Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-12 / 265. szám

8 GAZDASÁG 2009. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A VOLT SZEGEDI KÁBELGYÁR TERÜLETÉVEL KIVÁR A TULAJDONOS Csönd van a Rigó utcában A nagykereskedelmi raktár két hónapja kiköltözött a volt szegedi kábelgyár Rigó utcai területéről. Eltűnt a zajos teherforgalom, a tervezett lakóparkra még éveket kell várni. SZEGED DOMBAI TÜNDE Két hónapja kiköltözött a szegedi Rigó utcából a Hansa-Kontakt Kft. nagykereskedelmi raktára az új logisztikai központban épített saját bázisára. Megszűnt a Huszár utca-Bakay Nándor utca-Mura utca által határolt, közel 6 hektáros telephellyel együtt annak zajos teherforgalma. Tíz év alatt kinőtte az élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedés az egykori kábelgyár betonhangárjait. A cég saját teherjárműveit és a hozzájuk szállító kamionokat - amelyek naponta százasával jártak be és ki az áruval - megelégelték a környék lakói. Számtalan panasszal ostromolták a városvezetést és a nagykereskedést, hogy szüntessék meg a zajt. Megszűnt a nagykereskedés, vele eltűnt a zajos teherforgalom, síri csend honol a Rigó utMára kiürült a Hansa-Kontakt telephelye - elnéptelenedtek a raktárak. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA cai komplexumban. A hat hangár elnéptelenedett, a minap egyetlen teherautót és néhány személykocsit láttunk a szebb napokat megélt telepen. Az udvaron feltornyozott polcrendszermaradványok emlékeztettek az épületek raktárjellegére. Laktanya, kábelgyár, raktár, lakópark. 1999. okt. 10.: Negyvenéves sikertörténete után lehúzta a rolót a kábelgyár az egykori huszárlaktanya helyén. Ingatlanjait a Huszár '99 Kft. vásárolta meg, nagykereskedelmi raktár lesz. 2008. dec. 16.: Egy évtized után új, kétszer nagyobb logisztikai bázist épít magának, és elköltözik a nagykereskedés. Az ingatlanra a terület tulajdonosa és az önkormányzat szabályozási tervet készít; lakóövezet lesz lakóparkkal, közparkokkal. 2009. márc. 17.: Tiltakoznak a környékbeli utcák lakói a tervezett lakópark háromemeletesnél magasabb házai ellen. 2009. máj. 16.: Elfogadta a közgyűlés a kábelgyári ingatlan rendezési tervét; lakópark lesz többségében 2-3 emeletes, a belső részén 4-5 emeletes házakkal. 2009. aug. 15.: Átadták a Hansa-Kontakt Kft. új telephelyét, költözés után szeptember 14-én nyitottak. A szélső hangár üvegablakain át is látni: odabent semmi. Kinyittattuk. A lakatlan csarnok falai mentén lekerített helyiségek idézik: ott nemrég még iroda, öltöző, vécé volt. A megszüntetésre ítélt betonkolosszus így mutatja meg magát igazán; a hatvanas években az ott prosperáló kábelgyárnak technikatörténeti újdonságot húztak fel. A hat, egyenként 25-ször 108 méter alapterületű és 5 méter magas létesítményt 6 centi vastag boltíves vasbeton héjjal fedték be. Ezt, látszik, deszkazsaluzással oldották meg. A természetes világítást a 7-8 méter magasra ívelő üvegezett kupolával biztosították. Ebből a vasbeton mamutból egy részletet és a mellette álló, helyi védettséget élvező régi lovardaépületet tartja meg a területre elkészített szabályozási terv. A közgyűlés döntése lakóövezetté nyilvánította az ingatlant, de nem szabott meg a beépítésre semmiféle határidőt, mert nem frekventált hely. A terület tulajdonosa, a Huszár '99 Kft. egyelőre kivár. A cég vezetőjétől megtudtuk, a mostani gazdasági helyzet nem kedvez sem az ingatlan eladásának, sem a raktárak bontásának és az építkezésnek. Ezért néhány évig bérleteztetnek, most néhány kisebb céggel és egy nagyobb gyár készáruraktárával állnak szerződésben. Elenyésző a forgalom, mégis használják a területet. Napjainkra még csak a zuhanás ért véget A gazdasági válság kirobbanása utáni hazai helyzetet értékelte Inzelt Péter, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója a múlt héten Szegeden megtartott előadásában. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „Ez az amerikaiak problémája, nem a miénk" - mondtuk 2008 nyarán, amikor pénzügyi válság robbant ki az USA-ban. Aztán Európára is áthúzódott, és a pénzügyi válság egy reálgazdasági krízisbe torkollott - taglalta előadásában Inzelt Péter mérnök-közgazdász, a műszaki tudomány kandidátusa. 99 Nem a gazdasági mutatók javultak, a felhalmozódott készpénz, valamint a spekuláció a tőzsdei mozgatórugó. Inzelt Péter mérnök-közgazdász Ez nagy baj volt, ez már túlmutatott egy „egyszerű" pénzügyi válságon - folytatta az előadó, hiszen mindenkit érintett: zuhant a tőzsde, a nyugdíjalapok 20 százalékos veszteséget produkáltak, emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei. Elkezdődtek a leépítések a cégeknél, a családok spórolásba fogtak, s mivel csökkentek az igények, kevesebb szállodai szobát, külföldi utat, autót, televíziót adott el a kereskedelem. Aztán a pénzügyi és reálgazdasági válságot egy bizalmi válság is követte: kiderült, hogy még azok is „füllentettek", akinek nem illett volna. Mit lehetett lépni válsághelyzetben? - tette fel a kérdést a szakértő. A válasz nem egy bűvös szó volt, hanem sokrétű intézkedéscsomag, amely éppúgy tartalmazta az állami nagyberuházások elindítását, az adókedvezmények bevezetését, a vállalati költségcsökkentéseket, mint az új iparágak megszületését. Egyelőre azonban csak odáig jutottunk el - hallhattuk az előadáson -, hogy a zuhanás ugyan véget ért, de a növekedés még nem kezdődött el. Így hát problémák jövőre is lesznek - többek között az infláció miatt. Inzelt Péter azonban a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy tartósan magas marad a munkanélküliség. Szerinte a cégek sokat áldoztak arra, hogy végkielégítésekkel elküldhessék az embereiket, s ha valakitől egyszer már megszabadultak, kicsi a valószínűsége, hogy újra felveszik. Inkább az automatizálásban, a számítógépek alkalmazásában gondolkodnak. Inzelt Péter szerint a részvényárfolyamok emelkedése sem azért következett be, mert javultak a gazdasági mutatók, hanem a felhalmozódott készpénz, valamint a spekuláció a mozgatórugó. Mit hozhat a jövő? Az előadó kifejtette: nem tér vissza a pénzbőség, marad a tartós munkanélküliség - amelynek Magyarországon óriási a politikai veszélye -, és nagy lesz az árverseny. •nMMU A REÖK-É LEHETNE A TELJES REÖK-PAL0TA, DE NINCS RA PENZE Elhagyja a terepet a Raiffeisen Bank 2007-ben adták át a felújított Reök-palotát, azóta a szegedi szabadtéri a ház kezelője. A páratlan műemlék épület földszintjére a Raiffeisen Bank is beköltözött, nemrégiben azonban bezárt a fiók. SZEGED FEKETE KLÁRA A Raiffeisen Bankot a Reök-palota 2007-es átadása után sokan kakukktojásnak tartották az állami és önkormányzati pénzen kulturális célokra felújított szegedi művészetek palotájában. Rantal János építész, a palota tervezője már akkor kifejtette: a pénzintézet helyére a ruhatár kívánkozott volna egy emléktárgyüzlettel, ehelyett ma a pincébe kell levinni a kabátokat. Most is azt vallja: a földszint ideális helye lenne a szabadtéri igazgatóságának is, amely a második emeletre volt kénytelen költözni. Úgy gondolja, hogy a Raiffeisen - hiszen mindig is támogatta a kultúrát - visszaadhatná a városnak a helyiséget. Mit tervez a pénzintézet? „A Raiffeisen a szegedi REÖK művészeti központban található 260 négyzetméteres bankfiókjának bérleti jogát értékesíteni kívánja - közölte lapunk érdeklődésére Petheő Ildikó, a pénzintézet marketing főosztályának vezetője. - A REÖK kulturális tömb vezetőségével ezzel kapcsolatban már lezajlott egy első körös egyeztetés." Bátyai Edina fesztiváligazgató elmondta, tárgyaltak a Raiffeisennel, hiszen a bank már ki is írta a pályázatot a bérleti jog értékesítésére. Pénz híján azonban csak azt tudták felajánlani, hogy a bérleti jogért cserébe felsorolják a Raiffeisent a támogatóik között, és kommunikációs szolgáltatást nyújtanak. Hozzátette: remélik, hogy nem „profilidegen" cég költözik a bankfiók helyére, könyvesboltnak például örülnének. „Sajnos csak gyenge érdekérvényesítésre van lehetőségünk" - fogalmazott a fesztiváligazgató. A bank által fizetett bérleti díj a szabadtérihez kerül, s nem az IKV-hoz, az összeg hozzájárul a palota fenntartási költségeihez. Kiderült: a Raiffeisen mindaddig fizeti a bérleti díjat, amíg nem talál vevőt. Ennek összege éves szinten 5 millió forint. Solymos László várospolitikai alpolgármester két évvel ezelőtt azt nyilatkozta lapunknak, hogy a helyzetet örökölte a város. Amikor a kulturális Előzmények A Reök-palota tulajdonosa a város, benne kapott helyet a REÖK - Regionális Összművészeti Központ -, az épület kezelője a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. A palota földszintjén még a felújítás előtt, 2005-ben vett 2020-ig szóló bérleti jogot a T+T Kft. Ezt a céget vásárolta meg bérleti joggal együtt a Raiffeisen 2006-ban. minisztériumhoz beadták a pályázatot a palota rekonstrukciójára - ezen 300 millió forintot nyertek -, tudomásul kellett venniük, hogy a főbejárattól jobbra eső négyzetméterek bérleti joga már elkelt. A versenyképességen és a géptámogatáson a hangsúly A mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését segítő Mezőgazdasági termékek értéknövelése című támogatás újra igényelhető az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA). Módosult a géptámogatások kifizetési kérelmeinek beadási határideje. BUDAPEST ÚMVP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA A pályázat vidéki nyertesei hét év alatt 1300 milliárd forintot használhatnak fel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében. A gazdák október 20. és november 30. között fordulhatnak támogatási kérelmeikkel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kirendeltségeihez. A támogatás a halászati termékekre nem vonatkozik. A három célterület közül az első a versenyképesség javítását és a termékszerkezet átalakítását szolgálja. Ide sorolható például egy hűtőház építése, új mezőgazdasági gépek vásárlása. A második célterület a vállalkozás korszerű működésének feltételeit finanszírozza: az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi feltételek javítását, az energiafelhasználás racionalizálását, az üzemirányítás korszerűsítését. A harmadik célcsoportban az állattartó és feldolA2 UMVP LEADER-programjának beadási időszakát meghosszabbították: a pályázatokat 2009. november 16-ig lehet benyújtani. gozóüzemek új vágópontok létrehozására vagy a már meglévő korszerűsítésére pályázhatnak. A gépek beszerzésénél az október 13-án lezárt, „Élelmiszer-ipari gépek és technológiai berendezések" elnevezésű katalógusban szereplő, első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések megvétele támogatható. A mezőgazdasági termelők jogosultsági feltételei között szerepel, hogy az üzemméretük haladja meg a 4 EUME-t, és az értékesítésből származó árbevételüknek legalább 50 százaléka nem feldolgozott mezőgazdasági termékek értékesítéséből származzék. A frissen megnyílt „Mezőgazdasági termékek értéknövelése" című tá- ~ ~ 7 mogatás mérté- UJ MAGYARORSZAG forrásösszeg 1 millió 600 ezer eurónak megfelelő forint lehet. A támogatási kérelmet október 20. és november 30. között postai úton ke mezőgazda- VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM kell benyújtani sági termelő ese- 2007-2013 a hivatal illetétében az elszámolható kiadások 40 százaléka, nem mezőgazdasági termelő esetében pedig a kiadások 50 százaléka lehet. A legkisebb igénybe vehető támogatási összeg 8 ezer eurónak megfelelő forint, legmagasabb összege vágópontok létrehozása és korszerűsítése kapcsán 480 ezer euró lehet. A másik két célterületen a legmagasabb kes regionális kirendeltségeihez. A támogatás további részleteit a 47/2008. (IV. 17.) számú FVM-rendeletből és a www.umvp.eu oldalon lehet elolvasni. A géptámogatási program kifizetési kérelmeinek beadási határideje módosult: november végéig lehet beadni a kifizetési kérelmeket az „önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések beszerzése" jogcímre, azaz géptámogatásra - jelezte az MVH. Csak a kifizetési kérelem benyújtási határideje változott, minden egyébben továbbra is a támogatás kifizetésének igényléséről szóló közlemény az irányadó. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.