Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-26 / 277. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK HOLNAP DÉLUTÁN KINYIT SZEGEDEN A KARACSONYIVASAR - MEGYESZERTE KÉSZÜLŐDNÉK Ünnepi hangulat költözik a belvárosba Hatalmas vásári csinnadrattá­val nyit a szegedi Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvénysoro­zat holnap délután. A Széche­nyi, a Dugonics és a Dóm téren a kicsiknek és nagyoknak szó­ló produkciók mellett kézmű­vesvásár, forralt bor és ízletes ételek várják az érdeklődőket. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Három helyszínen várja a szegedieket a Karácsonyi Ün­nepi Hetek programsorozat péntektől december 24-éig. Négy hét alatt több mint 100 produkció szórakoztat. A vá­sárnyitó csinnadratta holnap délután fél 5-kor indul a Szé­chenyi térről, ahonnan a Du­gonics tér érintésével vonul­nak a Dóm térre. A Széchenyi téren 80 ke­reskedő kínálja majd porté­káit, mellettük öt vendéglátó várja forralt borral és számta­lan finomsággal a látogató­kat. A Szegedi Városkép Kft. által szervezett karácsonyi vásár forgatagát pénteken­A szegedi Dóm téren már szinte minden készen áll a vendégek fogadására. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ként és hétvégente zenei mű­sorok, kézműves-foglalkozá­sok és gyermekprogramok Vásárhelyen december 4-étől. Makón, Szentesen és Csongrádon az ünnep előtt két héttel állítják fel az aranykapu vásár pavilonjait a tele­pülések központjában. Vásárhelyen viszont már állnak a pavilonok a Kossuth téren, és a tervek szerint december 4-én nyíló korcsolyapályá­val egy időben kezdődik a vásár. Mint megtudtuk, az idén ünnepélye­sebb körülmények között kínálják kézműipari termékeiket az árusok. Ráadásként színpadot is állítanak, amelyen hétvégenként 4-5 alkalom­mal helyi fellépők adnak majd karácsonyi műsort. színesítik. A Dugonics téren forralt bort, kürtöskalácsot és kenyérlángost kínálnak az éhes járókelőknek. A Dóm téri adventet az Ör­dögszekér Bt. szervezi. A fo­gadalmi templom előtti teret bálalabirintus, nyolcszáz szalmablokkból álló bála­színház, valamint az ország legnagyobb, több mint egy­tonnás adventi koszorúja, és négy darab, fél-fél mázsás gyertyája díszíti. Körülöttük kézművestermékekkel és téli finomságokkal várják az arra járókat. A tér közepén égő tűzben négy hét alatt kétszáz „A Dóm téri adventi ko­szorúnál közös gyertya­gyújtáson vehetnek részt a szegediek." mázsa fát tüzelnek el. A ren­dezvénysorozat időszakában a Dóm tér gyertyafényes dísz­MMHM LLLLMMIWWWWIIVULLMMWAWI ommmmmnhmmm 20 PERCENKENT VÁLTJA EGYMÁST A VÁSÁRHELYI KÖZGYŰLÉS KET JELTOLMACSA Az érzéseket is jelelni kell Különleges, de nehéz feladat a vásárhelyi közgyűlés munkáját jelelni a siketeknek. Tót Edit és Tápai Beatrix 20 percenként váltja egymást. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA Gyakorlásként a Kossuth rá­dió műsorát jeleli otthon a vá­sárhelyi Tót Edit, a közgyűlés jeltolmácsa. Nem lazsálhat, folyamatosan karban kell tar­tania tudását, mert a siketek több ezer jelét könnyen elfe­lejtheti. - Gyakorlás nélkül hamar megkophat a tudás, és szinte folyamatosan új jelek képződ­nek. A közgyűlés, az integrá­ció vagy a konvergenciaprog­ram mind-mind viszonylag új szó a siketeknél - avatott be a jeltolmácsolás nehéz, de kü­lönleges világába Edit. A 38 éves asszony már kisgyermek­ként elhatározta, megtanulja a siketek nyelvét, pedig csa­ládjában még nagyothalló sem volt. Később gyógypeda­gógiai asszisztensnek tanult, majd beiratkozott egy alapfo­kú tanfolyamra, és meg sem állt a felsőfokú vizsgáig. - Nagyon nehéz megszerez­ni a vizsgát. Egy óráig kell kommunikálni egy sikettel. Tót Edit és Tápai Beatrix folyamatosan tanulja az új jeleket. FOTÓ. TÉSIK ATTILA Képeket is jelelni kell, olyan apróságokra figyelve, mint a lámpa az asztalon van vagy a polcon balra található. A tol­mácsvizsgára egy évig készül­tem - jegyezte meg Edit, aki egy másik jeltolmáccsal, Tápai Beatrixszal váltásban jelel a jeltolmács a Parlamentben. Információink szerint az országban egyedül Vásárhelyen tolmácsolják jelnyelven a közgyűlést. A Parla­mentben viszont 2003 óta dolgoznak jeltolmácsok. Idén szeptem­berben pedig először „szólalt fel" képviselő jelnyelven az Országgyű­lésben. Novemberben elfogadták a törvényt, a jelelést önálló termé­szetes nyelvként ismerték el. közgyűléseken. Edit szerint ennyi ideig lehet koncentrálni. Imádja a jeltolmácsolást Tápai Beatrix is. Egy vásárhe­lyi, orvosi műszereket gyártó cégnél dolgozik. Siket kollé­gája, Ságodi Róbert szerettette meg vele a jelelést. A fogtech­nikus és 2 éve jeltolmács vég­zettségű 42 éves nő nagy kihí­vásnak tartja a közgyűlési munkát. - Hihetetlen koncentrációt igényel. Míg a beszédben si­mán ragozunk, addig a sike­tek térben mutatják meg a ra­gokat. Hasonló a helyzet az igeidőkkel, a személyes név­másokkal. A közgyűlésen nagy segítség, hogy a képvise­lők megpróbálnak lassan, ért­hetően beszélni, ha motyog­nának vagy hadarnának, ak­kor nagyon nehéz lenne a dol­gunk - magyarázta. Beatrix azt is elárulta: so­kan kérdezték tőle, minek ta­nulja meg a jelelést. Egyszerű­en szeretne a siketek segítsé­gére lenni - az ő világuk na­gyon különleges, mint ahogy a jeleik. Nemcsak megértetni kell a szavakat, hanem az ér­zéseket is át kell adni. kivilágítást kap. A szervezők idén közel százötvenezer lá­togatót várnak. November 29-étől a kará­csonyt megelőző négy vasár­napon a hagyományokhoz hí­ven a Dóm téren felállított ad­venti koszorúnál közös gyer­tyagyújtáson vehetnek részt a szegediek. Az első gyertyát vasárnap este fél hatkor gyújt­ja meg Botka László polgár­mester és Kiss-Rigó László me­gyés püspök. Programok kicsiknek és na­gyoknak. A bálaszínházban többek között fellép a Holló­ének Hungarica, a Maszkura és a Tücsökraj, a Fabatka Báb­színház és a Csörgősipka Báb­együttes. A táncos produkciók mellett karácsonyi koncertet ad Bognár Szilvi és Róka Sza­bolcs, december 20-án pedig Cseh Tamás-emlékműsorral várják a vendégeket. Veszélyben a baromfi? Baromfi-szalmonella miatt még az is elképzelhető, hogy nem lesz jövőre magyar csirke a ha­zai bottokban. Nyilvános szal­monellateszt során ugyanis 10 különböző helyen vásárolt csir­kéből 7 volt szalmonellás. Ezt az arányt a nullára kellene levinni. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Tíz csirkéből 7 szalmonellás volt nemrégiben egy tesztelés­kor, vagyis a hazai baromfiál­lomány 70 százaléka lehet „fertőzött", ami ugyanakkor emberre nem veszélyes. Az ál­latokat különböző kereskedel­mi egységekben vásárolták. Mi az igazság? És vajon ártal­mas-e a fogyasztónak a szalmo­nellával fertőzött csirkehús? Először Szigeti Sándornak, a Csongrád Megyei MgSzH Élelmi­szerlánc-biztonsági és Állat­egészségügyi Igazgatóság igaz­gatójának tettük fel a kérdést. Ő azonban azt válaszolta: nem nyilatkozhat, a központ a na­pokban szeretné megfogalmaz­ni az álláspontját. Kerestük az MgSzH élelmiszer-biztonsági el­nökhelyettesét, Bognár Lajost is, de nem sikerült elérnünk, és a központ az e-mailben elküldött kérdésekre sem válaszolt. Egy informátorunk, aki in­kognitóban akart maradni, azt mondta: mit csodálkozunk ezen a teszten? Eddig is tudtuk, hogy így állunk. Az amerikaiak példá­ul azt csinálják, hogy a baromfi­feldolgozókban fertőtlenítő - hi­pós - lében forgatják meg a már megkopasztott csirkét. Felhív­tunk egy termelőt, a forráskúti baromfitelep tulajdonosát, Kecskeméti Istvánt, aki kijelen­tette: nem lehet 100 százalékban kiirtani az összes szalmonella­baktériumot. Ráadásul ezek nem is veszélyesek az emberre. A 2-féle baktérium ellen - ame­lyek okozhatnak betegséget ­pedig már a keltetőkben beolt­ják a szülőpárokat. Mi tudhatunk még? Azt, hogy uniós kötelezettségünk a „szal­monellamentesítés". 2010. de­cember 12-étől ugyanis az Unió­ban kizárólag olyan csirkehúst lehet forgalmazni, amelyben semmilyen szalmonellabaktéri­um nem mutatható ki. Az is ki­derül az eddig napvilágot látott adatokból, hogy Magyarország jelentős késésben van az Unió más tagállamaihoz képest. A legtöbb országban a baromfiál­lománynak csak 5-25 százaléka szalmonellás. Ha nem változik a helyzet, egy év múlva a hipermarketek polcairól eltűnhetnek a magyar csirkék, befagyhat az export. Azt hallani: a multiknak ez a célja. Ők jobban szeretnének egy hely­ről, külföldi beszállítótól, nagy tételben, olcsón vásárolni. Azt is hallani, hogy a „szalmonella­mentesítés" az északi országok csirkelobbijának kezdeménye­zése, mivel ezek a baktériumok arrafelé alig fejlődnek, míg a mérsékelt éghajlati övben szé­pen szaporodnak. Árt-e a szalmoneüa? A szalmonellás csirkétől nem ka­punk betegséget, mivel a főzés vagy sütés során elpusztul a bak­térium. Ehhez a csirkehúst 70-75 Celsius-fokot meghaladó hőkeze­lésnek kell alávetni. Az emberi egészségre az 1500 regisztrált szalmonellafaj közül csak néhány ártalmas, és közülük is csak kettő fordul elő a magyar csirkékben, igen kis arányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom