Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-25 / 276. szám

6 CZUCZI GYŐZŐ TÁRSAI VÁLLÁRÓL AKASZTOTTA A SZOBOR NYAKÁBA A KÖTELET - EGY IDŐS FÉRFI ÖTLETE VOLT Verést kaptak Iván ledöntéséért 1956 októberében ledöntötték Hódmezővásárhelyen az Iván-szobrot, amelynek Czuczi Győző akasztotta nyakába a drótkötelet. Czuczi később Pestre menekült, társait megtorlásként „csak" megverték. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Vásárhelyen az 1956-os forradalom legnagyobb, mindenki számára látható, szimbolikus jele az volt, amikor október 26-án ledöntötték a városháza mögött álló szovjet hősi emlékművet, azaz az Iván-szobrot. Azon a napon eredetileg „Megjelent a téren a tűzoltóautó, hogy a fecskendőjével feloszlassa a tömeget. Czuczi Győző néma diáktüntetést szerveztek, de a Völgy utcáról a Kossuth-szoborhoz induló menethez útközben rengeteg felnőtt is csatlakozott, s a menet a Hal térre kanyarodott, a városi nagygyűlésre. Itt egy máig ismeretlen idősebb férfi javasolta: döntsék le Ivánt, s a nagygyűlés szónokait hallgató, fellelkesült tömeg hallgatott a szavára. Katona József elkerekezett a Táncsics Mihály utcai Tefuhoz, s Guti Imrével és Csepeljével tért viszsza. Csakhogy a teherautó gyengének bizonyult. Czuczi Győző ott állt a nagygyűlés szónoka, Vizy Béla szigorló orvos, a forradalom egyik motorja mögött. - Arra emlékszem, hogy egyszer csak megjelent a téren a tűzoltóautó, hogy a fecskendőjével feloszlassa a tömeget. Begördült az Iván-szobor tövébe, de ott a tömeg annyira körülfolyta, hogy nem tudták kinyitni az autó ajtaját - mesélte Czuczi Győző. - Aztán csak azt láttam, hogy kezdik lecsavarni a drótkötelet, hogy azzal húzzák le a szobrot. Mivel ott álltam Iván alatt, ezért kiléptem a fűzős cipőmből, majd két barátom, Kállai Sándor és Katona Jóska vállára, fejére állva ráakasztottam a szobor fejére a drótkötelet. Meghúzták, Iván nagyot reccsenve a mélybe zuhant, s ott letört a keze. A szobor ledöntésének aktív közreműködőit sohasém Iván még a helyén, a városháza mögött. FOTÓ: EMLÉKPONT Az Iván-szobrot ma az Emlékpontban őrzik. FOTÓ: TÉSIK ATTILA állították bíróság elé, a hatalom elfeledkezett a kellemetlen közjátékról. - Két társamat, Kállai Sándort és Katona Józsefet november 4-e után begyűjtötték, és nagyon megverték a rendőrségen, de szerencsére nem állították őket bíróság elé. Kállai öcsi hamarosan Pécsre is költözött. Nekem szerencsém volt. Édesapámat figyelmeztette egy jóakarónk, hogy tűnjek el a városból. Felmentem Pestre a nagybátyámékhoz. 3 év múlva jöttem csak haza, de akkor a szobordöntéssel már senki sem foglalkozott, így úsztam meg a dolgot. Nem háborgattak - idézte fel emlékeit Czuczi Győző. 3 SZEGEDI TERET KEDVELNEK - A TURISTÁKNAK SEM TETSZIK Hajléktalanok Mekkája Időmúlatás a Dugonics téren, FOTÓ SEGESVÁRI CSABA A Szent István, a Kálvária és a Csillag tér hosszú ideje a szegedi hajléktalanok kedvelt helye. A rendörök koldulás, gyermekkel koldulás, köztisztasági szabálysértés és közterületi alkoholfogyasztás miatt szeptember óta 71 feljelentést tettek. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Sorra jártuk a szegedi hajléktalanok által kedvelt helyeket, tereket. KÁLVÁRIA. A tér legnagyobb vonzereje a körülötte található számos kocsma és italbolt, ahol néhány száz forintért mindig kapni a legolcsóbb műanyag flakonos koccintós borból. Tapasztalatunk szerint a három szegedi tér közül általában itt verődik össze a legtöbb hajléktalan, akik a kora délelőttöt és délutánt a már említett bor és olcsó felesek iszogatásával töltik. Kit zavar legjobban a jelenlétük? Bár az itteni csoport általában nem kötekedik, a játszótéren gyermekeiket hintáztató szülők nem nézik jó szemmel a hajléktalanok nyilvános italozását. További panasz, hogy a visszaválthatatlan kis üvegeket és az üres flakonokat szétdobálják a padok körül. CSILLAG TÉR. „Már reggel 6-kor részegek, káromkodnak, verekednek. Pénzt kunyerálnak a járókelőktől, aki nem ad nekik, azt leköpik" - beszélt kollégánknak nyár végén egy középkorú férfi az itt tanyázó hajléktalanokról. A zordabb időjárás ellenére ezekben a napokban is több hajléktalan ücsörög a tér Zöldfa utca felé eső oldalán kialakított pihenőrészen. A legjobban ezt a teret lakták be az otthontalanok, akik a padokat már ágynak használják. Az emberek ottjártunkkor messze elkerülték a felújított teret, ezért nem keveredtek összetűzésbe a hajléktalanokkal. SZENT ISTVÁN TÉR. Az 1 milliárd 254 millió forintból megszépült Szent István tér padjai szintén a fedél nélkül élők kedvelt pihenőhelyei. A tér vonzereje a szépségéből fakad, valamelyik részére szinte mindig rásüt a nap. Noha a másik két hellyel ellentétben alkoholt fogyasztó hajléktalant itt csak elvétve láttunk, a turistáknak mégsem tetszhet a jelenlétük. 71 feljelentés Szenti Szabolcs sajtószóvivő elmondta, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai koldulás, gyermekkel koldulás, köztisztasági szabálysértés, közterületi alkoholfogyasztás és az úttesten való tartózkodás szabályainak megszegése miatt szeptember óta 71 feljelentést tettek. Tudjuk, hogy a belvárosban bevezetett szigorú intézkedések miatt a hajléktalanok egyre inkább a Csillag téren és a Kálvária téren jelennek meg. A rendőrség azonban senkit nem kényszeríthet a közterület elhagyására - magyarázta. Amerika a néprajzos szemével Három hónapot töltött nemrégiben Amerikában a vásárhelyi Szenti Tibor, aki fiához ment látogatóba. Kilenc államot járt be, s néprajzkutatóként nézett körül az Újvilágban. tenyér- és talplenyomatát Vásárhelyen is megőrizhetnénk az utókornak. - A múlt emlékeit máshogy és máshol is óvják. A floridai Key Westben például elképzelhetetlen, hogy a 17-18. században épült HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem luxusútként tettem meg a körutat, hiszen mindenütt azt kerestem, mi az az érték, amit haza tudok hozni. Ezért soronként ízlelgetve, olvasva, tanulva jártam végig Amerikát. Négy-öt évenként jutok ki, ezért azt is látom, hogy mi változott az eltelt idő alatt - mondta Szenti Tibor. A vásárhelyi néprajzkutató most is azt tapasztalta, hogy hiába sok a bevándorló, legyen bármilyen bőrszínű vagy vallású, aki egyszer letelepedett itt, abban gyorsan kialakul a hazafiság erős érzése. A gazdasági válság miatt a korábbinál jobban összefogtak a kisemberek és a középréteg. Támogatják egymást, s nagyon erős összetartozás-érzés alakult ki köztük. Hiába vesztették el nagyon sokan a munkájukat, nem fogyott el a türelmük, barátságosak, közvetlenek maradtak, s mindig mosolyognak - mondta Szenti Tibor. Azt is tapasztalta, hogy az amerikaiak nagyon vigyáznak a saját kultúrájuk, történelmük emlékeire. Ennek több példáját látta: Hollywoodban, a világ filmfővárosában például erősen őrzik azoknak az emlékét, akik nemzetközi hírességekké váltak, így Marilyn Monroe-ét vagy Michael Jacksonét is. Bár a város kirakatnak tűnt számára, tetten érte az értékmegőrzés szándékát is. Szerinte a híres emberek „Soronként ízlelgetve, olvasva, tanulva jártam végig Amerikát." Szenti Tibor rozzant házat lebontsák. Tilos a védett, karib-tengeri faépítményekből álló utcán más jellegű épületet emelni, s a leromlott házakat állami pénzből állítják helyre. Az itt látható Hemingway-házban 1994 nyarán már jártam. Most azt tapasztaltam, hogy bár a kiállítás állandó, a bemutatott tárgyakat, bútorokat cserélik, s ahogy minden más gyűjteménynél, itt is bejárható az egész ház. Nagyon sok múzeumban bárki által megérinthető, megfogható tárgyakat is kiállítanak, s olyan programokat nyújtanak, amelyek egész napos érdekes elfoglaltságot jelentenek a család minden tagja számára. Szenti Tibor végigjárta Las Vegas legfontosabb kaszinóit és szállodáit is. A homoksivatagra épített város millióknak ad munkát, biztosít megélhetést. Sok helyen tapasztalta, hogy az amerikaiak közelebb állnak a természethez, még ha milliós nagyvárosokban is élnek, mint mi, európaiak. Ha a fák építési területre esnek, akkor azokat betervezik az épületekbe. Sok szálloda közepén látható olyan élő fa, amely eredetileg is ott állt. Szenti Tibor Hemingway Key West-i háza előtt.