Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-10 / 238. szám
2009. OKTÓBER 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR j SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA Réz András szerint A retró sokkal inkább egyfajta játékos, laza, elkötelezetlen viszony, ami híján van a valóságos emlékekben jelen lévő érzéseknek. Dizájncenter. Amikor Fábry Sándor elkezdte a tévében, vicces, furcsa tárgyakat vonultatott fel, amelyek neki és generációjának felidéző erejűek voltak, a műsort néző tizenévesek azonban csupán viccesnek látták azokat, és nagyon jót nevettek a szüleik, nagyszüleik által a mindennapokban használt tárgyakon. ~ JÁTÉKOS, LAZA VISZONY VAGY MÚLTIDÉZÉS? A retró nem csak nosztalgia Már évekkel ezelőtt divatba jött, és azóta is tartja magát a retró, vagyis a múltba való visszatekintés. Ki ezért, ki azért vágyódik a régen divatos, de mára már megújult dolgok után, legyen az autó, cipő, film vagy éppen lakberendezési tárgy. RETRÓ A retró a retrospektív szóból származó rövidítés. Jelentése: visszatekintés, múltba fordulás. A retró nem önálló divat- vagy életstílus, hanem egy korábbi korba nyúlik vissza, és annak eszközeit, tárgyait, ruhadarabjait ülteti át a mába. MUNKARUHÁBÓL UTCAI VISELET A huszadik század első harmadában már volt példa arra, hogy a divat beépít a maga rendszerébe olyan elemeket, amelyek korábban divaton kívüliek voltak. Az egyenruha, a munkaruha, a dorkó addig nem hagyhatta el az öltözőszekrényt, a sportpályát vagy tornatermet. A martens bakancsoknak sokáig az öltözőszekrényben volt a helyük, amíg el nem jött az a pülanat, amikor brit munkásfiúk utcai viseletként hordták. A lamberjack tipikus favágóviselet volt, a blue jeans pedig munkásnadrág. A T-shirt - vagyis póló - pedig a fegyveres erőknél szolgálók alsóneműje. A westemcsizmát annak idején lovagláshoz húzták fel, a jobusztus, hegyes vagy vágott orrú lábbelivel könnyű volt a kengyelbe belelépni. Ma már ezek mindennapos utcai viseleteink közé tartoznak - annak idején azonban tabusértésnek számított az utcán hordani ezeket a ruhákat, cipőket. TISZA CIPŐ Magyarországon 1942-ben alapították a Cikta Rt.-t. A házicipőgyártó gyár 1949-ben vette fel a Tisza Cipőgyár nevet. Az ötvenes-hatvanas években főleg a magyar piacra gyártottak, illetve a szocialista országokba exportáltak. A nagy áttörést a hetvenes évek hozták: ekkor számos új modell látott napvilágot, némelyik a mai old school stílusú lábbelik elődjének is tekinthető. Magyarország legnagyobb cipőgyárában évente tízmillió pár cipőt - ebből hárommillió pár tornacipő volt - gyártottak. 1976-ban a Tisza és az Adidas többéves szerződést írt alá, a lábbelik előbb az angol, majd az amerikai piacon is megjelentek. ÉLETÜNK NYEMCSOK ÉVA - A retró és a nosztalgia két különböző dolog: utóbbi visszavágyás egy olyan korba, amit megéltünk. Az időbeli messzeség megszépít dolgokat, ez a nosztalgia meghatározó eleme. A retró sajátossága, hogy igazi kedvelői, fogyasztói, használói nem éltek akkor, amikor a kérdéses forma-, szín- és hangzásvilág uralkodó volt - igazít el a kérdéskörben Réz András esztéta. Hozzáteszi: a retró sokkaj inkább egyfajta játékos, laza, elkötelezetlen viszony, ami híján van a valóságos emlékekben jelen lévő érzések nek. Példaként egy kultuszértékű filmet hoz fel: Bacsó Péter A tanúját. Mint mondja, ma már döntő többségben azok ra- J| jonganak ezért a filmért, M akik nem éltek a rákosizmusban, a személyi kultusz éveiben fajta felidézése nem tartalmaz személyesen megélt gyötrelmeket, kínokat, vagy akár történelmi összefüggéseket sem. Réz szerint az sem valószínű, hogy A tanú mai nézői és hódolói pontosan tudják, hogy milyen valós esemény szolgált a film alapjául, vagy hogy mikor is játszódik a történet. A mai fiatalok A tanú-rajongása azért is érdekes, mert Bacsó annak idején egy Marx-idézettel fejezte be a filmet arról, hogy miért halad így a történelem. Meg is adta rá saját válaszát: azért, hogy az emberiség nevetve váljon meg a múltjától. A rendező akkor azt hitte, azoknak készít filmet, akik állandóan. A vállvonal sem oldható meg végtelen számú verzióval, ahogyan a nadrágok szárbősége sem - mutat rá az esztéta. - A huszadik században is jellemző volt, hogy a tervezők feltámasztottak bizonyos sziluetteket, szabásvonalakat. A divatra jellemző, hogy térben-időben merít korábbi periódusokból visszanyúl más századok trendjeihez, illetve a nyugati kultúrán kívülről hoz be valamit, például így jött divatba a térd alatt érő, bő szabású thai halásznadrág Európában és az ame rikai kontinensen. És mi a helyzet a divattal? Visszaköszönnek a régi dolgok, például a Tisza cipő. A gyár a hetvenes években jelentkezett új, divatos modellekkel, és egészen a rendszerváltásig uralta a magyar cipőpiacot. A sportcipők hosszú szünet után 2003-ban kerültek újra a boltokba - de ez a Tisza már nem az a Tisza, a mostani lábbelik a mai igényeknek, divatnak felelnek meg, trendi lábbeliként megállják a versenyt más nemzetközi márkákkal. megszenvedték a múltat - és lám, ez egészen másként törli5:' tént. CIKLIKUSSÁG A DIVATBAN - A divatot egyébként mindig is a ciklikusság jellemezte, és ez érthető is: eszköztára ugyanis véges. Hol van a derékvonal a ruhán? Egy araszon belül csúszkál DIZÁJN - A RETRÓ STÍLUS MAGA A RETRÓ EMBER Ha annak okát kutatjuk, miért divat manapság a retró, arra furcsamód külföldön kell keresni a választ - mutat rá egy tanulmányban dr. Valuch Tibor, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. Az 1960-as, '70-es évek eszközei, divatja, lakberendezési tárgyai és stílusa azért váltak divatossá nálunk, mert külföldön is azok. Idomultunk a trendhez. A fiatalok naprakészek, ami a divatot illeti - így számukra természetes a retró iránti rajongás. Az idősebb generációnak pedig módja nyílhat a nosztalgiára - ők azért fordulnak szívesen vissza azokhoz az évekhez, amikor még fiatalok voltak. Ebben az időszakban, bár nagyon tehetséges és kreatív elmék működtek Magyarországon, a hazai dizájnereket, formatervezőket nem ismerték el igazán. Ennek ellenére amellett, hogy például a tonettszék is reneszánszát éli, nagyon sokan esküsznek az egykori házgyári lakásokba helyszűke miatt készült, szögletes vagy éppen kerek műanyag székekre. Amiket csak úgy, egy lábbal be lehetett tolni az asztal alá. 99 A jó dizájn őrök - nem véletlen, hogy a formatervezők ezt mondogatják. És erre az elmúlt években akadt is rengeteg bizonyíték: a szülőktől kölcsönvett, újrafelfedezett bútorokról kiderül: valóban, húsz-harminc év elteltével is jó állapotban vannak, használhatók, sőt még kényelmesek is.