Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-29 / 253. szám

13 EGY FELMÉRÉS A KKV-K FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Kedvező hosszú távú kkv-kilátások A Kelet-Közép-Európában tapasztalható magasabb növekedési rátának köszönhetően csökken a különbség a kontinens nyugati és keleti felének kkv- és mikrovállalati szektora között, és nő az igény a finanszírozásra, tanácsadásra, valamint további banki termékekre és szolgáltatásokra - áll egy Magyarországon is jelen lévő osztrák bankcsoport támogatásával nemrégiben készült felmérésben. Azonban míg korábban a hitelezésen, finanszírozáson volt a hangsúly, addig mára az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság közti jobb egyensúly megtalálása és a hatékony üzleti modell kialakítása került a középpontba. A felmérés keretében 9 ország több mint 100 bankjának szakértőit kérdezték a kkv-k lehetőségeiről Az érett gazdaság státusza felé haladó kelet-közép-európai országok a kis- és középvállalkozásokat a gazdaság gerinceként, a diverzifikáció eszközeként és a konglomerációs veszélyeket ellensúlyozó szektorként értékelik, amely tompítja a kedvezőtlen makrogazdasági fejlemények által a termelékenységre, a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre tett negatív hatásokat. A nemzetgazdaságok emellett az innováció úttörőiként is számíthatnak a kis- és középvállalkozásokra, de ki tudják aknázni ezeknek a gyakran családi irányítás alatt álló vállalkozásoknak a rugalmasságát és vállalkozói szellemét is. Az Európai Unió 27 tagállamában működő száz vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes munkahely kétharmadát, ráadásul ezek közül számos munkahelyet vidéken biztosít, valamint a hozzáadott érték 60 százalékáért is felelősek úgy, hogy a különféle szektorokban különféle piaci részesedéssel rendelkeznek. A helyzet Magyarországon is nagyon hasonló. A kkv-k szerepe rendkívül meghatározó az egész gazdaság vonatkozásában, hiszen a GDP körülbelül 40 százalékát adják, az export egyharmadát bonyolítják, és a munkaerő nagyjából 70 százalékát ezek a vállalatok, vállalkozások alkalmazzák. A növekedési láz után a növekedési egyensúly lett fontos Korábban a bankok zöme elsősorban a hiteltermékekre koncentrált, és gyakran a „növekedjünk az ügyfélbázissal együtt" stratégiáját követték. A hitelek értékesítésének lehetősége és az egyszerűen elérhető refinanszírozási források féloldalas bevételi szerkezethez vezettek, ahol a hitelezésből származó bevételek (a költségek és kockázatok leszámítása előtt) túlsúlyba kerültek az egyéb bevételi forrásokkal (betétekkel, jutalékokkal) szemben. Egyrészről a nagyfokú kereslet és a nemzetgazdaságok dinamizmusa, másrészről pedig a megfelelő eszközök és adatok hiánya miatt több bank is belement abba a kockázatba, hogy a hitelkihelyezéseknél nem minden esetben hoztak körültekintő döntést. Az új kihívás abban rejlik, hogy jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között, egyszersmind olyan, világos üzleti modellt kell kidolgozni, amit a felelős vezetők be is tartanak - mondják a banki szakemberek. A pénzügyi válság - mi változott? A megkérdezett bankok 74 százaléka véli úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kis- és középvállalatokra, de 50 százalékuk a jelenlegi makrogazdasági környezetet is ide sorolja. A jelenlegi válság hatásait firtató kérdésre 69 százalék válaszolta azt, hogy jelentős problémának tartja a hitelállományok minőségromlását. A bankok zöme (65 százaléka) számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés erős visszaesése, amely azért is következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt értelemszerűen alacsonyabb lett a kereslet. A sikertényezők A felmérésben szereplő bankok több mint 70 százaléka a szolgáltatás minőségét, több mint 60 százalékuk pedig a személyes kapcsolatokat jelölte meg a három legfontosabb sikertényező egyikeként. A szervezeti felépítés is a sikertényezők közé tartozik: a tapasztalatok szerint jobban működik az a modell, amikor a kkv-ügyfelekkel külön divízió foglalkozik, mint amikor akár a vállalati, akár a lakossági üzletághoz tartoznak. Kiemelten fontos a karcsúsított termékskála: a letisztult termékskálával rendelkező és az általános igényeket kielégítő bankok magasabb keresztértékesítési rátát érnek el, mint a teljes termékskálát felvonultató pénzintézetek. Kilátások Kelet-Közép-Európa a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb gazdasági visszaesését éli át. Ennek ellenére közép- és hoszszú távon egyaránt magasabb növekedési ütemet várunk a térségtől, mint Nyugat-Európától. Mivel a kis- és középvállalati szektor legalább kapcsolódik ehhez a fejleményhez - ha nem is a fő motorja annak -, így végül is csökken a különbség a nyugateurópai és a kelet-közép-európai kkv- és mikrovállalati szektor között - aminek az eredménye úgy jelentkezik, hogy számos piacon egyre több megbízható közepes méretű vállalat jelenik meg, amelyek egyre növekvő keresletet támasztanak a bankok által nyújtott finanszírozási, tanácsadási, valamint egyéb banki termékek és szolgáltatások bánt. Lépjen Ön is Cleopatra nyomdokaiba! Kösse le vállalkozása szabad pénzeszközeit Erste Kamatlépcső Vállalkozói Betétben! Ez a megtakarítási forma kiemelkedő kamatozás mellett ideálisan alkalmazkodik vállalkozása likviditási igényeihez, ráadásul új számlanyitás esetén még számlavezetési díjat sem kell fizetnie 2010. június 30-áig." 'Részidőszakonként változó betéti kamat, az EBKM a teljes futamidőre vonatkozik. Az Erste Kamatlépcső Vállalkozói Betét 4 havi sávos forint vagy euró lekötött betét 6 idősávval, amelyek egyenként 20 naposak. A Bank az első részidőszak letelte után fizet kamatot, a lekötésben eltelt időtől függően a teljes és részidőszakra egyaránt. A betétet az Erste Banknál forint pénzforgalmi bankszámlával rendelkező mikrovállalati, kis- és középvállalati ügyfelek vehetik igénybe. A betét részletes szerződési feltételeit a betétlekötési megbízás, a betéti ügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek, valamint a banki Hirdetmények tartalmazzák. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. "Amennyiben új euró pénzforgalmi számla kerül megnyitásra a 2009. október 12. és 2009. december 31. közötti időszakban és a számláról a lekötött 4 havi Kamatlépcső Vállalkozói Betét nem kerül feltörésre a teljes futamidő alatt sem, a számlavezetési díj nem kerül felszámításra a számla megnyitásától 2010. június 30-áig. Ha a betét lejárat előtt feltörésre kerül, akkor a mindenkori Hirdetmény szerinti számlavezetési díj utólag kerül terhelésre a pénzforgalmi számlán. Mikrovállalati ügyfél részére Válogatás számlacsomag keretében forint pénzforgalmi számla nyitása esetén biztosítja a Bank a számlavezetési díjmentességet, amennyiben az ügyfél a számlavezetési díjra vonatkozó kedvezményt veszi igénybe. Kis- és középvállalati ügyfelek esetében a számlavezetési díjmentességet a Bank a Business számlacsomagok esetében biztosítja. A tájékoztatás nem teljes körű, jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek. Az akció 2009. október 12-étől visszavonásig érvényes. Mikrovállalkozás: előző éves nettó árbevétel nem haladja meg a 200 millió Ft-ot. Kis- és középvállalkozás: előző éves netté árbevétel 200 millió Ft-tól 20 mrd Ft-ig. www.erstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 Cleopatrát már nem kell meggyőzni a Kamatlépcső előnyeiről. Válassza Ön is az Erste Bank vállalkozói betéti ajánlatát! Eurókamat évi 0,25-8,50%, EBKM évi 3,00%.* évi Forintkamat 3,00^5,00% EBKM évi 7,77%* ERSTE BANK Nálunk Ön az első.