Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-26 / 277. szám

B| MEGYEI TÜKÖR Szegeden lépnek fel a gospel királyai 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Csányi felvásárolja a konkurenciát A MADACH, A GÁBOR DENES ES A SANDORFALVI PALLAVICINIA GYŐZTES Három iskola nyerte el a színházbarát díjat Juhász Róbert, Ezumahné Németh Györgyi, Nógrádi Erika és Gyüdi Sándor a nagyszínházi díjátadáson. FOTÓ: FRANK YVETTE Két szegedi iskola, a Madách és a Gábor Dénes, valamint a sán­dorfalvi Pallavicini általános iskola nyerte el idén a Szegedi Nem­zeti Színháztól a Színházbarát iskola kitüntető címet. I 1 \ A harlemi „fekete templomok" és New York legtehetségesebb énekeseiből, zenészeiből ver­buválódott a világhírű Angels In Harlem Gospel Choir, amely szombaton Szegeden lép fel. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „A Harlem Gospel Choir Isten egyik áldása" - mondta a vi­lág egyik leghíresebb gospel­kórusáról II. János Pál pápa. Szombaton a szegediek is megismerhetik az egyesült ál­lamokbeli társulatot, amely 19 órától az újszegedi sportcsar­nokban lép fel. Énekeltek már a U2 front­emberével, Bonóval az AIDS afrikai áldozataiért, a Katrina hurrikán károsultjaiért, elra­gadtatva hallgatta őket Nel­son Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság vagy Barack Oba­ma, az USA első fekete bőrű elnöke is. A világhírű Angels In Har­•••••••••••••••••HHMHIB SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Csaknem 4 év után ismét egy kézbe kerülhet a két patinás magyar szalámigyár, a Herz és a Pick. Ha a Gazdasági Ver­senyhivatal is rábólint az ügy­letre, akkor a Pick Szeged Zrt.-t tulajdonló Csányi Sán­dor befektetőcége, a Bona­farm Zrt. veheti meg a Herz Szalámigyár Zrt. eszközeit. lem Gospel Choirt a műfaj leghitelesebb és legelső kép­viselője, Allén Baily alapítot­ta 1986-ban a New York-i Harlemben. A kórustagok a harlemi „fekete templomok" és a metropolisz legkiválóbb énekesei és zenészei. Titkuk: bárhol is járnak a világban, a koncertlátogatók az előadás végén úgy érzik, hogy vala­mifajta felsőbb erő hatása alá kerülnek, és soha nem ta­pasztalt szeretet árad a szék­sorok között. Az előadást a hallgatók testközelből élvez­hetik, eufórikus és vidám hangulatban. A kórus azért utazza körbe a világot, hogy zenéjén ke­resztül megossza a hit örömét, és adományokat gyűjtsön rá­szoruló gyerekek javára. Több ezer különböző nemzetiségű és kultúrájú emberrel osztot­ták meg a szeretet, béke és harmónia üzenetét. Előadása­ik az emberek és nemzetek összetartozásáról szólnak. A felszámolás alatt álló bu­dapesti élelmiszer-ipari társa­ság vagyonelemeit október elején hirdették meg 3,5 milli­árd forintos kikiáltási áron. Ebből a védjegyek, szabadal­mak 1,7 milliárdot, az ingatla­nok 1,43 milliárdot, a gépek és a berendezések 320 millió fo­rintot értek. A tranzakció árá­ról nincsenek információk, de értesülések szerint az OTP Bank elnök-vezérigazgatójá­nak az itthon igencsak jelen­tékeny húsipari vállalatcso­portot felépítő szlovák Pen­ta-csoport elől sikerült felvá­sárolnia a szegedi szalámi­gyár konkurenciáját. A Pick először 1994-ben vette meg a Herzet: a Herz Szalámigyár Részvénytársa­ság ebben az évben először lett a Pick-csoport tagja. A Le­isztinger Tamás tulajdonában lévő Arago Befektetési Hol­ding Zrt. 1997-ben szerzett többségi tulajdont a Pick-cso­portban, így a Herzben is, amit aztán 2004-ben adott el Albrecht Ottó Clar Invest nevű cégének. Onnan került 4 hó­nap után, 2005 februárjában Jámbor János, a Formont Kft. ügyvezetőjének többségi tu­lajdonába. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Létkérdés a színházak számára, hogy minél több diák nézze meg az előadásaikat, és a fiatalok kö­rében népszerűbbé váljanak. A szegedi teátrum tavaly indította el a Színházbarát iskola-ver­senyt. Amikor Gyüdi Sándor fő­igazgató felvette a kapcsolatot az általános és a középiskolák vezetőivel, Spiró György néhány évvel ezelőtti meghökkentő mondatával indított: „ma a kö­zönség butább és műveletle­nebb, mint húsz évvel ezelőtt". A direktor úgy véli: az iskolák­nak és a teátrumnak közös a fe­lelőssége ezen a téren, ezért el­engedhetetlennek tartja a kap­csolatépítést a pedagógusokkal. Már sikeres fórumot is rendez­tek, ahol arról is beszélgettek a színháziak a tanárokkal, hogy a pedagógusok milyen jellegű produkciókat szeretnének látni, hogyan kapcsolható össze a színház és az irodalomtanítás. Az idei évad műsortervének ki­alakításakor kikérték a tanárok véleményét is. Második alkalommal hirdet­ték meg a Színházbarát isko­la-versenyt: három kategóriá­ban a legtöbb bérlettulajdonost felmutató intézmény nyerhette el a kitüntető címet. Nemcsak az adott suli által csoportosan vá­sárolt gyermek- és diákbérlete­ket, hanem a tanárok és a szülők bérleteit is beszámították. Úgy tartják, a gyerekek színházba já­rási kedvének felkeltése elsősor­ban a pedagógusokon múlik, ezért a győztes iskolák tanári ka­rát ajándékjeggyel meghívják az előadásaikra - nem egy konkrét produkcióra, hanem közzéte­szik azokat az időpontokat, amelyekre bejelentkezhetnek a tanárok. Minden pedagógus két főre szóló jegyet kaphat, így partnerével együtt mehet el a ki­választott előadásra. A másik díj a diákoknak szól: a győztes isko­la sokkal nagyobb keretszámot kap a diákok által látogatható főpróbákra. - A Madáchból régóta járnak a diákok a színház előadásaira, nagyon szeretik a produkciókat. Már az alsó tagozatban a kultu­ált, szép magyar beszédre neve­ik pedagógusaink a gyerekeket, 'alamint arra is, hogy az életük szerves része legyen a kultúra, a színház. Minden évben rengete­gen vesznek színházbérletet, idén 334 diákunk és 26 tanárunk vásárolt. A színház megkérdezi, hogy mit szeretnénk látni, és ja­vaslataink visszaköszönnek a programban. Az idei évad diá­koknak szóló produkcióit, Az aranyszőrű bárányt és a Hattyúk tava gyerekváltozatát is kitűnő választásnak tartom. Remek kezdeményezés a magyartaná­rok számára felajánlott Juta­lom-bérlet is, amit sokan kihasz­nálnak. A mi iskolában a színhá­zi világnapról is megemléke­zünk - hangsúlyozza Ezumahné Németh Györgyi, a szegedi Ma­dách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója, miután Gyüdi Sán­dortól átvette a Színházbarát is­kola-díjat. - Közlekedést, informatikát, elektronikát tanítunk, tehát alapvetően műszaki beállított­ságú középiskola a Gábor Dé­nes. Nem mondhatjuk, hogy a diákjainkhoz eleve közel áll a színház. Magyartanár kollégá­imnak dolgozniuk kell azért, hogy meggyőzzék őket a szín­házba járás fontosságáról. Sze­rencsések vagyunk, mert több hajdani növendékünk példáját is el tudjuk mondani, akik a jól működő színjátszó körünkből indulva neves művészek lettek, például Anger Zsolt színész-ren­dező vagy Ungvári István szí­nész. Büszkék vagyunk rá, hogy műszaki középiskolaként el­nyertük a színháztól a kitüntető címet - mondja Juhász Róbert, a szegedi Gábor Dénes középisko­la igazgatóhelyettese. - Már 9-10 éve rendszeresen járnak diákjaink a színház gyer­mekelőadásaira, a hatszáz ta­nulónk közel egyharmada bér­lettel is rendelkezik. Magyar szakos tanáraink felkészítik a gyerekeket az előadásokra. Emelt szintű rajzoktatás folyik nálunk, a színházi élmények is rendszeresen visszaköszönnek a gyerekek rajzain. Az idei mű­sorkínálatot jónak tartom, mint ahogyan azt is, hogy most a vi­déki iskolák számára külön ka­tegóriát alakítottak ki a ver­senyben - mondja Nógrádi Eri­ka, a sándorfalvi Pallavicini ál­talános iskola igazgatója, aki szerint a nevelőtestület öröm­mel fogadta a díjjal járó aján­dékjegyeket, a Jutalom-bérletet is jól ki tudják használni. A győztesek. Az idei verseny eredményét a színház keddi sajtótájé­koztatóján hirdették ki: a szegedi általános iskolák kategóriában a Ma­dách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a közép­iskolák kategóriában a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középis­kola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye, a vidéki általá­nos iskolák kategóriában a sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Is­kola nyerte el a Színházbarát iskola díjat. Újabb európai uniós támogatási lehetőség az állattartóknak Az Európai Unió állatjóléti poli­tikája a megfelelő élelmi­szer-minőséget, az emberi egészség megőrzését szolgálja. Az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Program (UMVP) kere­tében december közepéig ismét pályázhatnak a hasonló célú fejlesztéseket tervező gazdák. BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL Az ÚMVP állattartó telepek kor­szerűsítését célzó intézkedése ko­moly forrásokat és magas támo­gatási arányt biztosít az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Az eddigi körökben el­nyert pénzből legtöbben az állat­tartó telepeken felújították az épületeket, javították a technoló­gia, infrastrukturális feltételeket. A támogatással a számszerű ki­bocsátás mellett a feldolgozott­ság, azaz a hozzáadott érték nö­vekedését kívánják elérni - a ga­rantált mennyiség előállítása és a javuló minőség ugyanis a legbiz­tosabb út a piacszerzéshez, a ver­senyképesség növeléséhez. Dr. Forgács Barnabás, az Irá­nyító Hatóság (IH) vezetője vá­zolta: az ÚMVP keretében 2007 és 2013 között az ágazat rendel­kezésére álló mintegy ezerhá­romszázmilliárd forintos forrás­ból több mint 250 milliárd fordít­ható az állattartó telepek komp­lex megújítására. Az igénylők eddig csaknem 220 milliárdot kötöttek le, a beérkezett több mint kétezer kérelemből 1887-et hagyott jóvá az IH. összesen mintegy 2500 állattartó telepet modernizálhatnak így a nyertes gazdálkodók. A Vágóállat és Hús Termékta­nács (VHT) üdvözli az újranyílt programot. Menczel Lászlóné, a VHT titkára elmondta, hogy álta­lános a tőkehiány, sok gazdálko­dónak az önrész előteremtése is gondot okoz, ezért főként a na­gyobb gazdaságok érdeklődése várható. Ők kevésbé kiszolgálta­tottak a hitelpiac ingadozásai­nak, illetve a hosszabb távon is fenntartható állattartásban érde­keltek, erre rendezkedtek be. Szerinte a támogatásoknak nem az állatállomány növekedését, hanem a meglévő létszám kor­szerűbb, jobb tartási körülmé­nyeit kell szolgálnia. A nemrég meghirdetett intéz­kedés célkitűzései egybevágnak a szakma elvárásaival. Az IH a fenn­maradó 30-40 milliárd forintos keretet idén november 16-tól de­cember 15-ig teszi elérhetővé. A tá­mogatás egyaránt igényelhető az állattartó telepen képződő trágya kezelésére, tárolására, részbeni feldolgozására és felhasználására, az előírt követelményeknek meg­felelő állati férőhelyek kialakításá­ra, az állattartás és az állatszállítás minőségének javítására szolgáló gépek beszerzésére, valamint a ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 felsoroltakhoz kapcsolódó építé­szeti, technológiai és infrastruktu­rális beruházások megvalósításá­ra. Elszámolható kiadás a jó mi­nőségű takarmány előállítását, felhasználását, minőségmegőrzé­sét biztosító, az állat-egészségügyi helyzetet, a nyomon követhetősé­get javító költség is. A vissza nem térítendő támoga­tás mértéke gép- és eszközbeszer­zések, valamint telepi infrastruktu­rális beruházások esetében a teljes beruházás elszámolható kiadásai­nak 30 százaléka lehet. Az építé­szeti és technológiai tevékenységre elszámolt kiadások összege telep­helyenként 2-750 millió forint közé eshet Az érdeklődők bővebb infor­mációhoz a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal megyei ügy­félszolgálatain, a helyi vidékfej­lesztési irodákban, a falugazdá­szoknál és a www.umvp.eu honla­pon juthatnak. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mező­gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki teriiletekbe beru­házó Európa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom