Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-22 / 299. szám

SPORT 2009. DECEMBER 22., KEDD Idegenben nyertek MEGLÁTOGATTUK BARCELONÁBAN NAGY LÁSZLÓT Edzés után irány a bölcsőde Honfitársak. Kubala László mellett Nagy László is Barcelona híressége. A SZERZŐ FELVÉTELEI Lékó Péter 40 táblán ad sakkszimultánt Egy évig volt „hűtlen" BUDAPEST, MAKÓ. Zsinórban harmadik győzelmét - ebből kettőt idegenben - aratta a Ma­kói SVSE NB l-es sakkcsapata. Legutóbb vasárnap a főváros­ban, a Mátyásfold vendégeként. Eredmény: Mátyásföldi TC-Ma­kói SVSE 5:7, a vendégek közül nyert: Erdős Viktor, Csirik And­rás, Nagy Dániel, Szalai Koméi; döntetlent játszott: Reiss Tibor, Mihók Olivér, Lukács Péter, Vo­losin Vlagyimir, Farkas Tibor, Restás Péter. A 4. forduló to­vábbi eredményei: Nagykani­zsa-Zalaegerszeg 6,5:5,5, Paks-Honvéd 10,5:1,5, Kazinc­barcika-Pénzügyőr 4:8, BE­AC-Szombathely 3:9. Az NB I ál­lása: 1. Nagykanizsa 33,5,2. Paks 30, 3. Pénzügyőr 29, 4. Makói SVSE 24, 5. Zalaegerszeg 23, 6. Honvéd 22,5, 7. BEAC 20,5, 8. Szombathely 19, 9. Mátyásföld 19, 10. Kazincbarcika 16,5, 11. Decs 14,5, 12. Dunaharaszti 12,5 ponttal. NB Il-es mérkőzésen: Karcag-Makói SVSE II. 5,5:6,5, a vendégek közül nyert: Dia­mant, Berényi, Szabó, Vass; döntetlent játszott: Apró, Ko­vács, Kópiás, Erdős, Erdei Imre. •••••••••••••••••••MHB MÁSODIK VONAL SZOLNOKI FŐISKOLA (10.)­DÉL-KONSTRUKT SZTE-SZE­DEÁK (1.) 94-90 (17-26, 23-27,29-16,25-21) Férfi kosárlabda NB I B, Szol­nok. Vezette: Király. Bogárdi, Menyhárt. SZEGED: Vida 17/3, Molnár 7/6, Nyilas 16/3, Kovács 11, GÉMES 24/6. Csere: Mészáros 7, Simándi 8/6, Szabad. Veze­tőedző: Bonifert Domonkos. BONIFERT DOMONKOS: ­Megérdemelt a szolnokiak győzelme, a hozzáállásunkkal komoly gondok mutatkoztak. Fejben leeresztettek a kulcs­embereink, a meccs után el is mondtam az öltözőben: min­denkinek magába kell szállnia, ez a teljesítmény semmire sem lesz elég. JÁSZBERÉNY (2.J-ENTERNET VÁSÁRHELYI KS (3.) 105-91 (25-21,27-23,28-19, 25-28) Férfi kosárlabda NB I B, Jász­berény, 150 néző. Vezette: Vé­tek, Farkas, Kovács. KOSÁRSULI: BALATON 19/9, Utasi 11/6, Czibere 19/12, Vas 9/3, Diakite 17. Csere: Kukla 4, MÓCSA110, Böszörményi, Szilágyi 2. Edző: Elek András. ELEK ANDRÁS: - Ismét sokat hibáztunk védekezésben, így nem volt esélyünk nyerni. Óri­ási teljesítmény volt egykori játékosunk, Drahos 46 pontja - de ez annak is köszönhető, hogy egyik irányítónk. Dani el sem tudott jönni betegsége miatt, a másik, Balaton pedig lázasan játszott. FTC (l.)-SZTE-SZEGED (3.) 75-48 (19-10,17-7, 26-15, 13-16) Női kosárlabda NB I B, Buda­pest. Vezette: Mocsai, Minár. SZEGED: Lengyel 14/6, Ko­váts 6/3, Vér 9/3, Kmézics 10/3, Pékó 4. Csere: Túri 2, Bencze 3/3. Edző: Magyar Gergely. MAGYAR GERGELY: - Várható vereség volt. A védekezésünk­kel nem volt nagy probléma, támadásban azonban még ja­vítanunk kell, a ziccereket kö­telező kihasználnunk. Semmi sem változott, Nagy László ugyanúgy éti az életét Barcelonában, mint eddig. Bár­miről szívesen beszél, kivéve azt, amire mindenki kíváncsi, nevezetesen: spanyol lesz, vagy magyar marad. A szak­osztályok hierarchiájáról el­mondta: Katalónia fővárosában a futball a minden, a kézilabda senkit sem érdekel. BARCELONA GYÖNGYÖSI BALÁZS Katalónia a katalánoké. Nem, ez nem afféle szóvicc, mint­hogy Jamaica a jamaicaiaké, vagy Abszurdisztán az abszur­disztániaké. A csillivilli fény­képezőgép és az óriáspizza­méretű térkép lobogtatását le­számítva is rögtön ki lehet szúrni Barcelonában, hogy ki a turista és ki a helybéli. A ka­talánoknak sötét szemük, sö­tét hajuk van. És nagyon sző­rösek. Fájdalmas felismerés: nemcsak a férfiak, a nők is. Tüzes természetű, tempera­mentumos emberek. Ugyanak­kor dolgos néppel állunk szem­ben: bőven az országos átlag fe­lett van náluk a gazdasági ter­melés. Nagy László is egyre in­kább azonosul velük. A világhí­rű Barcelona Borges szegedi ké­zilabdázóját persze nem változ­tatta át teljesen a „katalizátor", de kilenc év azért hosszú idő, ragad a stílus. Még szőrös is: San Cugat-i otthonukban a für­dőszobai tükörnél aligha törzs­vendég a borotva. NAGY LÁS2LÓ BARCELONÁJA. Aki azt hiszi, hogy Nagy Lász­ló felkel reggel, és az egész napját azzal tölti, hogy papír­fecnikre írja az érveket és az ellenérveket a spanyol és a magyar válogatott mellett, il­letve ellen, az téved. Látoga­tásunk során rendkívül ked­ves és barátságos, de ha szó­ba kerül a nagyon is aktuális honosítás kérdése, udvaria­san témát vált. A hétvégi mér­kőzés - 36-30-as siker hazai pályán az Aragón ellen - után egy hétközi edzésre is kiláto­gattunk a Palau Blaugranába. Némi meglepetésünkre a csar­nokban megpillantottuk Né­meth Andrást, a női kézilab­da-válogatott korábbi szövet­ségi kapitányát is, mint meg­tudtuk, nem a gránátvö­rös-kékek kispadjára készül, csak beiktatott egy sportprog­ramot a családi kirándulásba. Az egykori szakvezető is csak ámult, mekkora taktikai re­pertoárja van a Barcának, és azt is láthatta, hogy ujjsérülé­se után egyre inkább bírja a strapát Nagy Laci. - A lendület és a lövőerő még nem a régi, de azért már alakul - mondta Nagy László a tréning után az öltözőfolyo­són. Amikor arról kérdezzük, miként érintette, hogy leg­utóbbi bajnokijukon a többez­res nézősereg párszáz fősre apadt a végére, a legapróbb jelét sem mutatja csalódottsá­gának. - Számítottunk rá, hi­szen a szomszédos Camp Nou­ban elkezdődött az Espanyol elleni városi rangadó, a Derbi Catalá. A FUTBALL MINDENEKFELETT. - A futball a minden, a kézi­labda itt senkit sem érdekel ­jelentette ki. - így van ez rend­jén, az FC Barcelona a világ minden pontján fogalom. Ré­gebben gyakran kijártam ma­gam is a focimeccsekre, ma már ritkábban. De azért fura lenne, ha az El Clásico vagy a Bajnokok Ligája-csoportmecs­csek ne hoznának lázba. A ké­zisekhez hasonlóan nyilván a kosarasoknak is vékony szelet jut a Barca-tortából a futballis­ták miatt. Nehéz arról beszél­ni, hogy ez áldás vagy átok, maradjunk annyiban, ez az egészséges hierarchia, és az el­múlt, lassan egy évtizedben volt elég időm ahhoz, hogy hozzászokjak. Miközben beszélgettünk, bejártuk a klub „merchandi­sing oázisát", a klubcímerrel ellátott ajándéktárgyak ezreit árusító FC Botigát. Nagy egy fotó erejéig a klub 1999-es centenáriumán minden idők legjobb Barcelona-futballistá­jának választott honfitárs, Ku­bala László szeptemberben felavatott szobra mellé is oda­állt. A januári kézilabda Euró­pa-bajnokság is szóba került, de bővebb esélylatolgatásba nem bocsátkozott. NEM LES2 OTT. - Nem leszek ott Ausztriában. Rég rendez­tek nélkülem Európa-bajnok­ságot, de ennek is itt van már az ideje. Jól jön egy kis pihe­nés, legalább többet lehetek a családdal. Még azt is nehéz megjósolni, hogy kik férnek oda a dobogó közelébe, nem­hogy azt, kié lesz az arany­érem. Különben is, még egy hónap hátravan, addig bármi történhet - tette hozzá. Már mennie is kell. Előbb a böl­csődei szülői értekezlet, majd pedig a csontkovács vár rá. - Sokan azt hiszik, hogy min­dennap labdázunk egy kicsit, aztán lógatjuk a lábunkat. Hát nem. Rengeteg munka van amögött, hogy megfelel­jünk az elvárásoknak. Nem is szeretnénk elcsúszni egy ba­nánhéjon. - Az élcsapatok között öl­döklő a küzdelem a Liga Aso­balban, aki az élen akar vé­gezni, annak nem is nagyon szabad hibáznia. Idegenben eddig minden mérkőzésünket megnyertük, az viszont nem igazán könnyítette meg a dol­gunkat, hogy hazai pályán ki­kaptunk a Ciudad Reáltól, és döntetlent játszottunk az Ade­mar Leónnal. A Bajnokok Li­gájában is veszítettünk egy­szer otthon, a THW Kiel járt túl az eszünkön. A többi meccsünket viszont behúz­tuk, viszonylag simán. Ha minden a terv szerint halad, ott leszünk a négyes döntő­ben, ott pedig nyilván a végső sikert célozzuk meg. SZEGED. A város díszpolgára, Lékó Péter jótékonysági szi­multán sakkpartit játszik ma 14.30-tól az IH Rendezvény­központban. A Szegeden élő nemzetkö­zi nagymester az önkormány­zattal és a Délmagyar­országgal összefogva hátrá­nyos helyzetű gyermekeken és ifjú sakkozókon segít. A versenyzés jogát táblánként 50 ezer forintért lehetett meg­vásárolni, de fiatal sakkte­hetségeknek is megadatik a Sorozatunkban megyénk csa­patainak leghűségesebb játé­kosait, szakembereit keressük, vagyis azokat, akik a leghosz­szabb ideje állnak egy-egy klub szolgálatában. Az alsó li­mit öt év. Most Horváth Tamás­sal, az OB l-es szentesi póló­csapat kapusával ismerkedünk meg közelebbről. SZENTES IMRE PÉTER A 30 éves kapus, Horváth Ta­más a szentesi vízilabdázás egyik emblematikus figurája, egy szezont leszámítva végig a Kurca-parti kisváros csapa­tában szerepelt. 1987-ben még az előkészítőbe járt, de 11 éves korától már a klub igazolt já­tékosa lett, első trénere Ikládi András volt. - Szüleim döntöttek he­lyettem - emlékezett vissza a kezdetekre Tamás -, Szente­sen a vízilabda a legeredmé­nyesebb, legsikeresebb és leg­népszerűbb sportág, már ak­kor MNK-győztes együttese volt a városnak. Hogyan ke­rültem a kapuba? Nem árul­tam el különösebb tehetséget, az viszont hamar kiderült, rosszul úszom, vagyis maradt a „ketrec". A felnőttcsapatban nagyon fiatalon, 16 évesen mutatko­zott be. Ebben a szerencse is közrejátszott: a Szegedről iga­zolt hálóőr, Tóth Iván távo­zott, maradt a két helyi fiatal, ő és Némethy Kornél. Ameny­nyiben nem akarták, hogy újabb riválist hozzanak a nya­kukra, bizonyítaniuk kellett, megtették. A Szentessel a leg­jobb eredménye a magyarku­pa-bronz és a LEN-kupa 16 kö­zé jutás - idézte fel a múltat lehetőség, hogy megmérkőz­zenek példaképükkel. A befolyt összeget - közel egymillió forintot - halmo­zottan hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatá­sára fordítják. A nyilvános rendezvény előtt, 14 órától Lékó Péter élménybeszámo­lót tart, mesél a sakkról, a versenyekről. A résztvevőkről a helyszí­nen fotó készül, amelyet a sakknagymester saját kezű­leg dedikál. Horváth. A legszívesebben két 6-2-es meccsre emlékszik, a bajnoki címet először elhódító Honvédot a pontvadászatban, illetve a Szegedet az mk-elő­döntőben páholták el ennyire a ligeti uszodában. Utóbbi párharcból végül a Tisza-par­tiak kerültek ki győztesen, a visszavágón 15-10-re diadal­maskodtak. - Csak egy szezon erejéig lettem hűtlen a Szenteshez: 2003/2004-ben Spanyolor­szágban, a Valencia együtte­sében pólóztam. Az akkor már Hispániában légióskodó bará­taim, Kiss Csaba és Matajsz Márk ajánlottak a vezetőség­nek. Nagyon szép év volt: a spanyolok kedvesek, aranyo­sak, sportszeretők; együtt játszhattam egy olimpiai és vi­lágbajnokkal, Salvador Go­mezzel, aki fiatalokat megha­zudtoló edzésmunkát végzett nap mint nap. Szentessel, a folytatással kapcsolatban elmondta: már nem szeretne újra elmenni a csapatból, a városból, minden odaköti. Felesége, Nikolette a helyi rendőrségen dolgozik, kétéves Áron fia Szentesen jár bölcsődébe, nem beszélve a barátokról, ismerősökről. - Már építgetem a civil éle­temet - árulta el -, természete­sen az is Szenteshez kötne. Egykori kapustársammal, rivá­lisommal, Némethy Kornéllal akarunk egy műanyag-újra­hasznosítással foglalkozó cé­get működtetni, mi gyűjtenénk össze a házaktól az újra fel­használható műanyaghulladé­kot. Ezenkívül szabadidőmben egy multi level marketing cég­nél is tevékenykedem. Remé­lem, sikeresebb lesz, mint ed­dig az idei szezon. Megastore és Délmagyar: ajándékban nincs hiány. Horváth Tamás emblematikus figura. FOTÓ: TÉSIK ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom