Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-28 / 252. szám

19 Szabó László, a győri tizenegyesölő Kora egyik legjobb magyar lab­darúgókapusának számított a Szeol AK-ban két éven át sze­repelt Szabó László (56). Bár Miskolcon született, jelenleg Egerben él és dolgozik (az egyik biztosítónál főtanács­adó), de Szeged mindig is az egyik kedvenc városa marad. EGER SZÉLPÁL LÁSZLÓ - Nagyot tévedek, amikor azt ál­lítom, hogy pályafutásának egyik legszebb emléke az 1983 őszén lejátszott Győr-Szeol AK mérkőzéshez fűződik? - Nem hibázott. A Mágus, azaz Verebes József által vezé­nyelt, kétszeres bajnok ottho­nában káprázatos eredmény­nek számított az 1-1-es döntet­len. Fantasztikusan ment, ki­védtem a szemüket, ebbe két ti­zenegyes is beletartozott. Em­lékszem, a Népsporttól 9-es osztályzatot kaptam. De ho­gyan? Akkoriban Lakat T. Kar­csi is a sportnapilapnál dolgo­zott, ő tudósított a meccsről. Az osztályozás viszont egy helyi újságíró feladata volt. A meccs után megkérdeztem Karcsi ba­rátomat, hogy hányast kaptam. Elhűltem, amikor hallottam, hogy csak hetesre értékelt a kollégája. Megkérdeztem, ugyan mit kellett volna tennem egy jobb jegyért? Sikerült meg­győznöm - a kilencessel már kiegyeztem... - Ha nem reklamál, lehet, hogy ugrott volna az év kapusa titulus? Szabó László (az álló sorban balról a harmadik) sokat tett azért, hogy a Szeol AK az 1983/84-es évadban 9. legyen az NB l-ben. FOTÓ: DM/DV - Nem kizárt. Az 1983/84-es évadban ugyanis a Népsport osztályzatai alapján én lettem az élvonal legjobb hálóőre! Egyébként mindig is érdekelt, izgatott, hogy a szakírók milyen jeggyel jutalmaznak. Nem taga­dom, ha nem egyezett a véle­ményünk, az felbosszantott. - Ha már itt tartunk, megkérdez­ném, hogy az is kicsapta-e önnél a biztosítékot, hogy a kilencedik hely után sereghajtóként búcsú­zott a Szeol AK az NB l-től? - Gondolhatja. Kiestünk, mégpedig azért, mert bennün­ket is elért a tipikus magyar be­tegség. A jó szereplés után mi, játékosok elhittük magunkról, hogy milyen jók vagyunk, ke­vesebb melóval is jönnek majd az eredmények. Hatalmas po­fára esés lett belőle... - Elégedett a pályafutásával, vagy akad hiányérzete? - Rengeteg szép emléket őrzök, Sokat kaptam a futball­tól, viszont három dolgot kü­lönösen sajnálok. Az első, hogy a Diósgyőrnél a Szabó Gézát váltó Puskás Lajos edző Veréb Gyuri és Gulyás István mögé, csak a harmadik számú kapusnak sorolt. A bajnoki bronzérem után furcsa volt ezt megélni... Az is bántott, hogy bár mentem volna, nem tudott a Vasas átigazolni, a Szeol AK-val való kiesésről pe­dig már beszéltem. - Az ön idejében egyértelműen látogatottabbak voltak a mérkő­zések. Minek tudható ez be? - A jelenleginél jóval ma­gasabb színvonalnak. Sokkal több volt a jó csapat, képzet­tebb játékosok szaladgáltak a pályán. Emlékszem, Szegeden beleszámított a prémiumunk nagyságába, hogy mennyi né­ző előtt futballozunk. Muszáj volt jól játszanunk. Mostan­ság az NB Ill-as Eger csapatá­nak vagyok a kapusedzője. Emiatt erre az osztályra vi­szonylag nagy a rálátásom. Számos labdarúgó a mi időnk­ben a megyeegyben sem ka­pott volna szerelést... - Szokott Szegeden vendéges­kedni? - Nemcsak azért járunk Évi­vel, a feleségemmel, mert szép a város, az egykori játékostár­sak kedvéért is kocsiba ülünk. Druszáimhoz, Kutasi és Czibere Lacihoz ezer éves barátság fűz. Előbbi nemrég ünnepelte 60. születésnapját, a diósgyőri kü­lönítményből rajtam kívül Sa­lamon Jóska, Oláh Feri és Tatár Gyuri is megjelent az esemé­nyen. Istenem, mennyit és mi­lyen jót nosztalgiáztunk! Névjegy. Szabó László 1953. április 27-én született Miskolcon. A Diós­győrben 1971-től 82-ig szerepelt, aztán egy évadon keresztül a Délép SC-t erősítette, 1983-tól 85 nyaráig a Szeol AK kapuját védte, a követ­kező idényben a Békéscsabáét, pályafutását az Eger csapatánál fejezte be, amelyet hat éven keresztül szolgált. Az NB l-ben kb. 250-szer, az NB ll-ben 100-szor lépett pályára. A legnagyobb sikerei között tartja számon a Diósgyőrrel szerzett bajnoki bronzérmet (1978/79), a Szeol AK-val kivívott 9. helyet (1983/84), az utóbbi évadhoz kötődő év kapu­sa titulust, de arra is büszke, hogy a magyar ifiválogatott kapuját 10-szer, az utánpótlásét 15-ször védte. Trénerként dolgozott az Eger utánpótlásában, Bélapátfalván (NB lll), Novajon, Makiáron (mindkettő megyei i. o.), Hevesaranyoson (megyei II. o.), jelenleg az NB Ill-as Eger kapusedzője. 1975-től nős, Anelita lánya 32 esztendős. viftuaioso worKrtace Webes felület a közös dokumentumok tárolására és megosztására. Az új, bérelhető Virtualoso WorkPlace szolgáltatással egy olyan Online felületen helyezheti el a fontos, közös dokumentumokat, melyet arra felhatalmazott kollégái és partnerei akár távolról is elérhetnek és szerkeszthetnek. Hozzon ki többet cége erőforrásaiból a T-Systems biztonságos, bérelhető szoftvereivel, 24 órás szakértői támogatással. Próbálja ki most egy hónapig díjmentesen! További információ és megrendelés: Microsoft Bárdosi Sándor pozitív tesztje BUDAPEST. A szumóban arany- vetlenül az elutazás előtt meg- A minta analízise zárult pozitív érmes Bárdosi Sándor fennakadt csípte egy darázs, és az emiatt eredménnyel. A világjátékok a doppingvizsgálaton a júliusi kapott gyógyszer került a szerve- szervezői Bárdosit megfosztják tajvani vüágjátékokon. A ver- zetébe. A Nemzeti Sportszövet- első helyezésétől, és 3000 euró senyző elmondása szerint köz- ség szerint az első, úgynevezett megfizetésére kötelezik. A MEGYE LEGHŰSÉGESEBB SPORTOLÓI (2.): KARSAI ÉS FÖLDESI (SZEGEDI TE) Évtizedek óta egy helyen Új sorozatunkban megyénk csa­patainak leghűségesebb játéko­sait, szakembereit keressük, va­gyis azokat, akik a leghosszabb ideje állnak egy-egy klub szol­gálatában. Az alsó limit öt év. A második részben kivételt te­szünk, és két olyan tekést emlí­tünk, aki már több mint két év­tizede szolgálja a csapatát, illet­ve annak jogelődjeit. SZEGED MÁDI JÓZSEF óta, azaz huszonnyolc eszten­deje tekézik a csongrádi me­gyeszékhelyen. - Már régóta minden a vá­roshoz köt, igazi lokálpatrió­ta vagyok, talán ennek a tu­data is befolyásolta a többi klubot, hogy nem volt ko­moly kérőm. A bátyámmal, Ferivel végigjártuk a szamár­létrát, klubszinten elértünk mindent, amit lehet. Azt is, hogy a csapatot a világ leg­jobbjai közt említik - vélte Karsai. - Volt egy holtpont, hiszen 1992-ben Szeged adott otthont a BL-döntőnek, és ak­kor láthattam, mit tud az elit. Azt mondtam: vagy megtanu­lok úgy játszani, mint ők, vagy abbahagyom. Egy évem ráment az önképzésre, és megtanultam újból a teke alapjait, de megérte, mert 1994 óta állandó válogatott vagyok, voltam kétszer világ­bajnok csapatban, valamint egyéni és páros vb-második. Hogy meddig csinálom? Amíg bírom. Miért állnék fél­re, amíg a fiataloknál jobb vagyok? Földesi Zsolt (34) is több mint két évtizede szolgálja a szegedi klubot. - Tizenhárom évesen let­tem igazolt tekés, azóta csak a Karsai László (42) 1981-ben, 14 évesen került Szegedre, és az­Karsai László. FOTÓK: FRANK YVETTE Földesi Zsolt. Szeged - mind az életben, mind a sportban. Voltak tár­gyalások, de végül maradtam. Klubszinten elértem az összes létező titulust, a vb-szereplés azonban még hiányzik. Erre még van lehetőségem, hiszen a sportágban lassan érettnek számító játékossá válok. A jö­vőbe nem látok, bármi meg­történhet, de amíg a világ első három csapatához tartozó együttes játékosa vagyok, nem gondolkodom váltáson. Nincs értelme - tette hozzá Földesi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom