Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-11 / 8. szám

GAZDASAG 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ AZ ÉV VÁLLALKOZÁSA KATEGÓRIÁBAN PRESZTÍZS DÍJAS A VÁSÁRHELYI KFT. CSOMIÉP: céget építenek, dinasztiákat alapítanak Mészáros Antal az unokájával együtt vette át a díjat, jobbról a műsorvezető. Ördög Nóra. FOTÓ: KARNOK CSABA A kiadónk kezdeményezésére alapított, a gazdaságban elért sike­reket elismerő, a Délmagyarország és a Szegedi Tudományegye­tem Gazdasági Presztízs Díját 8 kategóriában osztottuk ki tavaly Csongrád megye vállalkozásai és üzletemberei között. A díjazot­tak bemutatását már a múlt évben elkezdtük. Most Mészáros An­tal, a CSOMIÉP Beton- és Meliorációs Termékgyártó Kft. ügyveze­tő igazgatója mondja el, milyen munkának köszönhető, hogy 2009-ben Az év vállalkozása kategóriában Presztízs díjat kapott. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Ezúttal nem arról szeretnék ír­ni, mekkora árbevételt, nyere­séget ért el, milyen pályázato­kat nyert meg 2009-ben a vá­sárhelyi CSOMIÉP Kft., ame­lyeknek köszönhetően meg­kaphatta a Presztízs díjat Az év vállalkozása kategóriában. A cég különben már 2007-ben is hazavihette a díjat, akkor környezetvédelmi kategóriá­ban. Nem soroljuk fel az idő­közben megszerzett elismeré­seket sem, holott hosszú len­ne a lista: Magyar Termék Nagydíjat például 3 év lefor­gása alatt kétszer vehettek át. Most inkább Mészáros An­talról, az ügyvezető igazgató­ról írnék, aki a rendszerváltás óta tudatosan magyar tulajdo­nú céget épít, olyat, amely re­ményei szerint 50-100 év múl­va is prosperál. És amelynek élén mindig áll majd valaki a családból, hogy továbbadja a stafétabotot az utódoknak. Ezzel a gondolkodással ápolja a templomépítő nagyapa emlékét és a Hódiköt-előd Kok­ronnak gépeket gyártó gép­konstruktőr apa szellemiségét. A nagyszülőt a 30-as években a világválság, az apát a szocializ­mus „győzte le" és fosztotta meg saját tervezésű és tulajdo­nú gépeitől. Mészáros Antal, miközben tiszteleg felmenői személyisége előtt, Nyugaton látott családi vállalkozások ha­gyományait is szeretné átvenni: egyik partnercégének 94 éves tulajdonosa például éppúgy ki­veszi a részét a munkából, mint fia, unokája és a dédunoka. Mészáros Antal fia ügyveze­tőként már részt vesz a CSOMI­ÉP irányításában. Emil nevű 7 éves unokája pedig felkísérte a színpadra, amikor átvette a Presztízs díjat. De nemcsak a ve­amire azonban nem a válság, hanem a megváltozott gazdasá­gi körülmények kifejezést hasz­nálják. A válság ugyanis Mészá­ros szerint a beletörődést jelen­ti. Ők viszont nem törődtek bele az új helyzetbe, hanem előre­hoztak 2011-re tervezett fejlesz­téseket. Olyan új termékekkel jelentek meg, mint a fényát­Dfjak, díjazottak. A Pályázati Különdíjat az Aquaplus Kútfúró, Kútja­vító és Vízépítő Kft., az Arany Levél Díjat a Makó-Térségi Víziközmű Kft., az Üzleti Innovációs Díjat a Hedz Magyarország Kft., az E-díjat az iKron-Inca-Monguz Kft. nyerte el. Az év kisvállalkozása Szénási Ró­bert egyéni vállalkozó, Az év középvállalkozása az Exicom Rendszer­ház Kft., Az év vállalkozása a CSOMIÉP Kft. Az év üzletembere díjat Holman Endre és Holman János, a Generál Média Kft. ügyvezető igaz­gatói vehették át. zetésben jelent meg az új gene­ráció, hanem a munkatársak közül is sokan a gyerekeikkel együtt dolgoznak a CSOMI­ÉP-nél. Milyen volt a vállalkozás 2009-es esztendeje? Átélték a mélypontot, a rendelésállo­mány pánikszerű visszaesését, eresztő pixelbeton, amely Lo­sonczi Áron világszabadalma. Ez a „Hajts előre!" gondolkodás megmentette őket, az új termé­kek aránya ma 60 százalék. Mintegy 120-an dolgoznak a cégnél, a bedolgozókkal, alvál­lalkozókkal együtt 160-an: sen­kit se kellett elbocsátani. Egyre nagyobb a munkanélküliség Nőtt a munkanélküliség az or­szágban: a nyilvántartott állást keresők aránya tavaly novem­berben 10,5 százalék volt. Csongrád megyében ugyanab­ban az időszakban 12 százalé­kot mértek. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Tovább nőtt a munkanélküli­ség a 2009. szeptembertől no­vemberig tartó időszakban, a ráta 10,5 százalék volt orszá­gosan, magasabb, mint az au­gusztus-októberi 10,4 száza­lék - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A Dél-al­földi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint Csong­rád megyében novemberben 12 százalékos munkanélküli­séget regisztráltak. 2009. szeptembertől no­vemberig a 15-74 éves foglal­••••immmhhhnmmmmmm koztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ez 115 ezer fővel több, mint egy évvel koráb­ban. A munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos értéke 2,7 szá­zalékkal haladta meg az efey évvel korábbit. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma át­lagosan 3 millió 757 ezer fő volt, 118 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Csongrád megyében több mint 22 ezren kerestek mun­kát 2009 novemberében (egy évvel korábban 17 ezer 255 íő­nek nem volt állása). A mun­kanélküliség a 2008. novem­beri 9,4 százalékosról nőtt 12 százalékosra. A dél-alföldi ré­gióban, Csongrád megyében kevésbé rossz a helyzet, mint a szomszédoknál. Bács-Kis­kunban ugyanis 15,4, Békés­ben 17,1 százalékos munkanél­küliséget mértek. Jól kezdte az évet a magyar tőzsde Erősödő forgalomban 4,57 szá­zalékkal emelkedett a Buda­pesti Értéktőzsde részvényin­dexe a 2010-es év első heté­ben, a BUX 22.197,11 ponton zárt pénteken, 970 ponttal ma­gasabban a december 31-i érté­kénél. BUDAPEST MTI A részvénypiac forgalma 107,7 milliárd forint volt, míg az óév utolsó - négy munkanapos ­hetében mindössze 36 milliárd forint értékben születtek üzle­tek. Az összforgalom közel 54 százalékát az OTP-részvények adásvétele tette ki, de erősö­dött a Mol forgalma is, az olaj­részvény több mint 26 száza­lékkal részesedett a teljes rész­vénypiaci forgalomból. A Rich­ter 7,3 százalékot, a Magyar Te­lekom 5,5 százalékot, az Égis 2,1 százalékot tudhat magáé­nak az összforgalomból. A részvénypiacok ott foly­tatták az új évet, ahol az elő­zőt abbahagyták, az év első hetében továbbra is az opti­mizmus uralta a parkettet, bár a piaci elemzők szerint e mö­gött szinte semmilyen alap sincs. Az euróövezetben szintén kedvezőtlenül alakult a fog­lalkoztatottság, november­ben 10 százalékra nőtt a munkanélküliség. A valuta­unió 1999. évi létrehozása óta először került erre a szintre a mutató. Az euróövezetben emellett erősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom no­vemberben, ami azt jelzi, hogy a válság elhúzódó kö­vetkezményeként a csökkenő foglalkoztatás hatása már je­lentkezik a lakossági keres­letben, és ez fékezheti a gaz­daság általános javulását. A vezető részvények közül a múlt héten a Mol és az OTP jelentősen drágult, az Égis kis mértékben erősödött, míg a Magyar Telekomnak és Rich­ternek csökkent az árfolyama. A Mol-részvények 13,9 szá­zalékkal drágultak, 19 ezer 370 forinton zárták a hetet. Az OTP árfolyama 5,2 százalékkal 5737 forintra nőtt. A Magyar Telekom-részvények ára 1,4 százalékkal 722 forintra csök­kent. A Richter 2,2 százalékkal 41 ezer 950 forintra gyengült. EGY KICSIVEL JOBBAN ÁLLUNK AZ ORSZÁGOS ATLAGNAL Kevesebb vállalkozás húzta le a redőnyt Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15 ezer cég ment tönkre tavaly Magyarországon - derül ki az Opten céginformációs szolgál­tató adataiból. A dél-alföldi helyzet kevésbé szomorú. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Előre borítékolható volt az Opten szerint, hogy 2009-ben sokkal több céggel szemben indul felszámolási eljárás, mint 2008-ban, sőt a végleges 15 ezres szám sem okozott kü­lönösebb meglepetést. Az év második felében hónapról hó­napra 1300-nál is több felszá­molási eljárást indítottak a hi­telezők, így a második félév­ben éppen annyi felszámolás indult el, mint az elsőben. - Elhúzódó válságot tük­röző adatsor rajzolódott ki a második félévben, és több más mutató is azt támasztja alá, hogy 2010 első felében sem számíthatunk érdemi ja­vulásra - véli az Opten stra­tégiai igazgatója, Csorbái Hajnalka. - Lassuló ütem­ben, de tovább emelkedik a felszámolt társaságok átlagos árbevétele is, emiatt feltéte­lezhető, hogy a bedőlt cégek egyre több kifizetetlen szám­lát hagynak maguk után, ma­gukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat. A felszámolásoknál na­gyobb ütemben, 44 százalék­kal, csaknem 14 ezerre emel­Akták. A bedőlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak maguk után. FOTÓ: DM/DV kedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámo­lások száma. Ez akár pozití­vumként is felfogható: ha egy tulajdonos felismeri, hogy cé­ge jövője nem biztosított, megindítja a végelszámolást, és nem várja meg, amíg elvész az adósságtengerben. Arra viszont a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt meg­előzőben, márpedig most ez tör­tént. 2008-ban még 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíró­ságok, 2009-ben viszont 3 szá­zalékkal kevesebbet, "47 ezret. Az országosnál kevésbé szomorú, de korántsem bizta­tó cégstatisztikával zárta az évet a dél-alföldi régió. A tér­ség három megyéjében 2009-ben 1385 céget számol­tak fel, 20,5 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme több mint 10 százalékkal marad el az or­szágos átlagtól. De elmaradt az országos át­lagtól a végelszámolások nö­vekedési üteme is: az orszá­gos 44 százalékkal szemben a régióban végül „csak" 34 szá­zalékkal több cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, mint egy évvel korábban. Az országos 3 százalékkal szem­ben nálunk 6,3 százalékkal csökkent a cégalapítási kedv, a 2008-as 4250-nel szemben nem egészen 4000 új céget je­gyeztek be a cégbíróságok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom