Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-21 / 221. szám

TURISZTIKA WEBLAPUNKON Honlapunk új aloldalán célunk, hogy a pihenésre vágyók igényeit kielégítsük, s ötleteket adjunk. 3. oldal ELMÉNYEGYETEM ES 3GE Interjút adott lapunknak Szabó Gábor, az egyetem rektora, aki szerint tömegokta­tásra és elitképzésre is kész az SZTE. Alapítva 1910-ben | Hétfő, 2009. szeptember 21., 99/221. y|rfe\100 Ft (előfizetve: 75 Ft) | www.delmagyar.hu a DELMAG i FRANKFURT SZALONJA A vasárnapig tartó Frankfurti Autószalon modelljei közül a „zöld autók" viszik a prímet. TÖBB MINT 50 ÉVE A MEGYESZÉKHELYEN KÉZI KAPCSOLÓVAL IRÁNYÍTOTTÁK AZ ELSŐT Szőlőben, barackban fürdünk Zöldség- és gyümölcstenger fogadja a vevőt a piacokon, he­gyekben áll az alma, a krumpli, az őszibarack a boltokban. Az akciók akcióival találkozni a városban, a krétával írt számokat napjában többször is letörlik, és újat, alacsonyabbat írnak rá. Itt van a Kánaán. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Rendőrlámpák fél évszázada 2010 ELEJÉN KEZDŐDHET MEG AZ ÁRBOC UTCAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA Ma is lakatlan az alkotóház Ugyanolyan lepukkant az egykori szegedi alkotóház, mint egy éve, pedig megvásárlásakor nagy ívű fejlesztéseket ígért ide az MTESZ. A tervek maradtak - közbeszólt azonban a gazdasági válság. Most háttérmunka folyik azért, hogy forrásokat szerezze­nek a felújításhoz és bővítéshez. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT Kivert ablakok fogadják az arra járót. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Bár egy évvel ezelőtt sikerült eladnia 50 millió forintért a városnak az évekig üresen ál­ló Árboc utcai egykori alkotó­házat a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének (MTESZ), az ingat­lan ma is úgy néz ki, mint egy éve. Málló vakolat, berepede­zett, összegraffitizett falak, ki­vert ablakok, leszakadt szú­nyoghálók fogadják az arra já­rót - az épület megvásárlása­kor ígért nagy ívű fejlesztések helyett. Valastyán Pál, az MTESZ Csongrád megyei szervezeté­nek elnöke tavaly ilyenkor azt mondta: a régióban meglévő tudásbázisra építve úgyneve­zett inkubátorházat alakíta­nak ki a telken. Olyan kis- és középvállalkozásokkal terve­zik benépesíteni a „műszaki alkotóházat", amelyek kutatá­sai az energiahatékonysággal foglalkoznak, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztési ered­ményeket használják fel. Folytatás az 5. oldalon Cégvezetők fizetési toplistája Szegeden Havi 1 millió forintos kereseté­vel toronymagasan vezeti a vá­rosi cégvezetők fizetési listáját Bajúsz Gábor, a Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója. A MÁV-nál és a Tisza Volánnál jobban ke­resnek a vezető beosztású tisztségviselők, mint az önkor­mányzati cégek igazgatói. SZEGED SZABÓ C. SZILÁRD Górcső alá vettük a városi cég­vezetők fizetését. Szegeden 14, száz százalékban önkormány­zati tulajdonú, és 7, többségé­ben városi tulajdonú gazdasá­gi társaság működik. Ezen cé­gek vezetői közül Bajúsz Gá­bor, a Szegedi Vízmű Zrt. ve­zérigazgatója keres a legjob­ban: havi tiszteletdíja bruttó 985 ezer forint, de igazgatósá­gi tagként még havi 75 ezer fo­rintot keres. Prémiumként éves alapbér,e_,40 százalékát, közei 4rmlnlaforintot kaphat. Belépti dija 6 millió forint. Az 51 százalékban önkormányzati tulajdonú vízműnél az igazga­tók, valamint az üzemvezetők is jól keresnek. Bodor Dezső műszaki és Hevesi Sándor gaz­dasági igazgató bruttó 745 ezer forintot keres havonta, prémi­umként alapbére 40-60 száza­lékát kaphatja. A cégvezetők fizetési top­listáján Erdős István a máso­dik. A Cserepes sori Piac Kft. ügyvezetőjének travi fizetése bruttó 625 ezer forint. Ha a 73 százalékban városi tulajdonú társaság alapítói vagyonra eső adózás előtti eredménye eléri az 50 százalékot, az ügy­vezető az éves alapbér 10 szá­zalékát kapja. Minden további 5 százalékos eredménynöve­kedés 5 százalékkal emeli az elszámolható összeget. Erdős cafeteriakeretének éves mér­téke 72 ezer forint. Lelépti díj­ként 7,5 millió jár neki. Har­madik a listán Nóvák Gyula. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. Vezérigazga­tója havi 520 ezer forintot ke­res. Prémiumként éves alap­bére 100 százalékát, 6,2 millió forintot kaphat, végkielégítés­ként 3,1 millió jár neki. Folytatás az 5. oldalon Alku a piacon. FOTÓ: FRANK YVETTE Ötvenkét éve egy rendőrlámpa elég volt Szegeden, ma 47 ilyen csomópont van. A forga­lomnövekedést mindig újabb találmányokkal igyekeznek kö­vetni a közlekedésszervezők. A kereszteződés új generációja a körforgalom, a legújabb a jel­zőlámpás kör. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSAINKTÓL Kell a rendőrlámpa az An­na-kúti kereszteződésben, mert a hetipiacos napokon egyre több jármű halad át raj­ta - írtuk 1957 februárjában, amikor a legelső jelzőlámpát telepítették Szegeden. Variál­hatták a „szemeit" két- vagy háromállásúra aszerint, hogy gyalogosokat vagy járműve­ket vezényelt. Ez a villany­rendőr ma a megyei közútke­zelő székházában posztol. Va­lóban rendőrlámpaként üze­melt: mellette kabinból figye­lő rendőr állította kézi kap­csolóval pirosra, zöldre. Eb­ben a csomópontban festették fel a város legelső zebráját. A legfrissebb szegedi gyalogát­kelőket a Vár utcánál a múze­um felé, a Bakay Nándor ut­ca-Huszár utca keresztező­désben és a dorozsmai 48-as utcán „csíkozták". Folytatás a 3. oldalon Ma már számos jelzőlámpa irányítja az Anna-kúti forgalmat. FOTÓ: KARN0K CSABA Nincs az a zöldség vagy gyü­mölcs, amiből ne lehetne kap­ni importot és hazait, drágát és olcsót, minőségit és sat­nyát, festményre illőt és pálin­kának valót. Különösen a pia­con olcsó minden, és alkudni is lehet: szabadulni akarnak az árusok a portékájuktól. Némi túlzással ugyan, de sokan mondják: feleannyiba kerül minden, mint egy évvel ezelőtt. Lapunk gyors felméré­se szerint azonban ez nem így van, talán az alma, az ősziba­rack és a szőlő az, ami tavaly ilyenkor dupla ennyibe ke­rült. Az egy évvel ezelőtti pia­ci árakhoz képest azonban így is nagy az olcsóság. A Mars téri piac egyik zá­kányszéki őstermelője - Kiss­né Krisztaként mutatkozott be - azt mondta: nyár óta zuhan­nak az árak. A 6 hektárnyi földjén és 3 kiskertjében gaz­dálkodó, 5 éves gyermekét ne­velő asszony szerint nincs ha­szon, szinte nem éri meg min­dennap hajnali 1-kor kelni és kiállni az áruval. Napi 1000 fo­rint a benzin, 500-at ad a he­lyért, és kiárul jó esetben 5000 forintot. Volt, hogy a 20 csomó sárgarépából a felét hazavitte. Folytatás az 5. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom