Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-09 / 211. szám

14 2009. SZEPTEMBER 9., SZERDA POSTABONTÁS Fák, térdig vízben Válasz tudálékosoknak Szegedi olvasónk Magyarországon szokott kirándulni. Legutóbb Szarvason, az Erzsébet ligetben örökítette meg a mocsári ciprusokat, amelyek térdig vízben állnak, FOTÓ: CSÁNYINÉ BALI EMESE Mayon-vulkán • iiSSSÜH • ... ' A Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától 300 kilométerre található a klasszikus, kúp formájú rétegvulkán, a Mayon. A Fülöp-szigetek 2460 méter magas legaktívabb tűzhányója 1616 óta 47 alkalommal tört ki, ebből 12 alkalommal követelt halálos áldozatokat. 1814-ben ezer ember halálát okozta Cagsawa településen. FOTÓ: BALOGH ENDRE Bálint Sándor forog a sírjában. Á szegedi hagyományokat nem ismerő, sőt velük szembeszegülő okoskodók meg akarják őt hazudtolni. Egymás utáni napokon a Délmagyarországban olyanokat próbálnak elhitetni, amelyek gyökeresen szembeszegülnek mind a szegedi nyelvi hagyománnyal, mind ezt megörökítő és védelmező tudósunk életművével. Havi Boldogasszony: szerdán, augusztus 19-én Gaál Imre akarja az évszázados szegedi szájhagyományt „kijavítani", amikor a Havi Boldogasszonyt a tudákos Havas Boldogasszonyra akarja megmásítani. Pedig Bálint Sándortól helyesen idézi: „A legújabban egyháziaktól erőltetett Havas Boldogaszszony finomkodó elnevezés ellentétben van a kialakult magyar szakrális szóhagyománnyal." Hogy jön Gaál Imre ahhoz, hogy fölülbírálja Bálint Sándort, Alsóváros szülöttét, akit a Havi Boldogaszszony templomában kereszteltek, onnan kísértek utolsó útjára; könyvet írt róla, és számos más művében gyakran fölemlegette, következetesen Havi Boldogaszszonynak nevezve. S hogy jön ahhoz, hogy fölülbírálja a szegedi művelődési hagyományt? Üsse föl Bálint Sándor Szegedi szótárát, s a Havi Boldogasszony címszó alatt megtalálja a levéltári adatot -1726-ból: „Havi Boldogasszony napján Borért Tesztelendő] P[áte]r Franciskánusoknak 4 fl 53 1 d." Talán a havi búcsút az ő torz nyelvérzéke miatt ezután havas búcsúnak nevezzük? S talán helyreigazítaná Juhász Gyulát is, aki 1928-ban Haviboldogasszony címmel írt remek verset? Dömötör: Nagy Péter sem nyugszik. Évek óta ostromolja a lapokat (a Szeged Extrával kezdte), a polgármesteri hivatalt (mintegy évtizede a közművelődési irodán kérte számon), hadjáratot indított a Dömötör-díj ellen is. Válaszolt is neki 1999 májusában Roboz István főelőadó, de érvei leperegtek a kverulánsról, és most újra kiásta a csatabárdot. A pénteki, augusztus 21-i Délmagyarországban megint előadta rögeszméjét. Kezdjük tehát elölről a magyarázatot. Ha hivatalosan írták is a palánki templomot Szent Demeter-egyháznak, Szegeden évszázadok óta Dömötör bíz az. Természetesen a latin neve Sanctus Demetrius, de ezt itt mindenki Dömötörnek mondta, sőt írta. így a legilletékesebb, Bálint Sándor is valamennyi munkájában, leggyakrabban a Szeged városa (1958) és A szögedi nemzet (1976-1980) című alapműveiben. Ennél hitelesebb szakirodalmat nem kívánhat. De vissza is tekinthetünk a múltba. Reizner János közli a palánki polgárőrség Szent Dömötört ábrázoló lobogójának föliratát 1806-ból: „Nagy vitéz Dömötör, kérjük alakjaid / E palánki gyalogcsoport hív bajnokid", stb. (Szeged története. 1900. 3. k. 112.) Természetes, hogy a dömötörhét, az október 26-i dömötörözés szokása sem volt soha demeterhét vagy demeterezés. Dugonics András jegyezte föl ezt a szólást a részeg emberről: „Néki mindönnap Dömötör napja vagyon." Háborodjék föl kritikusunk, hogy Szeged első történetírója, történetesen éppen a Dömötör-templom plébánosa, Varga Ferenc a templomát „Szent Döme-templomnak" nevezte? (Szeged város története. 1877.178.) S ugyanígy a piaristák krónikása, Pap János is? (A piaristák Szegeden. 1886. VII.) A kitűnő várostörténész, Dudás Gyula a Szegedi Napló 1888. június 12-i számában terjedelmes tanulmányt írt ugyancsak A szegedi Szent Döme-templom címmel. Kovács János a jeles nap szokásvilágáról könyvének Szent Dömötör napja című fejezetében szól (Szeged és népe. 1901. 313.). Ezek közül Nagy Péternek egyik sem hiteles? Csak az lehet egyedül helyes, amit az ő nyelvi érzéketlensége hirdet? Szeged fiai, kutatói évszázadok óta tudták, hogy itt egyedül helyénvaló, tehát helyes a Dömötör változat. Mint ahogy mifelénk a vezetéknév is ebben a formában öröklődött. Vajon a napokban elhunyt Dömötör János vásárhelyi múzeumigazgató családneve - nem hiteles? A tulajdonnévben - legyen ez személyé vagy intézményé - ugyanúgy megtestesül a nyelvjárás, mint a közszavakban. Az ö-ző változat számos esetben az irodalmi nyelvben is egyenrangú az e-zővel. Ady, bár a szatmári e-ző nyelv volt az anyanyelve, jól tudta, hogy a föl igekötő színesebbé, változatosabbá teszi költői stílusát is, ezért írta pl. verscíméül: A föl-földobott kő... Elég baj, hogy akik abban a hiedelemben élnek, hogy az ö-zés valami parasztos dolog, lemondanak a benne rejlő stiláris lehetőségekről. A középkori magyar nyelv jórészt ö-ző volt. Dayka Gábor nemcsak régibbnek, de „igaz magyarnak" is ezt tartotta. Vele szemben a debreceni Földi János arra kapacitálta Kazinczyt, ne engedjen Dayka ö-ző tervezetének: „fogjuk közerővel a dolgot, nehogy a pápista magyarság, akiké mindazonáltal nem a legtisztább magyarság, felsőségre emelje magát". így jutott irodalmi nyelvünkben a debreceniek e-zése uralomra. S ennek következménye nyelvünk elszikesedése; minden negyedik magánhangzónk nyílt e: ez teszi az idegen fül számára egyhangúvá. A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc észrevette 1810-ben Kazinczyhoz írott levelében: „Gonosz dolog az, hogy nyelvünkben annyi e-nek kellett teremnie." Többször volt már egyetemi és főiskolai hallgatók közt közvélemény-kutatás: melyik nyelvjárást tartják a legszebbnek? A székely után mindig a szegedi, az alföldi következett! Őrizzük meg a szegedi nyelv változatos, szép hangzását közszavainkban és tulajdonneveinkben egyaránt. Péter László, Szeged SMS: 30/303-0921, E-MAIL: KAPCSOLATOK@DELMAGYAR.HU E-MAIL Irány a Keleti-Kárpátok! Felavatták a Fekete-Tisza újjáépített forrását, az újjáépítést Csongrád megye is támogatta. Túlzás nélkül állíthatjuk: hőstettet hajtottak végre a Fekete-Tisza forrásának újjáépítői 2009 nyarán a Keleti-Kárpátokban. A forrásspecialista baranyaiak (a Mecsek Egyesület), a dr. Tóth Imre mozgósította szegediek, a táborállító ungvári egyetemisták, valamint a lépcsőt és lépcsőkortátot kiépített szolnoki középiskolások. Mi a közös bennük? A kalandvágy? Mondhatjuk igen, ha kaland - nem is akármilyen - otthonainktól 500-600 kilométerre megszervezni, előkészíteni és megvalósítani a Fekete-Tisza forrásának megmentését. A Tisza, a természet szeretete? Igen, a Tisza mindenütt szép, de a Kárpátokban, Máramarosban lenyűgöző, rabul ejtő csoda. Több mint 1000 méteres magasságban, tábori körülmények között élni, dolgozni és alkotni? Olyat alkotni, amit megkövetet a Tisza, megkövetel a haza. Hol a haza? A Keleti-Kárpátokban? A Kárpát-medencében? Igen, ott is. A Fekete-Tisza forrását dr. Tóth Imre szegedi nyugalmazott egyetemi földrajztanár kezdeményezésére 2009 júliusában építette újjá a szegedi Geo-Environ Környezetvédő Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (Tokaj-Szolnok). Az újjáépített forrás (képünkön) ünnepélyes avatására és átadására augusztus 28-án, magyar idő szerint 11 órakor került sor Kárpátalja megye, a Rahói járás politikai és társadalmi vezetői, az Ungvári Magyar Főkonzulátus és az ungvári diplomáciai testület képviselői, polgármesterek, valamint a hetaság, az érintetlenség jelképe. Nekünk, magyaroknak legszeretettebb folyónk a Tisza, amely 5 országot - Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát - érintő nemzetközi folyó. szépségű természeti környezetben található. Az 1870-es években magyar természetbarátok építették ki kőfoglalatát, amely az eltelt időben, különösen az utóbbi 3 évben erősen leromlott, megközelílyi civilszervezetek vezetőinek jelenlétében. Az ünnepségen Szegedről az építők delegációja vett részt. Németországban, a Fekete-erdőben, Donaueschingenben, gyönyörű barokk környezetben várja látogatóit a Duna forrása. Valójában egy díszkút, amelyben a Dunát tápláló patakok egyesülnek. A folyók forrásrégiója szent hely, különös megbecsülést élvező térség, a születés, az eredendő tiszA Rahónál két (a fehér- és a fekete-) ágból egyesülő Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, mert az volt korábban közismert. A Tisza hagyományos forrásának tartott Fekete-Tisza eredete Ukrajnában a Keleti-Kárpátok erdőrengetegében, az ezer éves határ közelében, Kárpátalja megye Rahói járásában, Kőrösmézőtől 23 kilométerre 1155 méter tengerszint feletti magasságban, rabul ejtő tése életveszélyessé vált. A forrást védő, több mint 130 éve emelt kőfoglalat romlásáról tudósítanak első képeink, amelyek elárulják, hogy a Tisza forrása abban az állapotában nem töltötte be „hivatását". Omlott és romlott, semmiképpen sem volt vonzó turistacsalogató látványosságnak nevezhető. Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület, Tokaj UTANAJARTUNK OLVASONK PANASZANAK ÁTSZÁLLÁS, IZABELLA HÍD Lapunkban szeptember l-jén jelent meg kisteleki olvasónk, Kovács István levele. Azt írta: a szegedi, Kossuth Lajos sugárúti csomópont felújítása miatt a vidékről érkezők nehézkesen tudnak átszállni a helyi járatokra. Erre a levélre reagált Káity Károly, a Tisza Volán Zrt. forgalomfejlesztési és koordinációs igazgatója: „Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy a Szeged MJV közigazgatási határain belül létesített helyi megállók elhelyezését, illetve azt, hogy az egyes megállókban melyik járatok állnak meg, forgalomtechnikai, illetve forgalombiztonsági szempontok figyelembevételével a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., a Szegedi Közlekedési Társaság és a Tisza Volán Zrt. közösen alakította ki. A határozat betartása kötelező érvényű minden szolgáltató számára, ezért társaságunk az általa közlekedtetett járatok egyéb megállóhelyen történő megállítását egy személyben a jelenlegi felújítási munkálatok ideje alatt nem módosíthatja. A Rókusi csomópont átépítése miatt 2009. augusztus 26-tól a helyi és helyközi autóbuszjáratok terelőútvonalon közlekednek. A helyközi járatok vonatkozásában az útvonalon rendszeresített megállóhelyek esetében nem történt változás, a járatok Szeged, Mars tér irányába a Rókus vá. bej. út és az SZTK elnevezésű megállóhelyeken továbbra is megállnak, és az említett megállóhelyek átszállási pontként továbbra is funkcionálnak. Helyközi járattal Szeged, Mars tér irányába a Rókus vá. bej. út elnevezésű megállóhelyig történő utazás esetén Makkosháza, valamint Tarján irányába közlekedő helyi járatokra az alábbi átszállási lehetőség áll rendelkezésre: - SZVSE sporttelep elnevezésű ideiglenes megállóhelyen - amely a Pulz utcába került áthelyezésre az eredeti helyi megállóhelytől 50 méterre - a 90 és 90F jelzésű helyi járatokra, - az SZTK elnevezésű megállóhelyen történő leszállás esetén: - a Damjanich u. elnevezésű megállóhelyen a 2, 83, 83A, 90 és 90F jelzésű helyi autóbuszvonalak járataira." SMS-EK 30/348-7972: • Minden országban létezik kutyaürülék-gyűjtő. Mikor várható, hogy nálunk is találunk erre megoldást. Más: a napokban gyönyörű aszfalt készült Alsóváros egyik pici utcájában, ahol naponta alig megy el kerékpáros. A Tisza Lajos utcában viszont nagy a bicikliforgalom, ott ez mikor valósul meg? 30/349-1479: • Itt a szüret. Hol lehet mustot kapni? 30/961-5089: • Remélem, a T-Home lehetővé teszi az ügyfelei számára, hogy a Digi Sporton követhesse a Debrecen meccseit!