Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-27 / 278. szám

DARFT-leltár Kozma József: Ezekben a hónapokban milliárdok épülnek be a Dél-Alföldön Mi már beosztani is megtanultunk ÉPÍTKEZŐ CSONGRÁD MEGYE A kiadvány a Dél-alföldi KcgionálÍH Frjlwzirai Tanács megbízásából készült. Felelős kiadó: kozma József, a DARFT elnöke. Megjelenik a Lapeom Kft. Délmagyarország kiadó gondozásában. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ - • : « U\ Vf<)ygcFiüf •. Fejlesztési források a dél-alföldi régióban (2007-2013) DA0P Prioritások RAT 2007-2008 (M Ft) RAT 2009-2010 (M Ft) RAT 2011-2013 (M Ft) 2007-2013 keret (MFt) 1. Regionális gazdaságfejlesztés 10171 23 381 3971 37 523 Ipari területek, ipari parkok infrastrukturális fejlesztése 6 961 2 380 0 9 341 Kiemelt projektek 1 120 0 0 1120 Inkubátorházak infrastrukturális ! fejlesztése 0 1096 0 1 196 Egyedi regionális ipartelepítés támogatása 0 4 600 0 4 600 Telephelyfejlesztés 0 3 000 0 3 000 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alap 0 3 500 0 3 500 Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése a LHH kistérségekben 0 2 700 0 2 700 Tanácsadói tevékenység vállalkozásoknak 0 2128 1070 3198 Technológiai transzfer tevékenység ösztönzése 1 500 0 1000 5 722 Kísérleti jellegű fejlesztések 0 746 0 746 Induló és fejlődő klaszterek támogatása 590 3231 1 901 5 722 2. Turisztikai célú fejlesztések 18 314 11091 10203 39 608 | 3. Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés 22 096 16688 6921 45 705 4. Humán infrastruktúra-fejlesztések 25 947 11494 3951 41 392 5. Térségfejlesztési akciók 19750 15970 9 284 45 004 Összesen: 96278 78624 34 330 209 232 A napi politika arról szól. hogy hajhan az ország, di­áki rt-ggt-l innnkáha indul, mégis lépten-nyomon épít­kezést Iái. Akkor mosl mi történik? A It-gnagyohh t-rt-tlményiit-k nt-m a most beépülő inilliártlokal tart­ja tlr. kozma József, a regionális Icjlcs/.lt'si tanács elnöke. Inkóhlt azt, hogy azok a politikusok, akik a közéletben nap mint nap egymásnak feszülnek, az elmúlt tizenöt évben meg­tanultak: ha fejlesztésről van szó, kell és lehet is tisz­tes seggeI együ 11 ni ű kö1111 í. Aki u napi politikán tál kör­nyezetének közeli jövője iránt is érdeklődik, és rákattint a www.darfu.hu interneteimre, megtudhatja, mennyi pénzt költ el a magyar kormány és az Unió jövőre vagy két év múlva a l)cl-All'öldön. 700 leendő munkahely A 2007 óta zajló és 2013­ig tartó időszakban 207 mil­liárd 5Ö2 millió forint jut a Bács-Kiskun, Békés és (Csong­rád megyei fejlesztésekre. A Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács által három év alatt meghirdetett pályá­zatokra eddig 1353 terv érke­zeti he: vállalkozások, önkor­mányzatok. civilek elképze­lései. Dr. Kozma József, a DARFT elnöke szerint a mos­tani, válságos időszakban különösen fontos tudni, hogy csak a közelmúltban több mint 700 munkahely létesí­tését vállalták a magyar és uniós forrásért pályázó vál­lalkozók. Persze nincs az a pénz, amit ne lehetne elköl­teni a Dél-Alloldön jó dol­gokra. Epp ezért érdekes, hogyan tudnak megegyezni a tanácsban a három megye érdekeit képviselők. , - Az elmúlt évek legfőbb tanulsága, közös tapasztala­ta itt, hogy nem létezhet szi­getszerű fejlődés: nem sok haszna van annak, hogy egy város csillog-villog, ha közben a vidéke kopott marad — mondja dr. Kozma József. — Környezete rovására egyik település sem fejlődhet, de hosszú távon nem is tud. Ezért jó, hogy a mi régiónk­ban elsőként alakultak ki a területfejlesztés intézményei, keretei, létrejött „a fejlesztés parlamentje"; Szarvas, Oros­háza, Makó, Szeged, Móra­halom, Kiskunhalas, Kis­kunmajsa, Baja, Kalocsa korán bekapcsolódott ebbe a munkába. A helyi közössé­gek, politikusok 15 éve gya­kozina József azt szeretné, ha a támogatott beruházások révén csökkennének az egyenlőtlenségek. korolják az egyeztetést. Meg­tanulták, hogyan legyenek egymásra tekintettel úgy, hogy közben saját közössé­gük érdekei is érvényesülje­nek. Nemcsak elosztani tanul­tuk meg a forrásokat, hanem ésszerűen, normálisan meg­osztani — és beosztani is. Pénz, kritikus tömegben Közben másutt meg az bizo­nyosodott be, hogy a regioná­lis fejlesztési pénzeket nem lehet mechanikusan eloszta­ni, kínosan ügyelve a négy­zetkilométerekre, lakosság- és telepiilésszámra. Az ilyen helyeken utóbb mindig viták támadtak. Mert egyrészt nem lehet igazságos arányokat találni, másrészt jutott pénz fejlesztésre mindenütt, de a „kritikus tömeget" nem érte el, vagyis nem tudott igazán jól hasznosulni. - Aki böngészi az adatokat az ügynökségünk honlapján, azt látja, hogy az egyik megyé­ben több iskolára költöttek ugyanannyi pénzt, másutt kevesebbre, ez egyszerűen azért alakult így, mert erre volt igény - mondja dr. Kozma József. Az érdekegyeztetésnek ez a kultúrája kiilön úton fejlő­dött — mármint a napi politi­kától külön úton. Utóbbinak mostanában kedvenc témá­ja, hogy „óriási bajban van az ország". Közben viszont régóta várt útépítések zajla­nak a régióban, és a DARFT­os pályázatok is mennek a maguk útján. A források itt maradnak - Mindig is zajlottak reálfo­lyamatok, amelyek a gazda­ságot meghatározták, a politi­ka hol ezekről szól, hol napi, rövid távú érdekek mentén szerveződik, ez már nem lesz másképp - válaszol a felvetés­re az elnök. — Megtörténik, hogy egy politikus az egyik nap azt mondja, ezt az orszá­got tönkretették, aztán más­nap szemrebbenés nélkül, bol­dogan avatja föl a kormány képviselőjével együtt azt a léte­sítményt, amelyben az ő közös­ségének 15 százalékos önere­je is benne van - de a kor­mány és az Unió 85 százaléka is. Csongrád megyében mos­tanában hónapról hónapra milliárdok épülnek be, az idei kifizetésekkel 40 százalékon állunk, de ahogy egymás után fejeződnek be a munkák, remélem, hamarosan elérjük a 100 százalékot. Szemben a világvégét vizionáló politikai rémálmokkal, időnként elké­szül valami, amit a helyi közös­ség akart. Ez a forrás itt marad a régióban, jelentős részben itt ablakban, ha helyben az önkormányzatok nem tudják fölmérni az érdekeiket. Elő­fordul, hogy nagyot álmod­.,Megtörténik, hogy egy politikus az egyik nap azt mondja, ezt az országot tönkretették, aztán másnap szemrebbenés nélkül, boldogan ayatja föl a kormány képyiselőjéyel egy ütt azt a létesítményt, amelyben Bz ő közösségének 15 százalékos önereje is benne \an ­de a kormány és az Inió 85 százaléka is." hoz hasznot, akkor is, ha vál­lalkozás fejlődik belőle. Kistelek nem Szegeddel versenyez nak, de ez ínég mindig jol?t> dr. Kozma József szerint, mint az - bár erre a Dél-Alföldön bála istennek egyre kevesebb a példa —, hogy ne mernének pályázni. Dr. Kozma József azt mond­ja, az általa vezetett tanács egyik fontos célja, hogy a támogatott beruházások révén csökkenjenek az egyenlőtlen­ségek. - Ezt szolgálják az olyan átépítések, amelyek révén a nehezen elérhető tele­pülések könnyebben megkö­zelíthetők legyenek, de kife­jezetten a hátrányos helyzetet kompenzáló programok is vannak. A megyében a kiste­leki térség tartozik a leghát­rányosabb helyzetűek kate­góriájába, a régióban összesen öt ilyen városkörnyék indulhat a külön számukra félretett for­rások megnyeréséért. Mert az esélyegyenlőség javulását az is szolgálja, hogy Kisteleknek nem az előnyösehb adottsá­gú Szegeddel kell versenyez­nie. Közben a tanács megfe­szülhet, a kormány és az Unió összes pénze ott lehet az Fenntartható fejlődés - A mi megyénkben pályázati, pályázatírói halmozódott föl, amivel boldogtdni. Kiépült a zást segítő hálózat, és dolgoznak, nem a papírok fölött eltöltött idő alapján kap­ják a javadalmat, hanem a közreműködésükkel megva­lósult tervek alapján — mond­ja az elnök. — Az is reményre ad okot, hogy innovációban ez a régió elég erős. Míg régeb­ben hajánál fogva előrángatott szempontnak tűnt, hogy meg kellett indokolni, milyen hatással jár a beruházás a kör­nyezetre, a helyi társadalom­ra, ma már a legtöbb pályá­zó ezt is fölméri, mielőtt belé­vág. Ez a garancia arra, högy a fejlődés hosszú távon is fönntartható lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom