Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-14 / 215. szám

12 2009. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT NYEMCSOK ÉVA A makói József Attila Múzeum skanzenjében a világ­hírű helyi hagymatermelést erre a célra épített ker­tészház mutatja be. CSAK HELYI TERMELŐTŐL VÁSÁROL HAGYMÁT^ VÁROS RENDŐRKAPITÁNYA i ^ Nyíregyházán is a makóit szerette Amióta párjának első alkalommal vii| makói vöröshagymát Palicz András,s kizárólag ezzel főzik a különféle E ételeket. A város rendőrkapitánya nyíregyházi születésű, de már ott is a Maros-parti levesbevalót részesítette QQ előnyben. ro MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL SZERKESZTŐSÉGÜNK KAKASPÖRKÖLTJE GYŐZÖTT A CIVILEK FŐZŐVERSENYÉN A makóiak 3 napon át ünnepelték hagymájukat Lábra kaphat a termesztés A hét témájában ezúttal a makói hagyma áll a középpontban. Három napig ünnepeltek a makóiak a 19. Hagymafesztiválon, 71 kiállító várta a látogatókat. Szerkesztőségünk csapata a civil főzők versenyében első lett a kakaspörköltjével. MAKÓ KORMOS TAMÁS Lila hagyma fehér zsákban, vöröshagyma pirosban, fok­hagyma pedig lilában - igazi színkavalkád fogadta péntek­től vasárnapig az 1991-től új­ból felélesztett makói hagy­mafesztivál résztvevőit. Tizen­kilencedik alkalommal ünne­pelték a makóiak legfonto­sabb terményüket, a vörös- és fokhagymát. Az elmúlt hét vé­gén minden erről a két zöld­ségféléről szólt. A 61 éves Vízi Istvánnak már a szülei is termesztettek vörös- és fokhagymát, így nem csoda, hogy 1979-től ő is ezzel foglalkozik. Eleinte egy szövet­kezetben dolgozott, de kilenc esztendeje céget alapított tár­sával, s azóta közel 100 hektá­ron termel a kétféle hagyma mellett petrezselymet is. - A termés döntő részét egy felvásárló cégen keresztül két nagy üzletlánc boltjaiban ér­tékesítjük. Újításként megpu­colt lila- és vöröshagymát ra­kunk vákumfóliába, így hűtés nélkül több mint egy hétig is friss marad, s a háziasszony­nak nem kell a héjával törőd­nie - avatott be a részletekbe a termelő. Elárulta: nyersen is nagyon szereti a hagymát. A lilát például mangalica zsírjá­val megkent kenyérhez eszi, a szalonna mellé pedig újhagy­ma dukál. Háza kertjében van egy kemence, ahol sóágyon egész csirkét süt, természete­Három napig minden a híres makói vörös- és fokhagyma körűi forgott a városban: a szórakoztató progra­mok mellett a látogatók a magas beltartalmú zöldségből is vásárolhattak, csemegézhettek, FOTÓ: FRANK YVETTE sen rengeteg vörös- és fok­hagymával. Minden évben átadják a fesztivál legmagasabb szak­mai elismerését, az Arany Hagyma dijat is. Most az 1943-as születésű Tiba Gyula vehette át ezt, többek között azért, mert kifejlesztett egy hagymarakó gépet. Búzás Péter polgármester és Forgács Barnabás, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium szakállam­titkára a Makói Városi Televí­zió kitelepült stúdiójában ki­fejtette: a mezőgazdasági ter­melők, így a makói hagymá­sok is, egyedül nem verseny­képesek. Szövetkezetbe tömö­rülve tudják értékesíteni ter­ményeiket az Unió huszonhe­tének piacán. Persze annak is érdemes volt a hét végén kilátogatnia a fesztiválra, aki nem a hagy­mával foglalkozik. Számos vá­sári mutatványos, énekes, táncos szórakoztatta a nagy­érdeműt. Az egyik legérdeke­sebb produkció a tűzfújók be­mutatója volt: mintha a kö­zépkorba csöppent volna visz­sza az ember, olyan hangula­tot teremtettek. A József Attila Gimnázium és a vásár között a három nap alatt rendszeresen kisvonat hozta, vitte a vendégeket. Egy kislány­nak annyira tetszett a jármű, hogy szüleit sikerült rávennie: többször is utazzanak vele. Édesapja egy darabig kitartott, ám az utolsó kör előtt már nem ment a családjával.Egy korsó hideg sörrel a kezében leült egy árnyas fa alatti padra, míg a többiek vonatoztak. A rendszerváltás óta negyedére esett vissza a makói hagyma termesztése. Van kiút: a minőségi magyar árut védő törvény. MAKÓ FARKAS JUDIT Honnan lehet felismerni a ma­kói vöröshagymát? Gömböly­ded alakú, bronzvörös héjaza­tú, fehér húsú, csípős ízű ­megríkat! -, jól tárolható, ma­gas beltartalmi értékű. - Főzésnél feleannyi kell belőle, ahogyan az itt termesz­tett fokhagymából is - adta meg a zöldség „személyleírá­sát" Gazdag János, a makói Hagyma Terméktanács elnöke. - A rendszerváltás óra nem kötelező az adatszolgáltatás, nincsenek pontos statisztikai adataink, mekkora területen és mennyiségben termesztik a makói hagymát. 30-40 cég és ugyanennyi magánszemély foglalkozik hagymával, a rend­szerváltáshoz képest negyedé­re esett vissza a termesztés ­foglalta össze a híres makói hagyma helyzetét az elnök. Pe­dig levéltári adat szerint már 1760-ban is nagy mennyiség­ben ültettek itt hagymát dug­ványozós technikával. Idén rá­adásul kevesebb a termés, mint tavaly: a betakarítás ide­jén nem jött jókor az eső. Sok hagymát ki kellett dobni, a fokhagymán gyakori az elszí­neződés - bár csak esztétikai értékéből veszít, nem viszi a kereskedő. Sajnos egyébként sem kapkodnak érte, és a vál­ság mellett a multik is kihasz­nálják a termesztőket a hatvannapos, olykor be sem tartott fizetési ha­táridővel. - Az ágazatért fele­lős államtitkártól a hagymafesztiválon megtudtuk: törvényja­vaslatot dolgoznak ki, amely megvédi a jó ma gyar árut. Nem lehet megtilta­ni a külföldi termékek beho­zatalát, de azt igen, hogy a legrosszabb minőséget adják el nálunk olcsón. Ha sikerül, újra lábra kaphat a termesztés - magyarázta bizakodva a makói hagyma jó ismerője. O ro Palicz And­rás a makói hagymára es­küszik - ezt bizonyítja Frank Yvette fotója is. „KÉTÉVES TERV" Csak Makó környékén és a közeli, ha­tár menti szerb, román települése­ken ismerik a dugványozós technikát, amellyel év­századok óta a makói hagymát ter­mesztik. Az első évben magról veti el a hagymát, sűrűre, hogy apró tegyen a termés. Ezt hőkezelik, hogy ne hoz­zon magszá­rat, és követ­kező évben eldugványoz­zák. így idő­igényesebb és költsége­sebb a ter­mesztés, de a „végered­mény" meg­éri a plusz­munkát. Elgázolfkakasok karakteresebb az íze, mint a boltinak. A nagyobb üzletek­ben alig találni magyar, azon belül makói vörös- és fokhagy­mát, ezért nem ott szerzi be. - A fesztiválra is szívesen jövök, mert nem csupán számos érdekes látni­való akad, hanem a megjelent termelőktől vásá­rolni is tudok hagymát. Már ki is néztem ma­gamnak több fajtát: köztük sonkahagymát, mert azt egyébként csak ritkán találni - tette hozzá végül a rendőrkapitány. Palicz András makói rendőrkapitánynak ked­venc vöröshagymás étele a hagymás máj. Né­hány napja is ezt főzött neki vacsorára a párja. A rendőri vezető Nyíregyházán született, onnan Miskolcra került, majd Szegedre, s jelenleg Deszken lakik, és Makón dolgozik. Amerre vitte az élet, és a főzés, sütés került szóba, mindig a makói vöröshagyma nyert nála. - Én nem vagyok valami nagy szakács, de a párom az. Szinte kizárólag helyi termelőtől vá­sárolom ezt a zöldséget. Egy hónapban több kiló is elfogy nálunk - árulta el Palicz András. Azért része- * siti előnyben a termelői vörös­hagymát, mert teljesen más, Szabó Imre kollégánk és a megboldogult kakasok a bográcsban. FOTÓ: DM/DV vannak a szárnyasok. Persze nem kell aggódni, két derék baromfi nem így fejezte be földi futását: szakember vágta le őket. A fenti raicuc­ges verzió még a kérdezőnek, Ihos József humo­ristának, azaz Kató néninek is tetszett. A kaka­sokból olyan remek pörköltet főzött csapatunk ­Kormos Tamás, Farkas Rózsa, Szabó Imre, Hege­dűs Róbert és Hegedűs Róbertné - hogy a civilek versenyében a zsűri első hellyel jutalmazta. - Szegedi kollégám autóval jött szombat reggel a makói hagymafesztiválra, s Szőregen sikerült neki ezt a két szép kakast elütnie, így darabolni, csontozni se kellett - mondta mosolyogva kollé­gánk, Szabó Imre, arra a kérdésre, honnan is

Next

/
Oldalképek
Tartalom