Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-10 / 263. szám

10 2009. NOVEMBER 6., PÉNTEK GYÓGY-IR SZERKESZ í I DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS A dühkitörés nagyon sok kisgyereket érint: tízből hét 18 és 24 hónap kö­zötti gyermeknél fordul elő. a 3 és 5 év közöttiek körében pedig a gyere­kek háromnegyedénél. O U1 t_j vro ez <TS LO vCD CD CD 99 Fenyítést so­ha! Korábban szokás volt. hogy a hisz­tiző gyereket lezuhanyoz­zák vagy ar­con öntik egy pohár vízzel. Ezt soha, sem­milyen körül­mények kö­zött ne te­gyük. és ne büntessük a hisztiző gye­reket testi fenyítéssel sem. Lehet, hogy átme­netileg „si­kert" érünk et, és győze­delmeske­dünk. azt azonban nem tudhat­juk, hogy mi­lyen mély, talán soha nem gyó­gyuló sebe­ket ejtünk ezzel a gye­rek lelkén. Ráadásul az erőszak erő­szakot szül­het. A SZÜLŐKNEK FELADJA A LECKÉT, A MEGOLDÁS: TÜRELEM ÉS HUMOR Dühkitörés kisgyer Kisgyermekkorban a dühkitörés a személyiségfejlődés része. Ha a gyerek tombol, rá kell hagyni. Testi fenyítést, hideg zuhanyt ne alkalmazzunk, ezek ugyanis mély sebeket ejthetnek a gyermek lelkén, aki nem azért dühöng, hogy bennünket bosszantson, hanem mert ilyen korszakban van. GYERMEKNEVELÉS NYEMCSOK ÉVA HIGGADTAN KELL VISELKEDNI Életében legalább egyszer minden szülő érezte már úgy: elsüllyed szégyenében, mert csemetéje óriási hisztit csap. A dühro­ham a legváratlanabb pillanatban jön, és igen kínos helyzeteket eredményez: egy for­galmas áruházban, az utcán egy tócsa mel­lett vagy éppen a buszon kezd el „hisztizni" a kisgyerek. Torkaszakadtából ordít, kroko­dilkönnyeket hullat, fetreng a földön, alig kap levegőt. Talán még a mellé leguggoló felnőttet is megrugdossa. Tetszik, nem tet­szik, ilyenkor a szülőnek igenis higgadtan kell viselkednie, nem szabad, hogy bele­menjen a játszmába. így ugyanis a gyerek többnyire abbahagyja a „műsort". TUDJA, HOGY MIT AKAR - Ha nem sikerül a kommunikáció valami­lyen okból a gyerek és a szülő között, akkor annak a következménye lehet a dühroham - mutat rá Vekerdy Tamás gyermekpszicho­lógus. - Nemcsak mi szocializáljuk a gyere­ket, hanem ő is minket magához. A kisgye­rek pontosan tudja, hogy mit akar. Ha a szülő ezt nem érti, nem tud rá pontosan reagálni, az dühkitöréshez vezethet. Akár­csak az értelmetlen tilalmak, amikor a szülő azt mondja: „Ne piszkold be a ruhádat!" Pe­dig tudomásul kell venni, hogy a kisgyerek bizony bepiszkolja magát. Dühöt vált ki, <orban hogy olyan dolgokat várunk el tőle, ami nem felel meg az életkorának. 2-3 éves kor­ban jön a dackorszak, a gyerek problematikus helyzet be kerül. Két dolgot akar egyszerre elszakadni a szülőtől és az anyától - és ott maradni. És ez rendkí­vül feszültté teszi. És akarni akar - csak ma­gáért az akarás kedvéért. És olyan is van, hogy a szülő már elron­tott valamit: megvet­te tizenötször, amit a gyerek kért, de tizenha­todszor megmakacsolja ma­gát. NE TÖRŐDJÜNK VELE Kisgyermekkorban a dühkitörés tehát nem szándékos kifejeződése annak, hogy a kicsi valamiért irgalmatlanul mérges. Érthető is, hogy dühöngenek, hiszen még kicsik, sok dolgot nem tudnak megcsinálni, és sokszor nem is értik, hogy miért kell azt tenniük, amit a szülő mond. Könnyen dühbe gurul­nak amiatt, mert a sikertelenség frusztráló­an hat rájuk: nem tudják begombolni a nadrágot, vagy egy legókockát nem tudnak odailleszteni, ahová akarják. Mérgelődhet­vitatkozni vele vagy vigasztalni. Várjuk meg, amíg a roham elmúlik. Ha mégis be­szélünk hozzá, akkor higgadtan, tőmonda­tokban tegyük, és ne emeljük fel a hangun­kat! AZ ADOTT HELYZETEN MÚLIK - Mindig az adott helyzeten múlik, hogyan reagálunk egy-egy dührohamra - magya­Soha ne hagyjuk magára a tom­boló gyere­^ ket. nek amiatt is, hogy haza kell menni a játszótérről, annak ellenére, hogy ők még maradnának. Ilyen­kor tornádóként tombolnak, de ez csak né­hány percig tart. A legjobb módszer, ha nem törődünk a dührohammal. Természetesen soha ne hagyjuk magára a tomboló gyereket és ügyeljünk, hogy kárt ne tegyen magában, de nem szabad leállni WlmJyWrj/ • wJrjrX/rJs razza yKjTjft, ' / Vekerdy - , ' ' / Tamás. , ' Felemelhetjük -- a földről és raa­gunkhoz szoríthatjuk, az erős testi kontaktus önma­gában is jó. De akár megpróbálhatjuk el­terelni a figyelmét azzal, hogy nézd, ott egy hajó! Az jó, ha a szülő tudja, hogy mi vál­totta ki a rohamot, és keresi a megfelelő kompromisszumot. Például egy falat nem szabad összefestékezni, de a falra lehet cso­magolópapírt ragasztani - tette hozzá a szakember. NEMZETKÖZI DIABÉTESZ-VILAGNAP, 2009. NOVEMBER 14. Tudjon meg többet a cukorbetegségről! Idén már 19. alkalommal lesz nemzetközi diabétesz-világnap november 14-én, az inzulin egyik felfedezőjének, Frederick Bantingnek (1891-1941) a születésnapján. A diabétesz az egyik leggyakoribb olyan krónikus betegség, amely súlyos következményekkel járhat, jelentősen ronthatja az életminőséget, megrövidítheti az élettartamot. TUDJON MEG TÖBBET A CUKORBETEGSEGROL ISMERJE FEL A FIGYELMEZTETŐ JELEKET CUKORBETEGSÉG DR. STRÉNYER FERENC gyakori vizelés súlyvesztés fáradékonyság T túlzott szomjúság A cukorbetegség bárkit érinthet. Kezelés nélkül halált okozhat. Ha ezeket tapasztalja, azonnal keresse fel orvosát. 2-es típusú diabétesz esetén a tünetek igen enyhék lehetnek, vagy hiányozhatnak is. Tekintse meg az összes figyelmezető jelet a www.diabet.hu/vilagnap honlapon. KLASSZIKUS TÜNETEK. 2-es típusú cukorbetegség esetén a klasszi­kus tünetek (szomjúság, bő folya­dékfogyasztás, gyakori vizelés, súlyvesztés, fáradékonyság) ké­sőn és igen enyhe formában je­lentkezhetnek vagy akár hiányoz­hatnak is. Ezért fontos az, hogy 45 év felett évente nézessenek vércu­korértéket. Azoknál pedig, akik hajlamosító tényezőkkel rendel­keznek, már fiatalabb életkorban meg kell kezdeni az időszakos vércukor-ellenőrzést. A családban előforduló 2-es tí­pusú cukorbetegség, a kevesebb mozgás, a helytelen táplálkozás és előbbiek következtében kiala­kult testsúlyfelesleg azok, amik leginkább hajlamosíthatnak a be­tegség megjelenésére. Helyes táp­lálkozással, rendszeres fizikai ak­tivitással és testsúlykontrollal vi­szont a cukorbetegség az esetek legalább felében megelőzhető lenne. A KEZELÉS ALAPJA A HELYES ÉLET­MÓD. Megfelelő életmód nélkül semmilyen gyógyszer nem lehet hatékony! Még az inzulin sem! Nem kívánunk mást cukorbetege­inktől, mint hogy éljenek egészsé­gesen. Étkezzenek úgy, mint ahogy mindenkinek kellene ah­hoz, hogy elkerüljék a betegsége­ket. Sajnos életvitelünk, minden­napi táplálkozásunk messze van az ideálistól és ennek megváltoz­tatását betegeink néha nagy te­hertételként élik meg. Kétségtele­nül a legnehezebb feladat a diéta megtanulása, a rossz beidegződé­sek levetkőzése. De higgyék el, megéri a „befektetés", mivel élet­hossziglan tartó kezelési módról van szó. Az egészséges táplálkozás el­sajátítása mellett fontos a rend­szeres testmozgás is. Már 5-10%-nyi testsúlycsökkentés nemcsak a vércukorértéket csök­kenti jelentősen, de a vérnyomást és a zsírokat is, emellett megállít­ja az érrendszer elmeszesedését, megelőzheti a szívinfarktust vagy a szélütést. JUSSON IDŐ AZ ELLENŐRZÉSRE! „Volt egy kis cukrom, diétáztam és elmúlt" - hallja sokszor az em­ber. Pedig a cukorbetegség nem múlik el, csak az életmód-változ­tatás hatására esetleg átmenetileg normális lesz a vércukor. Az előírt ellenőrzések egy életre szólnak. „Jól vagyok, szedem a gyógyszert, nincs panaszom. Minek járjak gondozásra?" - ezt is gyakorta mondogatják. Hát azért, mert ha panasz nincs, attól még lehet ma­gasabb a cukor-, a vérnyomás­vagy a vérzsírérték. Ha panasz miatt jön a beteg, akkor már sok­szor elkéstünk, ez általában olyan fokú szövődményre utal, amit gyakran nem tudunk meggyógyí­tani. Ha a diabéteszes beteg telje­sen panaszmentes, akkor is fél­évente szükséges laborvizsgálat (az átlagos vércukorértéket mu­tató HbAlC). Évente részlete­sebb laborvizsgálat kívánatos, mely a HbAlC-n kívül minimum a zsírokat, a vesefunkciós érté­keket és a vizeletet is magában foglalja. Az EKG, a szemfenék és a lábak vizsgálata is hozzátarto­zik az éves ellenőrzéshez. Sza­kítsanak időt a kontrollvizsgá­latokra! Az ezeken való részvé­tel évente maximum 1-2 napot vesz el az életükből, de az idő­ben felfedezett, még enyhe szö­vődmények megfelelő kezelésé­vel éveket nyerhetnek! A világnapi programokat a www.diabet.hu/vilagnap honla­pon tekinthetik meg. (Szerzőnk belgyógyász, kardiológus főorvos.) Miért kell ez a világnap? A cukorbaj (diabétesz) és annak is főleg a 2-es típusú formája világszerte jár­ványszerűen terjed. Az ezredfordulón mintegy 171 millió ember, a Föld összné­pességének csaknem 3 százaléka volt cukorbeteg, ez mára meghaladta a 250 milliót, az arány pedig 6%-ra nőtt. Hazánkban ennél rosszabb a helyzet, mint­egy 10%-ra becsüljük ezt az arányt, az ismert cukorbetegek száma pedig jelen­leg 6-700 ezer körül van. A diabétesz-világnap mindig jó alkalom, hogy felhív­juk a figyelmet a cukorbetegség alattomosságára. A tartós panaszmentesség csalóka lehet! Megfelelő ellenőrzés, gondozás és életmód-változtatás nélkül a diabétesz súlyos szövődményekhez, korai halálozáshoz vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom