Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-25 / 276. szám

3 NEMCSAK A BURKOLAT ROSSZ, HANEM AZ IS, AMI ALATTA VAN Egy év után megint nyomvályús a nagykörút A hatalmas terhelésnek nem tudnak ellenállni a szegedi utak. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Nemcsak Szegeden, az egész megyében is alig bírják egy évnél tovább a frissen felújított utak a terhelést: megjelennek a nyomvályúk, a kátyúk. A szegedi nagykörút tavaly elkészült szakasza mára újra katasztrofális állapotban van. SZEGED FEKETE KLÁRA Egy évvel ezelőtt, 2008 első félévében újították fel az aszfaltburkolatot a Kossuth Lajos sugárúttól a Bertalan hídig a nagykörút két külső sávjában. Zebracsíkos utak Nincs Szegeden olyan utca, amelyet ne szakaszokban bontottak volna fel: hol a víz-, hol a csatorna-, hol a gázvezeték miatt keletkezett gödröket aszfaltozzák. A zebracsíkos utcákat kátyúfoltok is tarkítják, a végeredmény egy összefüggő hullámvasút. A külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók akkor bontanak, amikor jónak látják, nem kell egymással egyeztetniük. Ez a munka közel 115 millió forintba került. Ma a külső sávokban ugyanakkorák a nyomvályúk, mint a burkolatcsere előtt. A Bertalan híd szegedi hídfőjénél, ha egy autó a Szilléri sugárútról egyenesen át akar rajta kelni a Háló utcába, vagy fordítva, éles bukkanókat gyűr le. Teljesen lelassítva, l-es sebességben ugratnak át a kocsik Szeged legszélesebb körútján, a tulajdonosok arra vigyáznak, hogy autójukban ne essen kár. A külső sávok olyanok, mintha fekvőrendőr gyanánt építették volna őket. Úgy tudjuk, nem megfelelő annak az aszfaltnak az össze99 Utánanéztünk: mindkét sávot a puszta főidig el kellett volna bontani, és onnan újraépíteni egy új, teherbíró szerkezettel. tétele, amit az útépítők használnak. Mégis le lehet rakni, mert a magyar szabvány megengedi. Az ilyen aszfalt viszont nem áll ellen a nagy melegnek és a hatalmas terhelés25 évig tart ki a jó aszfalt. Normális esetben vajon mennyi ideig kell állnia az idők próbáját javítás nélkül egy teljes felújításon átesett útszakasznak? Próbáltunk helyben szakértőket kérdezni, mi az oka annak, hogy egy évet bírnak ki a felújított szegedi utak, de nem találtunk embert, aki nyilatkozott volna. Ideális alapra rakott aszfaltnál a technológiai idő 10-15 év, hivatkoznak az interneten szakcikkekben Ambrus Kálmánra, a BME út- és vasútépítési tanszékének adjunktusára. Az egyetemi oktató szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennyi idő alatt tönkre is kell mennie az útnak - akár 25 évig is bírhatná. A kátyúfoltozgatások ára évi mintegy 7 milliárd forint is lehet. Pontos számot szerettünk volna leírni, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lapzártánkig nem válaszolt a kérdésünkre. Az adatban nincsenek benne az autópálya-javítások. nek sem. Mit kellett volna csinálni tavaly a nagykörúton? Utánanéztünk: mindkét sávot a puszta földig el kellett volna bontani, és onnan újraépíteni egy új, teherbíró szerkezettel. Ez a munka hónapokig eltartott volna, és a rászánt összegnek minimum a duplájába kerül. Azt mondják, nem is az aszfalt rossz, hanem ami alatta van. Ezért nem lehetett megvárni a tűzoltómunkával azt, hogy elkészüljön az M43-as, és hogy eltűnjenek a városból a kamionok. Miért nem lehet valamit rendesen megcsinálni? Erre nincs se idő, se pénz. Az állam nem tervszerűen újít fel utakat, hanem akkor, ha hirtelen pénzt talál rá a büdzsében. Amikor a kevés pénzből a rossz alapra ráhúzzák a gyengébb aszfaltot, még egy rizikófaktorral kell számolniuk: hányadik alvállalkozó építi meg, az eredeti összeg töredékéért? És a kis pénzért vajon mennyire lelkiismeretes munkát végez? A végeredmény szemmel látható. Aszfaltremények HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu 99 Némelyik utunk veszélyességben felvehetné a versenyt a Párizs-Dakar rali útvonalával. Már többször is pórul járt, tapasztalt szegedi autóstól hallom: manapság el sem indul otthonról fényképezőgépként is jól használható mobiltelefonja és a centije nélkül. Azt mondja, ez a minimális alapfelszerelés, amit a veszélyes kátyúkkal teli hazai utakon egy gépkocsi-tulajdonosnak érdemes mindig magánál tartania. Persze miután elkészítettük a centis fotót a kráterként tátongó, kárt okozó kátyúról, az sem árt, ha megállítjuk egyik autóstársunkat, és megkérjük, hogy tanúskodjon. Azt ugyanis nekünk kell bizonyítanunk, hogy a kár akkor és ott keletkezett; vagyis az úthiba és a kár között ok-okozati összefüggés van. A szakemberek évek óta mondják: 30 ezer kilométernyi állami úthálózatunk katasztrofális állapotban van, az elmaradt felújítások miatt drámai leromlást tapasztalhatunk. Azt olvasom: az angolok útvagyonuk évi tízszázalékos amortizációjával számolnak, és a felbecsült érték közel egytizedét költik évente felújításra, karbantartásra. Nálunk már két-három százaléknak is örülnének az útkezelők, pedig azzal be sem lehetne hozni az évtizedes lemaradásokat. Laikusként érdemben nem tudunk hozzászólni az aszfalt optimális összetételéről, minőségéről, a megfelelő útépítési technikáról és technológiáról zajló szakmai adok-kapokhoz. Mi csak azt látjuk: némelyik útszakaszunk veszélyesség tekintetében felvehetné a versenyt az embert-autót próbára tevő Párizs-Dakar rali útvonalával. Az olasz származású császári hadvezér, Raimondo Montecuccoli nevezetes mondását - „a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz" - bátran alkalmazhatjuk az útügyekre is. Amíg itt, a keleti periférián a válságköltségvetésből vagy az uniós forrásokból nem jut sokkal több pénz az infrastruktúra legköltségesebb elemére, addig ne is reméljük, hogy a gazdagabb centrumra jellemző, mintaszerűen karbantartott utakon autózhatunk. Nem aggódik a rektor, cáfol a központ elnöke SZEGED. 4 hazai klinikai centrum vezetői folyamatosan tárgyalnak a finanszírozásról az egészségügyi miniszterrel, így január közepéig nem lát izgalomra okot a finanszírozás miatt Szabó Gábor rektor - jelentette ki azon a tegnapi tájékoztatón, amit az eheti műtéti stoppal kapcsolatban tartottak. A Magyar Rektori Konferencia elnökeként elmondta: a klinikai központokban nem lehetnek finanszírozási problémák, mert ezek a teljes magyar orvosképzésért felelősek. Kitért arra is, hogy továbbra sem rendeződött annak az 5 milliárd forintnyi ellátásnak a kérdése, amit nem fizetett ki az OEP a klinikai központoknak. Pál Attila, a szegedi klinikai központ elnöke a számok ismertetése után - ugyanazért a munkáért havi 300 millió forinttal kapnak kevesebbet az OEP-től, mint tavaly - visszautasította azokat a „méltatlan és tudatlanságból fakadó" támadásokat, amelyek a klinikai központot érték a műtéti stoppal kapcsolatban. Elmondta: nem sértették meg a város és az egyetem közti integrációs szerződést, és nem titkolták el a közgyűlés elől a klinikák gazdasági helyzetét sem. 300 pontos, a szenátus által is elfogadott válságkezelési tervet dolgoztak ki, és hajtanak végre: a műtéti programot strukturálták át a héten, ami alól mind a járóbeteg-ellátás, mind a sürgősségi, onkológiai, traumatológiai, gyermekgyógyászati, szülészeti és kardiológiai ellátások mentesülnek. MAKÓ ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SEM JÁR MÁR MESSZE A KÜSZÖBÉRTÉKTŐL Influenzajárvány van a megyeszékhelyen Átlépte a járványküszöböt az influenzás szegediek száma az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint. A klinikákon a fertőzöttek számának csökkenéséig él a látogatási tilalom. Közben két nap alatt közel 200-an kértek védőoltást a szegedi oltóponton. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint indokolt volt a látogatási tilalom hétfői elrendelése a szegedi klinikákon, a városban ugyanis az influenzás tünetekkel megbetegedettek száma átlépte a járványküszöböt. 100 ezer emberre számítva már 240-en betegek, a küszöbérték pedig 200 fő - tudtuk meg Tombácz Zsuzsannától, a régiós ÁNTSZ járványügyi osztályvezetőjétől. Makón és Vásárhelyen ugyanez az érték 170, Szentesen csak 109. Pál Attila, a klinikai központ elnöke elmondta: a látogatási tilalom feloldása a megbetegedések számától függ. Szakértők szerint itthon december első felében várható az influenzajárvány csúcsa, addig valószínűleg marad a látogatási stop tette hozzá. Tegnap több újdonsült apukával is találkoztunk a női klinika portáján, egyikük sem bosszankodott, hogy nem mehet feljebb. Azt mondták, enynyit igazán megér párjuk és gyermekük biztonsága. Akik csomagot hoztak, a portán leadhatták: óránként vitték föl az anyukáknak, betegeknek. Az intenzív osztályokon a kritikus állapotban lévő betegekhez bemehetnek hozzátartozóik. A járványról szóló hírek kapcsán az oltópontok is egyre népszerűbbek: az ÁNTSZ szegedi intézetében pénteken reggel nyílt oltóponton aznap 86-an, hétfőn 104-en kérték és kapták meg a H1N1 elleni oltást. Csongrád megye többi oltópontja - a makói, a vásárhelyi és a szentesi kórházban, a csongrádi és a mórahalmi rendelőintézetben - pénteken reggel nyílik. Ezek Ketten az intenziven. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy egy szegedi orvosnőt is a szegedi körintenzíven kezelnek a H1N1 légúti szövődményei miatt és lélegeztetőgépen van továbbra is az a 40 éves kismama, aki 3 hete került a körintenzívre. Nála a fertőzés miatt súlyos vírusos tüdőgyulladás alakult ki, emiatt pedig elpusztult a légzőhám nagy része. Jelenleg az az orvosok legfőbb célja, hogy regenerálódjon a légzőfelület. 8-tól 20 óráig, a szegedi, Tisza Lajos körúti rendelőintézetben kialakított pedig 7-től 19 óráig várja azokat, akiknek nem jár ingyenes HINl-oltás. Az oltáshoz - amit gyors orvosi vizsgálat előz meg - tajkártyára és 3000 forintra van szükség. Nincs látogatási tilalom a vásárhelyi Erzsébet-kórház egyetlen osztályán sem - tudtuk meg Kallai Árpád főigazgatótól. Hozzátette, ha romlik a helyzet, akkor természetesen ők is elrendelik. Egyelőre a szentesi kórház betegeit is lehet látogatni.