Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-02 / 231. szám

8 Nőkről nőknek - és mindenkinek ELKÉSZÜLT A MAGASHÁZ. „A Délép Vállalat kivitelezésében készült toronyház csaknem hat­van méter magas, és száztizen­hét családnak nyújt majd ott­hont." Műszaki átadása befeje­ződött (december 9., péntek). Sl^uSSSfS^^ Szövőnők és seprűkötők műszakban. Az asszonyi munka dicsérete. FOTÓK: SOMOGYI KÁROLYNÉ szőnyeg alapanyaga, a rongy­gombolyag", a szövőszék, merthogy „a szőnyegszövést még nem sikerült gépesíteni". A tempó fokozódását jellem­zi, hogy „a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat újszegedi gyá­rában tavalyelőtt 10 millió 889 ezer, tavaly pedig 11 millió 130 ezer négyzetméter kelmét készí­tettek, miközben a szövődé összlétszáma 36-tal csökkent". A NŐK ÉVTIZEDÉBEN. „Egyetlen korban sem esett annyi szó po­litikai, társadalmi fórumokon a nőkről, mint napjainkban" ­állítja „Ch. Á.", azaz Chikán Ágnes a február 25-én megje­lent „Nőkről nőknek - és min­denkinek" című, „a népfront megyei nőpolitikái bizottsága" üléséről szóló tudósításában. Az indoklás? „Megünnepeltük a nők évét, s már javában mor­zsolgatjuk a nők évtizedének napjait is. (...) Az 1970-es párt­határozat adta meg a fejlődés irányvonalát, az eszmei, elmé­leti útmutatót az egyenjogúság megvalósításához." A NŐK KRÉMJE. Küldöttek, akik a II. nőkonferenciára utaznak Csongrád megyéből - látható a március 5-i cím­lapra tett Somogyi Károly­né-felvételen. „A megye asz­szonyait, lányait húszan kép­viselik a parlamentben: Cseh Ignácné, Narozsnyik Ferenc­né, Ábrahám Pálné, Longa Józsefné, Bácskai Mihályné, Rózsa Vilmosné, Deák Ág­nes, dr. Tényi Mária, Farsang Lászlóné dr., dr. Horváth Ká­rolyné (Szeged); Tánczos Já­nosné, Keresztúri Istvánné, Fodor Zoltánné (Makó); dr. Sipka Sándorné, Varga Jó­zsefné (Hódmezővásárhely); Zöldi Józsefné (Szentes); Pongrácz Ervinné (Csong­rád); Tóth Károlyné (Puszta­szer); Kukovecz Andrásné (Szegvár); Czabarka György­né (Pitvaros). A küldöttséget elkísérte Szatmáry Emiiné, az Arcél: Szabó Magdolna (1946-2006). Jászkiséren született 1946. augusztus 10-én Szabó Magdolna. 1969-ben a JATE BTK magyar-törté­nelem szakán szerzett diplomát, de 1970-72 között a MÚOSZ újság­író-iskoláját is elvégezte. Mint a Szegedi Egyetem felelős szerkesztője, majd a Délmagyarország olvasószerkesztője, később újságró főmunka­társa dolgozott. De a népszokások is érdekelték - 1973-ban doktorált, büszke jászként. Mikor 2006. október 24-én elhunyt, nehéz volt elhinni, mert - mint ahogy Sulyok Erzsébet a nekrológjában írta - „nem is na­gyon emlékszem olyan időkre, amikor egészségesnek mondta magát...", merthogy „amíg élt, csinált valamit. Nem eltúlzott a szó: alkotott..." NAPI HÍREK GELKA. „Új felállásban dol­goznak a GELKA szegedi szer­vizei: befejeződött a vállalati szolgáltatások szakosodása. A tarjáni műhelyben javítják - a tévékészülékek kivételével ­az összes híradástechnikai be­rendezést, szellőzőket, köz­ponti antennákat, kaputelefo­nokat" (január 21., péntek). KISSZÍNHÁZ. „Madách drámai költeményének, Az ember tra­gédiájának díszelőadásával nyitotta meg kapuit csütörtö­kön este a szegedi Kisszínház. (...) Ifj. Újtaky László játszotta Ádámot, Nagy Zoltán Lucifert, Vajda Márta Évát" (február 12., szombat). MENZA. „Az újszegedi menza (a Bal fasor és a Rózsa Ferenc sugárút közötti telken) - ami már 3 éve épül - eddig már 26 millió forintba került. Hat­ezer adagos előkészítő és ezeradagos befejező konyhája lesz" (március 2., szerda). SZÁLLÁSHELYEK, „június 20-ára várható az új Hungária átadása. A felújított, dorozs­mai Turista szállóval, a Tisza, a Royal, a Sárkány szállodával és a Móra szállóval összesen 819 a szállodai férőhelyek száma." A kollégiumokkal, kempingekkel, a fizetőven­dég-szolgálattal „együtt öt­ezer vendég kaphat éjszakai szállást a városban" (május 12., csütörtök). VÉDFAL. „Befejezés előtt a ti­szai védfal építése. Utolsó si­mítások a lépcsősoron. A munka a folyón is tart. Majd 20 ezer köbméter kő beépíté­sével szabályozzák a medret" (július 3., vasárnap). KÉPZŐMŰVÉSZETI MÉRLEG. „Az elmúlt két hónap alatt 10 képző-, illetve iparművészeti ki­állítás, három fotótárlat és több dokumentumkiállítás, bemutató kínált változatos nézelődni-, ta­nulni-, gyarapodnivalót" (augusztus 18., csütörtök). AKADÁLY A VÍZBEN. „Az új híd krónikája. Váratlan aka­dályra bukkantak a Tisza med­rében a Hídépítő Vállalat dol­gozói a mederpillér alapozása közben. Nem tudni még, mifé­le vízi jármű süllyedhetett el ott. El kell az építkezés útjá­ból távolítani. A nehézbúvár öltöztetése valóságos szertar­tás. Feszült pillanata: a leszál­lás" (november 19., szombat). „2-es helyett 22-es." „Kedden, március l-jén a hajnali üzemkezdéstől a Tisza-parti 2-es villamos megszűnik, az utasok a 22-es jelzésű autóbuszokkal utazhatnak" - írjuk a február 27-i, vasárnapi címlapon. „A buszokra a kétforintos menetdíjszabás érvényes, illetve az 50 forintért kapható, 22-es számú bérlet, a nyolcvanforintos összvonalas bérlet és a 30 forintos tanuló-, valamint nyugdíjasbérlet. A megszűnő 2-es villamos kocsijait (...) a 4-es villamos vonalára teszik át. Ugyancsak március l-jétől a tarjáni végállomás és a Centrum Áruház között 4/A jelzésű betétjáratot is indítanak." Az Enyedi Zoltán fotóján, a régi Sajtóház előtt látható villamos csilingel­hetett - 1972-ig, mikor megszüntették a Radnóti-gimnáziumtól a Széchenyi térig nyúló vágányokat. Ugyan­csak a Radnótinál kezdődött, de a SZEOL-pálya előtt is elhaladt a Tisza-parti villamos, amitől 1977-ben bú­csúznak a szegediek. Ebben az évben szüntetik meg a dorozsmai villamosvonalat is. Harminckét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjá­ra bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvil­lantjuk, milyennek láttatta a vi­lágot, az országot, a régiót, Sze­gedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hatvannyol­cadik állomása: 1977. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Könnyű belátni, hogy a mindinkább növekvő felada­tokat nehéz egyre fogyatkozó létszámmal megoldani" - in­dokoljuk a február 12-i vezér­cikkben, miért is van szükség a női munkaerőre. MUNKÁSNŐHIÁNY. „Algyőről Stockholmba" - büszkélkedik a január 6-i címlapra kívánko­zó képriport. Ács S. Sándor felvételein algyői lányok és asszonyok, előttük „a divat­Kronológia: 1977 január 1.: Hatályba lép a szocia­lista országokba érvényes „pi­ros" útlevél. Január 7.: Prágá­ban nyilvánosságra kerül az em­beri jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letar­tóztatnak. Március 1J AZ Ópusztaszeri Nemzeti Emlék­park létesítésére 1970-ben ala­pított országos emlékbizottság szegedi ülésén részt vesz Lo­sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöke. Már­cius 4U A Richter-skála szerinti 7.2 erősségű földrengés Romá­nia délkeleti részén. Tervező pauszpapírral Mit terveztek a tervezők? - kérdezi „P. K.", azaz Pálfy Katalin január 14-i „Másfél mil­liárd - pauszpapíron" című írá­sában. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A „Szegedi Tervezővállalat" fő­mérnöke, Borvendég Béla leltá­ra szerint „nagyjából ötven tel­jes tervdokumentáció készült 1976-ban az SZTV-nél. (...) Több volt az úgynevezett közösségi ­például oktatási intézményre szóló - tervmegbízatás, minde­nekelőtt a HIOB-tervsorozat (házgyári iskola, óvoda, bölcső­de) programja érdemel említést. (...) Az SZTV emblémája tavaly 2400 lakás rajzára került rá. (...) A tervező vállalat öt irodájának és majdnem 400 dolgozójának idei munkaprogramja sem lesz lazább, hiszen a HIOB-rendszer, Felsőváros és az Északi város­rész, a vasöntöde fejlesztése, a konzervgyári rekonstrukció, a tévéstúdió elég munkát ad még. (...) Fejlődnek a tervezési mód­szerek, segít a számítástechnika - tavaly már 2 ezer órát „futott" a gép -, hát joggal bizakodnak, hogy bevételi tervüket, ez körül­belül 60 millió forint, teljesítik. És minden bizonnyal jut még idő, s energia - csakúgy, mint tavaly, 700 ezer forint értékben - társadalmi munkára is." Borvendég Béla építész a tervezőasztatnál. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ MSZMP megyei bizottságá­nak nőreferense..." „A nők nem valami kivéte­lezést, érdem nélküli megkü­lönböztetést várnak, hanem elmaradt 'járandóságuk' pót­lását. Például: az egyenlő munkáért egyenlő bér elv kö­vetkezetes érvényesülését, a vezető kiválasztásakor azonos - rátermettségen, képzettsé­gen alapuló - elbírálást, a háztartási munkát könnyítő szolgáltatások fejlesztését, a kereskedelem segítségét, hogy csak néhányat említ­sünk" - érvel vezércikkében Chikán Ágnes. „Újsághír: 1977. december 15-ével Kapás Sándornét, a me­gyei párt-végrehajtó-bizottság tagját, a KSZV pártbizottságá­nak korábbi titkárát nevezték ki a KSZV Szegedi Kenderfonó­gyárának igazgatójává" - írja december 30-án Reigl Endre cikkében, melynek címe: „Munkásból lett igazgató"! Búcsúzik a 2 -es, jön a 4/A villamos és a 22-es busz

Next

/
Oldalképek
Tartalom