Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-24 / 224. szám

8 GAZDASÁG 2009. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Mozdult az üzleti ingatlanok piaca A LIMIT Kft. megújított üzletágán belül megpróbálja összefogni a dél-alföldi régió eladó vagy kiadó üzleti célú ingatlanait, fejlesztésre váró ipari területeit. A lassan 20 éves szegedi tanácsadó és vagyonértékelő cégnél azt mondják, mozgolódik a piac, a bajba jutott cégek éppúgy váltáson gondolkodnak, mint a prosperálok. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL 2008 nyarán indította el újra az üzleti célú ingatlanközvetítést a LIMIT Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. Azzal a céllal fogtak hozzá ehhez a tevékenységhez, hogy egységes, akár a régióra is kitekintő adatbázist hozzanak létre, s ha a befektető náluk érdeklődik, információkkal láthassák el. Bozsó Bence, az üzletág vezetője elmondta, ezzel a piackutatással olyannyira felhívták magukra korábbi partnereik figyelmét, hogy egyre többen kérték fel őket közvetítésre. Olyan cégek is, amelyeknél korábban egy belső munkatárs intézte az eladásra, bérbeadásra szánt ingatlanok ügyét - legtöbbször úgy, hogy feladott egy hirdetést, vagy kiakasztott egy molinót. Az üzletág mára felfutott, így az eltelt egy év után a LIMIT elmondhatja: a kereskedelmi célú ingatlanok jelentős részéről naprakész információkkal rendelkeznek. Ezek között vannak 10 négyzetméteres irodák vagy üzlethelyiségek, de milliárdos telephelyek is. Nemcsak az eladók, hanem a vevők is keresik őket, s mivel egyik üzlet hozza a másikat, már szinte Nincs sláger a lakásoknál Megmozdult egy kicsit a lakáspiac is, de nincs slágertermék, mint a korábbi években, amikor szeptember környékén a kis méretű lakásokat vásárolták fel nagy számban az egyetemisták szülei. Ma megfontoltabbak a vevők: például igyekeznek 30 millió forintos értékhatár alatt házat venni. A panelek iránt csökkent az érdeklődés, és az áruk is alacsonyabb, a téglalakásoké maradt, de a kereslet visszafogott. az egész régióban jelen lehet a LIMIT Kft. ezen üzletága. Mennyivel más üzleti hasz-' nosítású ingatlanokat közvetíteni? Megtudtuk: ez a piac alapvetően másképp működik, mint a lakáspiac. Itt szinte a teljes építési szabályzatot tudni kell, hogy az érdeklődőket tájékoztathassák. Arra a kérdésre, hogy a stagnáló lakáspiachoz képest ezen a területen mekkora a mozgás, Bozsó Balázs ügyvezető válaszolt. Úgy fogalmazott: a nehezebb gazdasági helyzet mobilitásra kényszerítette a cégeket. Aki bajba került, az igyekszik túladni felesleges ingatlanjain, vagy ha bérlő, akkor olcsóbb helyre költözik. Megint mások előremenekülnek. Erről a vevői körről tudni kell - tették hozzá a LIMIT szakemberei -, nem „ész nélkül" vásárolnak, mint például azok az emberek, akik nem tudnak ellenállni az olcsónak tűnő hiteleknek. Ez a réteg tudja, mit akar, a vásárlók tanácsadókra hallgatnak, számolnak, figyelik a városi beruházásokat, az autópálya-építéseket. HASZONÉLVEZŐI VOLTUNK TAVALY AZ EURÓPAI UNIÓNAK 300 milliárd forint plusz Szidjuk is, dicsérjük is az Európai Uniót, ám lassan megszokjuk. Akár szerethetnénk is, hiszen tavaly tisztán 300 milliárd forintot kaptunk a szervezettől. Az agrártermelők szerint ezért túl nagy árat fizetünk, a fogyasztók azonban „nettó" haszonélvezői az olcsó importnak. BRÜSSZEL, BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 1,1 milliárd euróval, azaz 300 milliárd forinttal több támogatást kapott Magyarország tavaly az Európai Uniótól, mint amennyivel hozzájárult annak kiadásaihoz. A héten nyilvánosságra hozott mérleg szerint hazánk összesen több mint 2 milliárd euróval részesedett az uniós kifizetésekből, míg hozzájárulásai „csupán" 947 millió eurót tettek ki. A legnagyobb haszonélvezők általában is az új tagországok voltak, bár a legmagasabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró ezúttal Görögország markát ütötte. Az uniós büdzsében igen jelentős tétel az agrártámogatás, a legnagyobb összegek a „régieknek", így Franciaországnak, Spanyolországnak, Németországnak és Olaszországnak jutottak. A büdzsén belül valajSKV . • mmmavmwR, Kukoricabetakarítás. Tavaly 442 milliót kapott a magyar agrárgazdaság. FOTÓ: TÉSIK ATTILA melyest, 37 százalékra csökkentek az agrárkiadások, de még így is magasak, s a legnagyobb feszültségeket okozzák. Különösen az új„ mezőgazdaságban viszonylag erős tagországok - köztük hazánk - sérelmezik a rendszert. Egészen pontosan a termelők sérelmeAgrárium: 3,7 százalék a GDP-ből. Kissé árnyalja a képet, hogy a magyar agrárgazdaság exportja 2008-ban 5,7 milliárd euró volt, míg az import 3,8 milliárdra rúgott. Ez nettó kétmilliárd a javunkra, vagyis nem panaszkodhatnék, bár ebben az Unión kívüli országok is szerepelnek. A hazai agrárgazdaság tavaly 442 milliárd forint támogatást kapott, amelyből 426 milliárd forintot fel is használt. Tette ezt úgy, hogy a GDP-ből csupán 3,7 százalékkal részesedett. zik, a fogyasztók kevésbé, hiszen szívesen leveszik a multik polcáról a 99 forintos tartós tejet, az 1300 forint alatt kínált, ötliteres kiszerelésű olasz asztali bort. összességében Dánia, Németország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia nettó befizetők voltak 2008-ban, azaz hozzájárulásuk meghaladta azt az összeget, amelyet kivettek az uniós költségvetésből. Az EU központi kiadásai a beszámoló szerint összesen 117 milliárd euróra nőttek tavaly, és ennek 40 százalékát közvetlenül munkahelymegtartásra és -bővítésre, versenyképességre és a gazdasági növekedés támogatására fordították. A tavalyi költségvetés annak ellenére stabil, kiszámítható támogatást tudott biztosítani az uniós országoknak, hogy a pénzügyi válság miatt súlyos gazdasági ingadozások voltak a térségben. Az uniós költségvetés a tagországok összjövedelmének 1 százaléka alatt, 0,94 százalékon maradt, vagyis a szervezet korántsem „telepszik" úgy rá Európára, mint az a közvélekedésben rögzült. mmmmmmmammmammmmmmmmm MMMMHMBHHH TEAOR-balhé: keményen bírságol az adóhivatal Az APEH megbírságolja azokat a vállalkozásokat, amelyek határidővel nem jelentették be az új TEÁOR-átsorolást. A TEÁORmizériát és a sokak számára követhetetlen változásokat és dátumokat most „forintositják". A kamara szerint jogosan. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA 30 000 forintos bírságokat postáz az APEH azért, mert a vállalkozások nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek: nem kérték a TEÁOR-átsorolásukat. ••••••••••••••••••Mi Mint ismeretes, a tavalyi év a TEÁOR-cirkusz jegyében telt. Január elsejétől ugyanis új kódok léptek életbe, az első határidő az áttérésre 2008. június 30. volt, amelyet később kitoltak az év végéig. A változást a cégbíróságnak kellett bejelenteni. Az időközben lezajlott törvénymódosítások miatt azonban múlt ősszel eltörölték ezt a terhet is, így mindenki - mint később világossá vált, túl korán - fellélegezhetett. A cégbíróság ugyanis 2009. január l-jétől a társaságok tevékenységét a TEÁOR-kódok nélkül tünteti fel a cégjegyzékben. Az APEH ellenben igényt tartott a bejelentésre: minden vállalkozásnak a 2009. évi legelső adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - leghamarabb február 12-éig, legkésőbb június 2-áig - kellett a TEÁOR-változtatásokat is lejelentenie. Ezt sokan nem tették meg. Az adóhivatal a nyár közepén felszólította hiánypótlásra a cégeket: az ügyfélkapun keresztül ugyanis 2009. július 22-én, majd ezt követően 28-án küldött üzenetet a cégeknek, mindössze 5 napos határidőt hagyva. A vállalkozók szerint ez barátságtalan lépés volt. Elektronikus úton mintegy 30 ezer, postán pedig több mint 500 adózó kapott értesítést arról, hogy főtevékenységük bejelentése még nem történt meg. A napokban többen fordultak a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához azzal a kérdéssel, jogos-e az adóhatóság eljárása. Filep Irén adószakértő azonban ezúttal egyetért az intézkedéssel, ez esetben a kamara nem tud közvetítő szerepet vállalni az adózók érdekében: - Tény, hogy a bejelentéssel kapcsolatos törvényt többször módosították, a határidőkkel együtt. De az a vállalkozó vagy annak könyvelője, aki nem jutott el odáig 7 hónap alatt, hogy lekérdezze a vállalkozó törzsadatát, legalább egyeztetés céljából, és aki az adóhatóság februári értesítésére és felhívására sem tette meg a szükséges bejelentéseket, úgy gondolom, nem kifogásolhatja, hogy bírságot kapjon - fogalmazott keményen az adószakértő. Nagy pénzek a kockán Magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. Amennyiben az adózók a fellebbezési határidő lejártáig igazolják, hogy kötelezettségüket már a határozat kiadását megelőzően teljesítették, az adóhatóság a határozatot visszavonja. LEADER - Helyi döntés a helyi fejlesztésekről A magyarországi LEADER-közösségek munkaszervezetei október 1. és 31. között várják a térségi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a helyi vidékfejlesztési stratégiákkal összhangban álló LEADER-pályázatokat. BUDAPEST ÚMVP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA A LEADER francia betűszó, jelentése „közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért". 'Az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programjának keretében a vidéki térségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil és társadalmi szervezetei együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat. (HACS) hoznak létre, melyeken keresztül maguk jelölik ki a földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú területek fejlődésének irányát. A LEADER Magyarországon először a 2002-2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként, LEADER+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-2013 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az összeg felhasználása - a tervezéstől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig teljes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik, az általuk kialakított helyi vidékfejlesztési stratégiák (HVS) alapján - emelte ki Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője. A programban 3020 - tízezer főnél kevesebb lélekszámú - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult település részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. A napokban jelent meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, mely rögzíti, hogy idén október 1-je és 31. között nyújthatók be a térségi pályázatok. Ezek természetesen azok számára hozzáférhetők, akik helyben teremtenek értéket, ott élnek és dolgoznak, így a pályázók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyekből állhat. A LEADER térségi kiírásait úgy fogalmazták, hogy azok hét célterület köré csoportosuljanak: közösségi célú fejlesztések, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, oktatás és képzés, térségen belüli - ágazatok és szomszédos települések közötti - térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a későbbi térségi fejlesztések alapozásához. Vas megyében például az őrségi kistelepüléseket összefogó Vasi Őrtorony LEADER Egyesület 310 mülió forint keretösszeggel vág neki a HVS-ben megfogalmazott célok megvalósításának. Mint Tóth László Ödönné, a munkaszervezet vezetője elmondta: stratégiájukban a LEADER valamennyi célterületén jelöltek ki elvégzendő feladatokat. Legfontosabb közösségi célú fejUJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 lesztéseik az egészségmegőrzéshez kapcsolódnak: terveikben szerepel több sportpálya és edzőterem felújítása, sporteszközök beszerzése is. A nagyobb szabású beruházásokat közbeszerzés útján kívánják megvalósítani. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.