Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-21 / 298. szám

2009. DECEMBER 21., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Mesejáték ördögi sztriptízzel Mirigy (Fekete Gizi, középen) és az ördögfiak (Barnák László, Lazók Má­tyás és Pataki Ferenc), FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ÖSSZEFOGTAK A BORÁSZOK A „VÖRÖS TOKAJIÉRT" Már nem kell félteni a kadarkát Látványos eredménnyel járt, hogy a kadarka szőlő megmen­téséért sikerült összefogniuk a magyar és a határon túli borá­szoknak. A korábban kivesző­ben lévő fajta - amelyet hun­garikumnak neveznek - egyre népszerűbb, Csongrádon is új­ból telepitik. CSONGRÁD MUNKATÁRSUNKTÓL Nemrég Ópusztaszeren, az emlékparkban tartották meg a Kadarka Szalon összejöve­telét. Erről a kadarkasza­lon.hu című internetes oldal is tudósít. A társaság azokat a borászokat tömöríti, akik szívügyüknek tekintik a sző­lőfajta népszerűsítését. Ez azért szép kezdeményezés, mert a fajta majdnem eltűnt. Egy időben az ország szőlő­termő területének hatvan százalékán termett, a két vi­lágháború között egész Euró­pában ismerték, Svájcba vo­nattal hordták. Aztán - mi­vel magas művelésre alkal­matlan - a gépesítés terjedé­sével kezdett kiszorulni. A 60-as években még 47 ezer hektáron művelték, ma keve­sebb mint 700 hektáron, úgy, hogy ez már a korábbi évekhez képest soknak szá­mít. Romániában 50, a Vaj­daságban 30 hektárt foglal el, kadarkában tehát nagy­hatalomnak számítunk. A szalonhoz kötődő Bodor Ist­ván, a Bokrosi Borászati Kft. vezetője azt mondja, ez a csongrádi borvidéknek is jel­lemző fajtája volt, újbóli fel­fedezése óta megint telepí­tik: náluk egyelőre fél hektár terem. Ungerbauer György, a hegyközség elnöke pedig jö­vőre telepít belőle. A borászok hungarikum­nak nevezik a kadarkát, azt azonban tudni kell, hogy a törökök elől menekülő rácok hozták magukkal az ország­ba, és ők is csak közvetítők voltak. Eredeti hazája Albá­nia, a Scutari- vagy Skadars­ké-tó vidéke. Bár a szekszár­diak is termesztik, jellemző­en a hozzánk közeli borvidé­keken, így a Vajdaságban és a romániai Arad mellett, a Ménesi borvidéken foglal­koznak vele. A Duna-Kö­rös-Maros-Tisza eurorégió­nak van Kadarka Munkacso­portja, amely marketing­programba foglalta a rendez­vényeket, kiadványokat. Ter­vezik, hogy 2011-re eredetvé­delmet harcolnak ki a kadar­kának, egységes címkével. A Vajdahunyad várában május végén tartottak közös ren­dezvényt a pincészetek, és létezik Nemzetközi Kiskőrösi Kadarka Nagydíj is. A szege­di dómban szentelt borból küldtek a pápának. 2010-ben Szegeden rendez borver­senyt a szalon - amelynek tagjai ezzel együtt azt vall­ják, a kadarka elsősorban nem attól lett népszerű, mert ők így akarták. Inkább azért, mert tényleg finom, és sokfé­le bor készíthető belőle. Mé­nesen három ütemben szüre­telik. Ha aszúsodnak a sze­mek, szamorodni eljárással édes bor is készíthető belőle - ezért nevezik „vörös toka­jinak" -, amit fahordóban érlelnek két évig, mielőtt pi­acra kerül. Cseke Szilárd Kadarka című alkotása a tehénparádén népszerűsí­tette a szőlőfajtát. Ismét divatba jön. FOTÓ: INTERNET 2009. december 21. hétfő - december 24. csütörtök Fagylakoma panírozott csirkemell filé • gyorsfagyasztott • 800 g • 1111 Ft/kg Vöröskáposzta >1. osztály Friss. Olcsó. Jó 'Magyar, .termékf Órfákpényíqyilforinté^^ Az akció 2009. december 21 és 24. között érvényes, kizárólag a kivágott kuponnal Az akciós kedvezmény 20 000 Ft feletti vásárlás esetén a kupon pénztárnál történő átadása után vehető igénybe 2009. december 21. és 24. között. Egy kupon csak egy alkalommal váltható be a Penny Markét üzletekben. Több kupon nem vonható össze. Könnyed kikapcsolódást nyújt a Csongor és Tünde. A kétrészes drámai költeményt, amelyet a nagyérdemű kedvéért poénokkal tarkítottak, péntek este mutat­ták be a szegedi nagyszínházban. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Mutassa be Vörösmarty Mi­hály Csongor és Tünde című drámai költeményét - ezt az érettségi tételt húzta Bodolay Géza főrendező. A klasszikus­nak számító darab premierje péntek este volt a nagyszín­házban. A hősszerelmest most is Horváth Illés játszotta, aki már-már rutinból vágyakozik a nők után a színpadon - en­nek lehet köszönhető, hogy plasztikusan adja elő a min­dig elalvó, de végül Tünde ke­zét elnyerő Csongort. A tün­dérlány - Gidró Katalin - játé­ka viszont kissé monotonnak és érzelem nélkülinek tűnt számomra. A történet mindenki szá­mára ismerős: az aranyalmát termő fára felügyelő fiatalem­ber éjfél előtt elalszik, ezért nem találkozik szíve válasz­tottjával. A boszorkány ár­mányt sző ellene: a lányát át­változtatva próbálja elérni, hogy a hős őt válassza, ne a tündért. Gonoszság ide vagy oda, végül mégis egymásra ta­lál az álompár. Kedvencem lett Tünde szol­gálója, Ilma: Szilágyi Annamá­ria a jelmeze miatt buggyos-mó­kás, mintha a magyar népme­sékből lépett volna a színpadra. A mesebeli díszletben az al­mafa körül zongora, temető­kert és egy kitömött őz is helyet kapott. A színpad két oldalán egy-egy nagy homokóra mutat­ja az idő múlását, bár a darab yégére egyikben sem pergett le az összes homokszem. A törté­nelmi időszakot néhány német kifejezés és az olykor átvonuló forradalmárok jelzik - a mű 1830-ban keletkezett. Mint írtuk, Fekete Gizi a drámai költemény szinte min­den női szerepét eljátszotta már, most ő alakította Miri­gyet - bűvkörébe vonta és el­varázsolta a nézőket, ahogyan lányát, Ledért (Erdélyi Tímea) is. Hogy ne legyen unalmas az ismert mese, kisebb poénok vannak elrejtve benne, amit a zöld színűre festett, kellőképp vicces és pimasz ördögfiak, Kurrah, Berreh és Duzzog (Pa­taki Ferenc, Lazók Mátyás, Barnák László) szórakoztató­an adnak elő. A napszemüve­ges zöld manók sztriptízével záródik a kétrészes előadás ­a könnyed kikapcsolódás ga­rantált. Érvényes: 2009. december 21,.és december 24. között, a készlet erejéig, minden Penny Markét üzletben, az ország 183 pontján. A nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az árak forintban, áfával együtt értendők. Kiszolgálás csak a háztartásokban szokásos mennyiségben. Szíves megértésüket köszönjük! www.penny.hu Friss. Olcsó. Jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom