Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-02 / 231. szám

2009. OKTÓBER 2., PÉNTEK AKTUALIS 200 MILLIÓ EURÓS BERUHÁZÁS AZ ÖTHALMI LAKTANYABAN - A REKTOR NOBEL-DIJAT IGER Szegeden lesz a szuperlézer Érdemes volt dolgozni rajta Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Ter­mészettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportjának vezetője Prágából hazafelé tartott, amikor utolértük - nagyon meg­könnyebbült, mert szerdán még „nem volt egyértelmű, hogy össze­jön". - Amikor az ELI-projekt 3 éve megalakult, semmi esélyt nem láttam arra, hogy Szegedre kerül. Egy éve, amikor a helyszínre kel­lett pályázni, már úgy gondoltam: érdemes dolgozni rajta. A csehek­kel közös munka pedig optimistává tett - vallotta be a professzor, aki szerint most „borzasztó sebességgel" el kell kezdeni a megvaló­sítást, a kormány, a város és az SZTE képviselőiből álló munkabi­zottság létrehozását, a tárgyalást Brüsszellel. És az utánpótláskép­zést: reménykedik ugyanis abban, hogy a szuperlézer felkelti a fia­talok érdeklődését a fizika iránt. egyetem. Világhírű kutatóköz­pont kerül ide, amelybe az SZTE komoly tudáshalmazt in­vesztál. Nemzetközi hírű kuta­tók érkeznek a városba, akik itt taníttatják majd gyermekeiket. Ők is Szeged hírét öregbíthetik majd - mondta Szabó Gábor, aki elárulta: „büszke vagyok arra, hogy e történelmi pilla­natban lehetek rektor". Szerin­te a lézerközpont újabb No­bel-díjat hozhat Szegednek. 10 évig sehol a világon nem lehet majd hasonló kutatásokat vé­gezni, mint itt. Az első kapavágásra nagy­jából 2 évet kell várni az egy­kori öthalmi szovjet laktanyá­ban. Egy esztendeig tart a ter­vezési és engedélyezési eljá­rás. A központ 2011 és 2015 között épül meg. Az 500 millió eurós projekt 40 százaléka, 200 millió eurónyi beruházás valósul meg Szegeden. 300 kutató dolgozik majd itt, munkájukat mintegy 600 fős kiszolgáló személyzet segíti ­vagyis fontos munkahelyte­remtő beruházás is a szuperlé­zer. A kormány teljes pénz­ügyi garanciát vállal a pro­jektre, nemcsak a központ megépítésére, hanem annak 25 évig történő üzemeltetésére is. A pénz a miniszterelnök szerint az EU strukturális alapjaiból, pályázatokból, a kormány által „félretett" pénzből és abból a 3-4 száza­lékos éves gazdasági növeke­désből származik majd, ame­lyet hazánk 2011-re produkál­ni fog. fir ovábbi FOTÓK a neten www.delmagyar.hu SZEGED, PRÁGA FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A világon jelenleg épülő be­rendezéseknél ezerszer na­gyobb teljesítménysűrűségű, 500 millió eurót - mintegy 130 milliárd forintot - érő szu­perlézerről van szó. Ez lesz az első olyan európai uniós kuta­tóközpont, amely az Elbától keletre épül meg. - Magyarország lehet a vi­lág lézerkutatásának egyik központja. Ez a terület a tu­dományos innováció egyik nagy reménysége. Szeret­nénk visszahelyezni hazán­kat a tudományos fejlődés él­vonalába - fogalmazott Baj­nai Gordon. - Történelmi nap a mai. Szeged győzött, egész Ma­gyarország nyert. A lézerköz­pont lesz a város legfonto­sabb fejlesztési beruházása a következő években - mondta Botka László, aki kiemelte: a sikerhez a világhírű szegedi lézerkutató csoport teljesít­ménye, valamint a város és az egyetem, illetve hazánk és Csehország példás összefogá­sa vezetett. - Szent-Györgyi Albert No­bel-díja idején (72 éve, 1937-ben - a szerk.) volt utoljára ennyire fontos tényező Szeged és az Vélemények a lézerközpontról. - Nagyban a szegedi lézerfizikusok érdeme, hogy eséllyel indulhattunk ezen a pályázaton, jó a nemzetközi kapcsolatrendszerünk, elismertek a kutatásaink - mondta az Egyesült Államokban, a kaliforniai Irvine-ban dolgozó Bor Zsolt szegedi akadémi­kus, lézerfizikus professzor lapunk­nak egy korábbi interjúban. Szerinte a lézerközpont Európa 50 legfonto­sabb kutatóhelyének egyike lesz. - Gratulálok az egyetemnek, nagyon örülök, hogy Szegedre kerül a lézerközpont, még jobban megerősítve a város helyét a tudományos térképen - kommentált Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke. - Kvalifikált, szakképzett embe­rek számára jönnek létre új mun­kahelyek, remélhetőleg nagy sze­rep jut a szegedi szürkeállomány­nak. Fontos, hogy Szeged meg tudja tartani a szakképzett mun­kaerőt, jelenleg az egyik legna­I gyobb problémája, hogy gazdasá­ga fél lábon áll - ez a kereskede­lem. De mellette a tudásalapú, in­novációs tevékenységre és a ter­•• I v J^^^^H me'®s fejlesztésére is szükség •ü • V JI^HI van - fogalmazott. ELKESZÜLT A STRATÉGIAI TAROLO 45 napra elegendő gáz az algyői mezőn Szeged határában 150 milliárd forintból elkészült az a földgáz­tároló, amelyben stratégiai cé­lokra 1,2 milliárd köbméter gázt lehet tartalékolni. A csúcstech­nológiát képviselő üzemet Baj­nai Gordon miniszterelnöknek és Hónig Péter energiaügyi minisz­ternek mutatták meg tegnap. ALGYŐ FEKETE KLÁRA „Jobb félni, mint megijedni" ­mondta Bajnai Gordon minisz­terelnök tegnap, amikor Al­győn megtekintette a 150 milli­árd forintból elkészült stratégi­ai gáztároló üzemszerű műkö­dését. Hangsúlyozta: az euró­pai országok közül Magyaror­szág törekszik a legjobban a biztonságra, azt szeretné, hogy semmi se veszélyeztesse a la­kosság ellátását. A miniszterel­nök a 2006 óta tartó orosz-uk­rán gázvitákra, a gázcsapok el­zárására, a legnagyobb télben bevezetett korlátozó intézkedé­sekre utalt. A parlament még 2006-ban alkotott jogszabályt arról, hogy stratégiai földgáztárolót kell építeni. A fejlesztés 2 és fél év­vel ezelőtt el is kezdődött, a be­ruházó az MMBF Földgáztároló Zrt. volt, amelynek a Mol Nyrt. a meghatározó tulajdonosa. A stratégiai földgáztároló az Olcsóbb lett a gáz. A lakosság számára a gáz ára október l-jétől a je­lenlegi mintegy 132 forintos köbméterenkénti árról 119 forintra csök­kent. Ezt azonban majd csak a novemberi gázszámlánál vehetjük észre. A „legolcsóbban" a legsűrűbb szolgáltatási területtel rendelkező Főgáz látja el a legkisebb fogyasztókat, a legdrágábban a Tigáztól lehet vásá­rolni. A négy nagy szolgáltató - amelyek egymás versenytársai - árai között azonban szinte alig van különbség. Homokkő Bajnainak A kormányfő egyedülálló szu­venírt kapott tegnap ajándékba Algyőn. Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egy olyan kis homokkődarabot adott át Bajnai Gordonnak, ami földgázt rejt magában. •s - -V3 A vendégeknek is megmutatták a gáztározót. FOTÓ: KARNOK CSABA algyői olajmezőn található, csaknem 2 kilométer mélyen, a földfelszín felett csak a veze­tékrendszer és a kompresszo­rok láthatók. A tároló olyan zárt geológiai szerkezet - föld­rajzi nevén hívják Szőreg-l-nek amely több négyzetkilomé­ter kiterjedésű, összesen 1,9 milliárd köbméter földgáz fér el benne, ebből 1,2 milliárd köbméter biztonsági készlet, a fennmaradó 700 millió köbmé­ter pedig kereskedelmi célú. Az 1,2 milliárd köbméternyi fű­tőanyag 45 napra elegendő, napi 20 milliót termelhetnek ki belőle folyamatosan. Ez a mennyiség a lakosság fogyasz­tásának döntő hányadát fede­zi. Egy átlagos télen napi 60 millió köbméter gázt használ fel az ország, nagy hidegekben napi 90 millió köbmétert. A tárolóba most napi 10 mil­lió köbméter földgázt sajtol­nak be kedd óta. A fűtőanyag az országos vezetékrendszeren érkezik, nem Algyőn termelik ki. A stratégiai készletet az év végére töltik fel. ^További FOTÓK L M a neten! www.delmagyar.hu Lézerkorszak ŐRFI FERENC orfi@delmagyar.hu A világ számos pontján, ahol eddig nem volt érdekes, hol van Szeged, mostantól az lesz. A szinte beláthatat­lan lehetőségeket rejtő lézerkorszak krónikáját ugyanis hamarosan Szegeden is írják. Talán először adatik meg a történelemben Magyarországnak, hogy egy tudósnak nem kell Amerikába mennie ahhoz, hogy Nobel-díjat szerezzen, elég, ha eljön Szegedre. Ha egy miniszterelnök egy héten belül kétszer láto­gat ugyanabba a városba, annak komoly oka kell, hogy legyen. Bajnai Gordon múlt szombaton azért járt Szegeden, hogy bejelentse, 100 milliárdos kormányga­ranciával és teljes diplomáciai offenzívával lobbiznak az európai lézerköz­MAmi azt jelentené, eljutott az emberiség az eszményi energiaforráshoz. pont szegedi helyszí­ne mellett, tegnap vi­szont azért jött, mert átadták a térség leg­nagyobb, az ország energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú stratégiai gáztározó­ját. S ha már lúd, legyen kövér! A gáztározó átadásával egy időben szállt fel a fehér füst Prágában. A13 euró­pai tagországból álló konzorcium döntött: a cseh fővá­ros mellett Szeged lesz a világ legnagyobb lézerkutató vállalkozásának fő helyszíne. A miniszterelnök termé­szetesen kihasználta az alkalmat, elsőként jelentette a jó hírt a szegedieknek, Szegeden. Brüsszeli formaságok persze még hátravannak, de mostantól tartozunk önmagunknak azzal, hogy köze­lebbről is megismerkedjünk ezzel az újabb hungari­kummal, szegedikummal, a lézerrel. Ha jól körülné­zünk, már most is benne van a lézer „keze" minden­ben: a CD-től a nyomtatóig, az internettől a GPS-ig, a bolti vonalkód-leolvasótól a sebességmérőig, a tartós szőrtelenítéstől a tetoválások „leradírozásáig", a fémmegmunkálástól a sebészetig. A lézernek nevezett csoda egy olyan tökéletesen rendezett fénynyaláb, amely majdhogynem tetszőle­ges mennyiségű energiát képes pontszerűen, parányi területen (akár a négyzetmilliméter tízmilliomod ré­szére) továbbítani. Gondoljanak egy hajszálra, amibe betűket gravíroznak, vagy egy molekula belsejére, ahol fénysugárral dolgoznak. Míg egy CD-lejátszóban a lézerdióda fényéhez szá­zadannyi energia elegendő, mint egy zseblámpához, a szuperlézerek teljesítményéhez viszont a laikus számá­ra irracionális mértékegységeket társítanak a szakem­berek - petawatt (1000 billió watt), pikoszekundum (a másodperc egybilliomod része), 100 millió Celsius-fok (a napban „csak" 10 millió fok van) amelyek viszont már a magfúzióhoz is elégségesek lennének. Ami Bor Zsolt szegedi akadémikus szerint azt jelentené, eljutott az emberiség az eszményi - szinte korlátlan és környe­zetvédelmi szempontból is tiszta - energiaforráshoz. Addig persze ki lehet még osztani pár Nobel-díjat a té­mában, reméljük, szegedi kutatóknak. A CSONGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATAIÉRT ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA PÁLYÁZATOT HIRDET AZ ALAPÍTVÁNYI CÉLOK TÁMOGATÁSÁRA. A PÁLYÁZAT CÉDA: Az alapítvány alapító okiratában megjelölt célok megvalósításának támogatása, így különösen: • A települési önkormányzatok együttműködésének, fejlődésének elősegítése, körzeti, térségi feladatok előkészítése és megvalósítása • Művészeti alkotók tevékenysége • Öntevékeny, amatőr művészeti csoportok tevékenysége • Diák- és tömegsport 2009. évre az alapítványi célok megvalósításának támogatására 2,8 millió forint áll rendelkezésre. A PÁLYÁZÓK KÖRE: A pályázaton részt vehetnek a megyei közgyűlés által képviselt önkormányzatok, önkormány­zati intézmények, társadalmi és civil szervezetek, közhasznú társaságok. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS ELBÍRÁLÁSA: A pályázatokat pályázati űrlapon lehet benyújtani, amely az alapítvány titkárától díjmentesen igényelhető (Szeged, Rákóczi tér 1., telefon: 566-053, telefax: 561-634) vagy a www.csongrad­megye.hu honlapról letölthető. Az önkormányzatok kötelező feladatát képező állami vagy egyéb szervek által ellátandó tevé­kenység nem részesül támogatásban. A megyei közgyűlés bizottsága által közművelődési és kulturális mecenatúra keretében támo­gatásban részesülők azonos célra az alapítványhoz nem pályázhatnak. A kuratórium az elbírálásnál a több település, nagyobb térség érdekét szolgáló pályázati célt előnyben részesíti, a kisebb közösségek által megvalósított célok csak kivételes esetben kaphatnak támogatást. A kuratórium reálisan megvalósítható célokat támogat, vizsgálja a pályázatban megjelölt cél egyéb pénzügyi forrását is. A pályázható összeg maximum 400.000 Ft. A pályázaton elnyert támoga­tási összeg minimum 50%-át saját erőből kell biztosítani. A támogatásban részesülők kötelesek elszámolni a pályaműben megjelölt cél megvalósításá­ról, a támogatás felhasználásáról. A támogatás átutalása a tényleges megvalósulást követően történhet, a számlamásolat megküldése után. Az engedélyezett támogatás igénybevételére az odaítélést követő 12 hónapon belül van lehetőség. A pályázatokat 2009. október 30-ig lehet benyújtani a kuratóriumhoz (Szeged, Rákóczi tér 1.), az elbírálás december 6-ig történik, az eredményről a pályázók írásos értesítést kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom