Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-09 / 7. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 2010. JANUÁR 9., SZOMBAT Tíz éve rója fehér színű Ladájával Szeged útjait Katona Gyula. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Katona Gyula híres Ladája 17 éves és 400 ezer kilométer van benne. Kora mégsem lát­szik meg rajta, hiszen gyorsa­ságban a nyugati autókkal is felveszi a versenyt. Katona Gyula önkormányzati képviselő 10 éve koptatja az aszfaltot fe­hér színű Ladájával Szegeden. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Köztiszteletben álló járgány Katona Gyula önkormányzati képviselő Ladája Móravá­ros-Alsóvároson. Nemcsak keleties stílusával, különös funkciójával is kitűnik a többi kocsi közül. Városőrautóként flangál az utakon. - Tizenhét éves, és kezdet­ben a közterület-felügyeletnél szolgált. 1999 óta van nálam, 350 ezer kilométerrel vettem át. Azóta 60 ezer kilométert tettem meg vele - beszélt au­tójáról Katona Gyula. A kocsi feltűnő jelenség, oldalán, ele­jén, hátulján mindenhol a Vá­rosőrség felirat olvasható. Nem szúrják ki túl gyorsan a rosszban sántikálok? - Fogtunk már vele illegá­lis szemétlerakót és besurranó tolvajt is - mesélt az autó ha­tékonyságáról az önkormány­zati képviselő-városőr. A fehér kombi meglehetősen fürge, nyugati kollégáival is könnye­dén felveszi a versenyt. - A Szél utcában, 30-as öve­zetben hajtott túl gyorsan egy nyugati gyártmányú autó, amelyik majdnem balesetet okozott. Már a Móravárosi kör­úton elébe kerültem - elevení­tett fel büszkén egy üldözési je­lenetet Katona Gyula. Azt „Fogtunk már vele illegális szemétlerakót és besurranó tolvajt is." Katona Gyula városőr, önkormányzati képviselő mondta, hogy eddig 120 volt a rekord, amivel hajtotta autóját. Bár a kocsi lassan nagyko­rú lesz, még sincs neve. - A városban a rendőrök, közterü­let-felügyelők és a városőrök is csak „a fehér Ladának" ne­vezik: ebből a típusból csak ez az egy fut bűnözők után. Az interneten 80-150 ezer forintért kínálják a fiatalabb Ladákat, de Katona Gyula nem cseréli le kombiját. - Tavaly 200 ezer forintot költöttem rá. Teljes karosszé­riajavítást és futómű-felújí­tást hajtottak végre rajta, az oldalát lefestették. Idén új aj­tókárpitokat és műszerfalat kap. Szerencsére nagyon könnyű hozzá alkatrészeket szerezni - magyarázta a kép­viselő. Mennyi ideig róhatja még Szeged útjait a fehér Lada? - Szeretnék még egy ciklust végigvinni önkormányzati képviselőként. Ha ez sikerül, addig a Ladát is ápolni, gon­dozni fogom - mondta Katona Gyula. AZ ÖTHETES JÁTÉKÉRT MÁR VASARNAPTOL TÖBBET KELL FIZETNI Drágul a lottó: 225 forint egy játék Az ötös, a hatos és a skandináv öthetes lottóért már januárban, a heti szelvényekért pedig feb­ruárban kell 25 forinttal többet adnunk. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 50 évvel ezelőtt kezdett lottózni Gurka Zoltán szegedi nyugdíjas, akivel a Petőfi Sándor sugárúti lottó­zóban beszélgettünk. A jóked­vű tanár még egyetemistaként próbálta ki a szerencsejáté­kot. Kisebb összeget többször is nyert már, de Fortuna ta­valy fogadta kegyeibe a csa­ládját. - Én szoktam feladni nem­csak a saját, hanem a gyereke­im szelvényét is. Tavaly au­gusztusban a fiam autót nyert a lottón, amelyet ebben az üz­letben adtunk fel. Most is az­zal a szelvénnyel játszunk, és éppen arra az időpontra vá­rok, 11 óra 17 percre, amikor tavaly feladtam a nyertes szel­vényt. Ide járok már tíz éve, mert nagyon otthonos a han­gulat. Az utóbbi időben Eszter unokám is elkísér - mondta nevetve. Amikor Gurka úr lottózni kezdett, egy szelvény 3 forint 30 fillérbe került. Mostanáig 200-ba, mostantól 225-be. Ja­nuár 10-étől az öt hétig érvé­Gurka Zoltán 50 éve lottózik. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA nyes ötös lottóért kell többet fizetni, a hatos ára január 11-étől, a skandináv lottóé pe­dig január 14-étől emelkedik. A heti érvényességű ötös lot­tónál először február 7-én, a hatosnál február 8-án, a skan­dináv lottónál pedig február 11-én kell az eddigi 200 forint helyett 225 forintot fizetni. Somorai László, a Szeren­csejáték Zrt. marketingigazga­tója szerint erre azért volt szükség, mert emelkedtek a gyártási és működtetési költ­ségek, így például az energia­és alapanyagárak. - Nem gondoljuk, hogy az emelés miatt jelentősen visz­szaesne a forgalmunk, mert egyidejűleg a nyeremények is nőnek. Előzetes becslések szerint az ötös lottó kéttalá­latosai 100-150 forinttal, a háromtalálatosok akár ezer forinttal is felülmúlhatják a jelenleg szokásos nyeremé­nyeket. Egy-egy emelés után egy-két hétig minimálisan csökken a forgalmunk, de később visszaáll a megszo­kott szintre, nem valószínű, hogy kevesebb fogadónk lesz. A lottó karrierje tényleg tö­retlennek tűnik, hiszen az ötös 2007-ben ünnepelte 50 éves születésnapját, a hatos 2008-ban 20, a skandináv pe­dig tavaly lett 10 éves. SÍPOS MIHÁLY DELEP-VEZER VOLT A KISERLETI NYÚL Újszegeden épült az első panel családi ház Családi házat panelből - ez csak első hallásra tűnik fából vaskarikának. A házgyári tech­nológiát ilyen célra elsőként az országban az újszegedi Tököly utcában vetette be a Délép ­38 éve. A kísérlet első lakója a vezérigazgató, Sípos Mihály volt. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Vadonatújan vettük körül­belül egymillió forintért 1987-ben. A tizedébe került akkor egy tömbházi otthon ­elevenítette fel emlékeit Kiss Károly építész az újszegedi Pinty utcában. A 100 négyzet­méteres, kétszintes sorházi la­kás nem akármiből készült, panelelemekből szerelték ösz­sze. A szegedi házgyár, a Dé­lép akkoriban nemcsak az öt­és tízemeletes tömbházakat ontotta, hanem bizonyított kertes családi és sorház kate­góriában is. Az első újszegedi panel sorházakat már akkor milliomosnegyednek hívták. Manapság ritka, amelyik meg­őrizte a paneles ismertetőjele­ket. A lakók zömmel nyílászá­rót cseréltettek, homlokzatot szigeteitettek, mint a lakótele­pi panelprogramban, mások a „madártelep"- vagyis a ma­dárneveket viselő városrész ­előkelőbb házaiba költöztek. Kiss Károlyéknak erre nem fu­totta, náluk látszik a panel­ség: eredetik az ajfók, ablakok és az emeleti fürdőszoba, ahol a fürdőkád alatt forró fűtéscső fut. 35 ezer volt a múlt havi gázszámla, a lakás nagyjából most 20 milliót ér. A rendkí­vül kemény fal és a magasabb fűtésszámla mutatja a különb­séget a téglához képest. Csúcsra járt 1972-ben a szegedi házgyártás, úgyhogy a Délép elkezdett kisebb, csa­ládias megoldásokon is gon­dolkodni. Az akkori vezér­igazgató, Sípos Mihály meg­előzte korát, és a vállalat mérnökeivel a lakótelepekről ismert elemekből 30-féle tí­pusházat terveztetett. Ebből az első 7 kísérleti házat a Tö­köly utcai Délép-telken hú­zatta fel, hogy bizonyítsa: működik. Ma is megvannak, a legszélső, egykori Dé­lép-vendégház falán látni az elemek toldásait. A tulajdo­Családi panellakó A legelső újszegedi családi pa­nellakó Sípos Mihály Dé­lép-vezér volt. Azért vállalta, hogy kísérleti nyúl lesz a Tö­köly utcában, hogy reklámot csináljon az elméletének. Gyengélkedik, nem tudtuk el­érni. Fia, Nemes Gábor el­mondta: annyit változtattak, hogy hőszigeteltek, máskülön­ben nem bánták meg. nos ott is a kihűlő falakra pa­naszkodik. Ez a házsor meg­előzte azt a budai mintalakó­telepet, amelyet a szocialista házgyárak modelljeiből épí­tettek a Sashegyen. Sári Já­nos, a szegedi Délép fő-épí­tésvezetője vezette a fővárosi kampányt kormánybiztos­ként. A szegedi tervek jól sze­repeltek, elsőként belőlük születtek meg az újszegedi paneles „típusú" családi és sorházak. Szegeden valami­vel több mint száz, a megyé­ben összesen közel ezer épü­letet raktak össze panelből. Mura Mészáros József, a Délép hajdani fő-építésveze­„Az első újszegedi panel sorházakat már akkor milliomosnegyednek hívták." Kiss Károly tője ma is ilyen családi panel­ben lakik a Petrozsényi utcá­ban. Azt mondja, minden elő ítélet ellenére van olyan, mint a régi téglaházak. A gyors épí­tésével semmi nem veteked­hetett: a konyhát, fürdőszobát készen hozták, a falakba épí­tett, lefestett nyílászáróval együtt. Vakolni nem kellett, csak a helyszínen összeszerel­ni, majd tapétázni, linóleu­mot, szőnyegpadlót leragasz­tani. Alapozással együtt há­rom hónapba telt. Kiss Károlyék Pinty utcai milliós lakása 1987-ben készült a házgyárban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA '

Next

/
Oldalképek
Tartalom