Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-15 / 242. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája Kedd Gyógy-ír Szerda Gasztrománia Péntek Légy-Ott Szombat Szieszta Ha választhatott, nem lott, _ hanem csak fényképezett S Dr. Alexay Zoltán hazai élővilágot bemutató írásaival hétről hétre gazdagítja a Napraforgó olvasóinak ismereteit. Az országos hírű szaktekintély tudományos tevékenysége mély és szerteágazó: főiskolai docens, író, fotóművész és vadász egy személyben. Szerzőinket mutatjuk be most induló sorozatunkban. SZERZŐINK D. PUSZTAI ANDREA A falon trófeák, prémek, fotók, a polcokon könyvek és szakmai elismerések sorakoznak. Dr. Alexay Zoltán 1937-ben Pápán született, földrajz-biológia szakos diplomát Szegeden szerzett. A győri gimnáziumi tanár számára már pályája kezdetén nyüvánvalóvá vált: a kicsengetéssel nem érhetnek véget az órái, többet tud és akar tenni az ismeretterjesztésért. - Úgy éreztem, a tanítás a mindennapi élet perifériájára szorult mikrovilág, nincs sok köze a gyakorlathoz, éli a maga szabályozott életét. Az űrt a természetjárás töltötte ki, amelyre a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat természettudományi szaktitkáraként a hatvanas években bőven nyílt alkalmam a Kisalföldön. A Szigetköz rabjává váltam. Lenyűgözött egyedülálló szépsége és gazdagsága, amely az évtizedek során könyveket, albumokat, kiállításokat ihletett. Ezersziget országát adta ki, amelyet a Szigetköz fotóalbum követett 1989-ben, a Változó Szigetköz 1998-ban, később pedig az Évszakok és a Számvetés. Több tízezer fotó a bizonyság arra, hogy ha egy biológiát és földrajzot ismerő tudósember tartja kezében, a fényképezőgép képes a csodára. Többet nyújt a puszta látványnál: elvarázsol bennünket az éjszaka sötétje lep93 Olvasóinknak bemutatjuk azokat a szakértőket, akik hétről hétre ellátnak bennünket érdekességgel. Nem csak írásaik, ők maguk is érdekesek. Dr. Alexay Zoltán, Zöldrovatünk szerzője az első. lezte lessátorba, a bimbót bontogató, harmatos reggeli párába, a zöldillatú erdő mélyén rejtőzködő rókavár szájához. A fotógyűjtemények szívesen látott vendégek szerte az országbein, az alkotó páratlan teljesítményét a MaEgy a kivételes Alexay-fotók közül. Az ismeretterjesztés publikációkkal kezdődött, 1965 táján a Búvárban, aztán a Természettudományi Közlönyben jelentek meg dr. Alexay Zoltán első, saját fotóival illusztrált írásai, monográfiái, amelyeknek azóta se szeri, se száma. Hat könyvet írt, az elsőt 1982-ben a Szigetközről - melyet máig talán példa nélkül, doktori értekezésként fogadta el a szegedi tudományegyetem -, aztán 1988-ban Timaffy Lászlóval az gyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége arany- és életműdiplomával ismerte el. Édesapja nyomdokain - az írással és a fotózással szinte egy időben - a vadászat mellett is elkötelezte magát, ám ha a rengeteg élményt jelentő, tanulságos hobbit űzve választania kellett, hogy lelövi vagy lefotózza a vadat, nem a puskát sütötte el, hanem az exponálógombot. Amióta nyugdíjas, ritkábban hódol szenvedélyének, aktív évei alatt azonban kivívta az elismerést e téren is: az Országos Magyar Vadászati Védegylet érme a vadgazdálkodásban, a vadászatban és a vadászati kultúra / ápolásában végzett példamutató munkájának állít emléket. Dr. Alexay Zoltán legnagyobb büszkesége, erőfeszítéseinek magas szintű értékelése Magyar Köztársasági Ér demrend tisztikeresztje, amelyet a győri Széchenyi-egyetem nyugalmazott főiskolai docenseként a természetvédelem területén közel fél évszázada végzett publikációi, ismeretterjesztő, oktatói tevékenysége elismeréseként kapott tavaly. Hozzáértésére szakmai berkekben ma is számítanak, nevét jegyzi a vízlépcső építését kísérő munka csakúgy, mint 2006-ban a hazai Duna-szigetek élővilágának felmérése, amelynek során kutatótársaival a Magyarországon előforduló növénypopuláció csaknem tíz százalékát, több mint 360 fajt regisztrált az alacsony árterű vidéken. A tanár úr a napokban a magyar hidrológiai társaság tanulmányútjára készül, egy szigetközi élővilágról szóló előadásra kérték fel. Eközben azon is gondolkodik, mi legyen jövő heti Napraforgó rovatának ^ témája. Bár elárulta, hogy ősz dereka lévén, a hamvas szeder és A fiatalok számára nincs élet internet nélkül Nagy a világháló hatalma: a 16 és 24 év közötti fiatalok 75 százaléka gondolja úgy, hogy nem tud élni internet nélkül derült ki egy Nagy-Britanniában elvégzett felmérésből. A YouthNet internetes jószolgálati szervezet jelentéséből kiderült: ötből négy fiatal keres tanácsokat és útmutatást az interneten. A válaszadók egyharmada úgy vélte, nincs szükség arra, hogy személyesen beszélgessen valakivel gondjairól, mivel mindent el lehet érni a világhálón. A fiatalok hetvenhat százaléka szerint az internet biztonságos tér, legalábbis addig, míg a felhasználók tudják, mit csinálnak. A gyerekek, tinédzserek és a húszas éveik első felében járók a technológiával együtt nőttek fel, és jól értik azt. Az úgynevezett ezüstszörfösöknek viszont idő kell, hogy elsajátítsák és megértsék. Szakértők szerint nem az a legnagyobb baj, hogy a gyerekek kiszolgáltatottak, hanem hogy a szülők nem tudják, mit csinálnak. Hétköznap Humor és receptek BALESETEK SMINKELÉS MIATT Évente félmillió autóbalesetet okoznak rúzsozással, púderezéssel, szemkifestegetéssel a nők Nagy-Britanniában. Vezetés közben sminkelnek, a visszapillantó tükröt nem arra használva, amire való, a maguk előtti forgalomra pedig alig ügyelnek. A megkérdezett 4 ezer nő 20 százaléka bevallotta, hogy sminkelgeti magát vezetés közben, sőt, 3 százalék már okozott is emiatt balesetet. Leginkább a 17-21 év közötti korosztály az, amelyiknek a biztonságos vezetésnél fontosabb a szépség. A TAKARÉKOSSÁG VONZÓ Az ellentétek vonzzák egymást: a költekező hajlik arra, hogy takarékos párt válasszon - állapította meg egy amerikai tanulmány. Házas emberekkel végzett felmérés alapján kutatók kiderítették, a pénzzel megfontoltan bánó személyt vonzza az olyan ember, aki szórja a pénzt. Az egyetemet végzett emberek úgynevezett „fizetési fájdalma" határozza meg, hogy zsugoriak, avagy inkább pazarlók-e. A fizetési fájdalom nincs összefüggésben a bevételeikkel. Az ellentétek vonzása a két személyiség között úgy működik, hogy azok, akik számára fájdalmat jelent a pénz elköltése, erősen vonzódnak azokhoz, akik felszabadultabban bánnak a pénzzel. Ez akkor is így van, ha az egyedülállók úgy nyilatkoznak, szívesebben kötik össze életüket olyannal, aki hasonló pénzköltési szokásokkal rendelkezik. A szakemberek szerint ellentmondás van aközött, amit az emberek mondanak, és hogy milyen partner vonzza őket. A pénzhez való különböző viszonyulás problémát okoz a házasságokban, mivel kevéssé valószínű, hogy egy pazarlóból spórolós lesz, ahogyan az is, hogy egy takarékos egyszer csak szórni kezdi a pénzt. 4Í EGYÜTT JOBB ÉS EGÉSZSÉGESEBB A házasságban élők nagyobb eséllyel küzdik le a rákos megbetegedést, mint az elváltak vagy a megözvegyültek - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálat során közel 3,8 mülió betegnél hasonlították össze a családi állapotot a betegség lefutásával. Ami a betegséggel szembeni sikeres küzdelmet illeti, a házasságban élők álltak az első helyen, őket követték azok, akik mindig is egyedülállóak voltak. Náluk valamivel rosszabb esélyekkel szálltak szembe a kórral az elvált és a megözvegyült emberek. A legrosszabb kilátásuk azoknak volt, akik külön éltek partnerüktől, de nem váltak el. A kutatók azzal magyarázták megállapításaikat, hogy az elválás könnyen legyengítheti az immunrendszert, aminek következtében a szervezet fogékonyabb lesz a rák iránt.