Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-04 / 284. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2009. DECEMBER 4., PÉNTEK NAPI HÍREK TORNACSARNOK. „Szeged legnagyobb tornacsarnoka, a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola Topolya sori pályáján épül. A küzdőtér 48X24 méte­res lesz, amit négy, egyenként 12X24 méteres munkateremre lehet osztani, térelválasztó függönyökkel" (április 3., csütörtök). PIZZA. „A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat saját recept­je szerinti tésztát a Szegedi Konzervgyár különféle fettéte­ivel és pizzaszószával ízesítve árusítják, nyolcfélét lehet kap­ni" (április 9., szerda). MR SZEGED. „Szegeden rádió épül. Egy kilencvenesztendős belvárosi házban, a KISZ váro­si bizottságának hajdani épü­letében alakítják ki a stúdiót, több mint ötvenmillió forintos költséggel. A szerkesztőség vezetőjét január elsejétől ki­nevezték: Várkonyi Balázs (38 éves) irányítja a munkát, aki 14 éve a Magyar Rádió ripor­tere. (...) Az első műsorra 1987 nyaráig várni kell" (május 23., péntek). ADÁS KÖZBEN. „Kedden, a szegedi tévéstúdió körzeti adása idején a nézők is kér­dezhették - telefonon - a műsor vendégeit" (június 19., csütörtök). TEHO. „Meglehetős port ka­vart a hazai közéletben a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás­sal kapcsolatos vita." A mos­tani újdonság: „új jelek az adóíven" (július 2., szerda). SZUPERSZTÁR. „A Dóm téren az idei szabadtéri játékok leg­nagyobb érdeklődéssel várt produkcióját, Webber-Rice Jé­zus Krisztus szupersztár című rockoperáját, Szikora János rendezésében adták elő" (július 26. szombat). 400 ÁGYAS KLINIKA. „Az építők kitűzhetnék a zöld ágat a szegedi 410 ágyas klinikai tömb valamelyik csúcsára. Ugyanis tető alá került az egészségügyi intézmény, és most már a belső szerelési munkák következhetnek" (augusztus 11., hétfő). IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1986 (77. RÉSZ) Szeged régi-új színházat avat Huszonhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából, mintegy visszaszámlá­lásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyar­ország. A magyar vidék legpati­násabb lapja sorozatának het­venhetedik állomása: 1986. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „1978. április 25. és 1986. októ­ber 4. E két dátum között ível a folyamat, a Szegedi Nemzeti Színház épületének felújítása. Ma este színházavatóra gyűlik hát a közönség: gálaműsort látni, és egy - félmilliárd fo­rintért - megszépült-megújult épületet birtokba venni" ­kezdődik az ünnep az október 4-i címlapon. LEMENT A FÜGGÖNY. „A meg újult színház avatási szertar­tása már tegnap elkezdődött Szegeden. Délután a Hági ét­teremnél rendeztek rövid ün­nepséget, az 1856. május Kronológia: 1986 Január 28.: Az indítás után 73 másodperccel felrobban a Challenger amerikai űrrepülő­gép. Február 19.: Megkezdik az első modulűrállomás, a Mir építését. Április 26.: A világ­történelem legsúlyosabb atomkatasztrófája békeidő­ben: felrobban a csernobili atomerőmű egyik reaktora. Jú­nius 24.: Megkezdi sugárzását a Danubius rádió. Magyaror­szág első kereskedelmi rádió­ja. Július 27.: Budapesten fel­lép a Queen együttes. Októ­ber 15.: Moszkva hat ezreddel kezdi meg nyolcezer szovjet katona kivonását Afganisztán­ból. November 12.: A monori találkozón is részt vevő írók levélben kérik az MSZMP KB-től a Tiszatáj című folyó­irat újraengedélyezését. 30-án létesített első önálló színház emléktáblájánál, ahol a színház fiatal művészei ­Vásári Mónika és Kőszegi Ákos - helyeztek el koszorút. Este a Horváth Mihály utcai képtárban Nikolényi István új­ságíró nyitotta meg a Móra Ferenc Múzeum Színház szü­letett című kiállítását. (...) Este 7-től ősbemutató szín­helye volt a képtár melletti Kisszínház. Karinthy Fe­renc-Fényes Szabolcs-G. Dé­nes György Leánykereskedő című zenés vígjátékát vitték színre Árkosi Árpád rendezé­sében, Király Leventével és Ja­nisch Évával a főszerepekben. A HARMADIK MEGNYITÓ. Há rom kolumnán át zeng a di­cséret. Dunai Józsefné „A mai épület elődei" címmel foglal­ta össze az előzményeket. A „Színháznyitás száz esztende­je" címmel Péter László szól az első nyitásról, az újjáépí­tésről, a második nyitásról. Mindennek „Most lesz száz éve. S most lesz - a harmadik megnyitó". „Hárman a csapatból": „Összhangot teremtettünk" ­mondja Maár Márton, aki „nem csupán a színházfelújítás mi­kéntjét kidolgozó tervezőcso­port vezetője, hanem a Csomi­terv igazgatója is" - magyaráz­za Pálfy Katalin. „Sosem marad­tunk magunkra" - állítja Szeke­res Mihály, a Csomiterv egyet­len belsőépítésze. „Tudtuk, meg kell csinálni" - jelenti ki Darvas Tamás, „az egyetlen a Délép dolgozói közül, aki végigcsinál­ta a nyolc évet, aki ott volt min­den kilométerkőnél". MÚZSÁK KÉZFOGÓJA. A külön féle művészeti ágak ötvözete a színház. E tételt Tandi Lajos fejti ki „Régi és új képzőmű­vészeti alkotások a színház­ban" című dolgozatában. A vérveszteségek közé so­rolja a faragott tölgyfakaput, ablakokat. „A nézőtér mennye­zetfreskóit százegy éve festette Kern Ármin". Tóth Valéria portréi, Kligl Sándor gipszde­korációi ugyanúgy dicséretet A nézőtér is ünnepel. Újjászületett a Szegedi Nemzeti Színház épülete. FOTÓ: ENYEDL ZOLTÁN kapnak, mint Kóthay József öt­vösművész maszkjai, Fóth Er­nő és Szabó János gobelinjei, Óvári László üvegablaka, to­vábbá Eigel István „négy év­szak hangulatát megragadó térkompozíciói". Végül né­hány kopogós adat: „100 ezer méternél több elektromos ká­bel, 110 ezer darab aranylap (együttesen 1,5 kilogramm), 20 millió forint értékű réz, a szín­padi acélszerkezet súlya: 270 tonna. Az épületből elhordott bontási anyag 4500 köbméter volt" - keretben. Arcél: Bátyi Zoltán (1956-). Már szegedi joghallgatóként szerződést kötött Bátyi Zoltán az újságírással. Első cikkei a Délmagyarországban és a Szegedi Egyetemben jelentek meg, 1980-ban a Csongrád Megyei Hírlap­nál kezdte hivatásos újságírói pályafutását. 1985-ben költözött át rovat­vezetőnek a Délmagyarországhoz. Később a Délvilág, majd a Reggeli Dél­világ főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1996-tól 2003 őszéig fő­munkatársként, azóta külsősként írja riportjait, jegyzeteit, tárcáit, glosszá­it. Számításai szerint eddig több mint 8 ezer cikke jelent meg Csongrád megye napilapjaiban. „A Délmagyar és a Délvilág nem munkahely volt számomra, hanem remek közösség, baráti társaság, alkotóműhely. Lehe­tőség, hogy megismerjem Szegedet, a megyét. És lehetőség arra is, hogy megmutassam, miként gondolkodom egy olyan vidékről, amely Magyar­ország talán iegélhetőbb, nagyon szerethető régiója" - vallja Bátyi Zol­tán, akinek több mint tíz könyvét adták ki, és 2003 szeptembere óta a Szegedi ítélőtábla sajtótitkára. www.delmagyar.hü Az utolsó árubódé SZEGED. „A városgondnokság­nak, két dolgozójának, Serege Jánosnak és Bálóné Serfőző Erikának köszönhetjük, hogy az egyetlen árubódé, az újsze­gedi ligetben lévő kisépület május elsejére új köntöst és né­mi védelmet kapott, mintegy nyolcvan éves korára" - rögzíti május 17-i helytörténeti cikke aktualitását Bátyai Jenő. A kor­szak egyik „polihisztora" gyak­ran ír lapunknak. Most arról, hogy „az árubódét valaha pla­kátok kiragasztására is hasz­nálták". A városi közgyűlés 1906. november 25-én úgy dön­tött, hogy az addig magánkéz­ben lévő hirdetőoszlopok és -táblák nem felelnek meg a kí­vánalmaknak, hanem új hirde­tőoszlopokat kell építeni, ame­lyeket árubódéként, kisebb el­árusító helyekként is föl lehet használni. A város területén 36 kisépületet emeltek, 30 hirde­tési tábla mellett. (...) Az árubó­dék bérbeadására 1907. október 25-én került sor". Úszóházak a Tiszán - egykor és ma „A vízi élet reneszánszát a 60-as évek hozták. Elkészült a Szabadság, a Béke, majd később a Tisza. (...) A Sár­gától Algyőig, illetve a Maroson Deszkig tele volt a Tisza fiatalokkal, megszállták a partokat is" - írja július 7-i ri­portjában Halász Miklós. - „Mást hoztak a hetvenes évek, csapásszerűen hatott az úszóházak pezsgő életére a kiskertmozgalom és a második gazdaság. (...) Drága ez a szórakozás. Egy kétpárevezősért 20-40 ezret is elkér­nek, a motoros hajók pedig 50 ezernél kezdődnek, és felső határ a csillagos ég." HIPOFÍZISÜGY. „Tegnap dél­előtt a megye bíróság Exterde Tibor tanácsa előtt folytatódott László Ferenc professzor, az I. számú belklinikán belül működő endrokrinosztály vezetője ellen indított per tárgyalása. A bíró­ság a professzort sikkasztással vádolja, konkrétan azzal, hogy hosszú éveken át jelentős mennyiségű emberi agyalapi mirigyet juttatott illegálisan kül­földre. Ezenkívül még devi­za-bűncselekmény elkövetése is szerepel a vádiratban" (október 2., csütörtök). n ovábbi FOTÓK és információk a neten! Üvegpalota SZEGED. „Üvegpalotánk, a So­mogyi-könyvtár. Budapestről jöttek Szegedre az 'Admirál' Gmk tagjai, akik hegymászó föl­szerelés segítségével mossák tisztára a poros ablaktáblákat" - olvasható május 16-án Somo­gyi Károly né felvétele fölött. VIHAR. Augusztus 19-én este „a meteorológai intézet szege­di állomásán 101,5 kilomé­ter/óra sebességű szelet mér­tek és 35,2 milliméter - borsó nagyságú jéggel - csapadé­kot" (augusztus 22., péntek). ARANYÉRMES SZEGEDIEK. „Kajak-kenu ob. Aranyérmes szegediek: a boldog szegedi bajnokok: Salánki György és Jakab Tamás" (szeptember 8., hétfő).

Next

/
Oldalképek
Tartalom