Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-10 / 263. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. NOVEMBER 10., KEDD SZEGEDI KUTATÓK SZENZÁCIÓS FELFEDEZÉSE - A STRESSZ KEZELÉSÉBEN SEGÍTHET Megtalálták a hormonok kapuját az agyban Tamás Gábor (balról) és Oláh Szabolcs felfedezését a legjelentősebb tudományos lap, a Nature közölte, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Speciális idegsejt működését tárták fel az agyban szegedi kutatók - írja a Nature. Azt is kiderítették, hogy rajta keresztül hatnak a stresszért és a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonok. SZEGED DOMBAI TÜNDE Szegedi agykutatók bravúrkísérletekkel tárták fel egy speciális idegsejt működését adta hírül a világ legtekintélyesebb tudományos lapja, a Nature. Azt is megfejtette a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén a 40 éves Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja, hogy a sejt a hormonok kapuja az agyban: rajta keresztül hatnak a stresszért és a menstruációs ciklusban jelentkező hangulatingadozásért felelős hormonok. Világsikerük új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást. Eddig ismeretlen volt a neurogliaform nevű speciális idegsejt működési elve, amit a szegedi kutatóknak sikerült megfejteniük az agykéregben. Hat évig kísérletezett a csoport - Oláh Szabolcs, Füle Miklós, Komlósi Gergely, Varga Csaba, Báldi Rita és Barzó Pál -, mire kiderült, hogy ezek a sejtek, ellentétben a többi agykérgi idegsejttel, Vizi E. Szilveszter korábbi MTA-elnök, agykutató elmélete szerint működnek. Oláh Szabolcs hétköznapi példával magyarázta a felfedezés lényegét: ezeknek a sejteknek az eddig ismert sejtekhez képest annyira más a működése, mintha ahelyett, hogy elmondanánk valakinek egy hírt, mostantól az újságban is közzétehetnénk. Ehhez az információval való elárasztáshoz - a szegediek kiderítették - ezeket a speciális sejteket kell befolyásolni. A tájékoztatáshoz a sejtek jeladó anyagot adnak át. így nemcsak a többi sejt jelfogadásra alkalmasnak tartott részére érkezik információ, hanem egyszerre elérhető az elárasztott területen lévő minden idegsejt vagy sejtrész. Ahhoz hasonlóan, mint mikor egy stadionban le- és felkapcsoljuk a villanyt. Azért képesek hírszórásra ezek a speciális idegsejtek, mert a jeladójuk rendkívül sűrűn behálózza a célterületet, így a jele mindenkit megtalál. Sándorfalvára tervezték. A hamvasztásnak több ezer éves múltja van, Indiában, az ókori görögök és rómaiak körében is szokás volt a holtak elégetése, s a hamvak többé-kevésbé díszes urnákba helyezése. Hazánkban először Debrecenben létesült hamvasztóüzem, 1932-ben. Az egyházi és társadalmi megítélés miatt csak 1951-ben végezték el az első műveletet. A 60-as években, Budapesten jött létre a második krematórium, s tervezni kezdték a dél-alföldit is. Eredetileg Sándorfalván épült volna fel, de a lakók tiltakozása miatt végül Szeged lett a helyszín. Rogers-osztályok indulnak ősztől NYITOTT KAPUVAL VÁRJA le endő diákjait november 11-én, szerdán 15 órától Szegeden, a Gutenberg utca 25. szám alatt a Rogers Gimnázium és Szakközépiskola, a SZEFI tagintézménye. Ősztől két nappali tagozatos osztályt indítanak, egy gimnáziumit és egy középiskolait, az utóbbit környezetvédelem és vízgazdálkodás szakon. Az iskola specialitása, hogy kiemelten figyel a tanuló életkorára, egyéni pszichés sajátosságaira, türelmesen megvárja a „beérést". Decembertől péntekenként ingyenes felkészítést is tartanak magyarból, történelemből és angolból. Vegyed-e? a Telinen MA 20.45-TŐL ismét látható a Telin Televízióban a Vegyed-e? című fogyasztóvédelmi magazinműsor. Az adásban szó lesz a termékbemutatókkal egybekötött buszos utazások visszásságairól, az internetes vásárlásról, valamint a békéscsabai kolbászfesztiválról és az ott megrendezett fogyasztóvédelmi roadshow-ról. A műsorvezető: Simon Sz. Gabriella. Uniós vállalkozói hitelekről A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Uniós vállalkozói hitelek címmel országos kampányt indított. A decemberben befejeződő rendezvénysorozat szegedi állomásán, szerdán, fél 10-kor a Novotelben Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője tart előadást. A kezdeményezés célja, hogy minél több vállalkozó értesüljön az uniós forrásból támogatott hitelekről. ÉVENTE 2000 HAMVASZTÁST VÉGEZNEK A SZEGEDI KREMATÓRIUMBAN Itt egy óra, ami a földben huszonöt esztendő Por és hamu vagyunk - mintegy 3 liternyi. A test nagyjából egy óra alatt porlad el a szegedi hamvasztóüzem ezer fokra hevített kemencéiben. A szív izzik legtovább. SZEGED R. TÓTH GÁBOR Fülemet mély, zúgó hang, szememet a hideg acél látványa tölti be a szegedi hamvasztóüzem kemencéi előtt. Enyhe melegséget érzek, ahogy közelebb lépek a mintegy ezer fokra felhevített berendezéshez. Gyász, kegyelet, a haláltól való, belénk nevelt félelem ezek a gondolatok kavarognak bennem, mikor belépek a krematóriumba. Illik-e szembesülnöm azzal, ami itt történik? Csak a teste - jut eszembe a Gárdonyi Géza sírján olvasható felirat. - A holttest koporsóban érkezik, felöltöztetve, letakarva. Lábán és csuklóján is azonosító cédula van, ez végig rajta marad. Nem igazak azok a rémhírek, hogy összekeveredhetnek a testek halljuk Molnár Tamástól, a Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatójától. Mutatja: a test a hatalmas, fehér ajtajú berendezésekkel teli hűtőterembe kerül. A corpust 5 fokon tartják, nem fagyasztják le. Lehetőség van bemutatásra, ravatalra is, hogy hozzátartozói méltóképpen búcsúzhassanak szerettüktől. Mielőtt a hamvasztótérbe kerülne, a hamvasztómesterek még egyszer ellenőrzik a testet. Mindegyik mellé kerül ^ ^^ £ r „A hamvakat az esetek 30 százalékában elviszik, mert sokan szétszórják azokat - leggyakrabban folyókba, földekre." Molnár Tamás egy pár centis fémhasáb, amire az elhunyt egyedi azonosítószámát írják - a fémdarab elkíséri a hűtőkamrától az urnáig. - Itt egy óra alatt történik meg az, ami a földben 25 év alatt - fogalmaz Molnár Tamás, mikor a gázfűtésű, hőálló, samottszerű téglával kirakott két kemencéhez lépünk. Ezeket 700 és 1000 fok közé hevítik. Ide kerülnek be a testek, hamvasztókoporsóban. Kizárólag természetes anyag kerülhet a kemencébe, az égés miatt - a lakk is csak vizes alapú lehet. Az égésterméket még egyszer utóégetik. Az égési folyamat 50 percig, egy óráig tart, függően a test tömegétől. 120 kilogramm felett súlydíjat kell fizetni. Azt olvastuk valahol: a szív porlad el utoljára, a többi izom és szövet már rég elhamvadt, míg az mindig izzik. A hamvasztómester szerint ez változó. A csontok, mésztartalmuk miatt, szinte teljesen megmaradnak. Ezeket egy fémedénybe gyűjtik, lehűtik és egy golyós malomban porrá őrlik. 2,5-3 liter hamu marad az emberből ez összeforrasztott urnába kerül. - A hamvakat az esetek 30 százalékában elviszik, mert sokan szétszórják azokat leggyakrabban folyókba, földekre. De ehhez mindig engedélyt kell kérni - tájékoztat a 25 éve működő szegedi krematórium vezetője. 13 hasonló létesítmény van hazánkban Csongrád megyében Csanádpalotán is működik. Budapesten 98, Szegeden nagyjából 70 százalék a hamvasztásos temetkezés aránya, az országos átlag 46 százalék. Főként a megyéből hozzák ide az elhunytakat, elvétve a szomszédos megyékből és országokból is - Romániában csak Bukarestben, Szerbiában pedig Újvidéken és Belgrádban épült krematórium. Évente nagyjából 2000 hamvasztást végeznek Szegeden. - Hisz a feltámadásban? kérdezem meg önkéntelenül utunk végén Molnár Tamástól. - Nem - mondja. Ateista, de ismer olyan kollégákat, akik vallásosak. Szerinte az a fontos, hogy mindenki tiszteletben tartsa a másik meggyőződését. Szegeden nagyjából 70 százalék a hamvasztásos temetkezés aránya, az országos átlag 46 százalék. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA