Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-12 / 214. szám

70. SZEPTEMBER 16., SZERDA AKTUÁLIS 3 Slota híres mondata Göncz Kingáról „Egy kócos asszony, egy nyomorult fenyegetőzik itt, és tesz fel kérdésekel annak a szlovák kormányfőnek, akinek még a cipője sarkáig sem ér fel." A magyar rapper beszól Slotának. „ó, Mister Slota, jobban figyeljen oda, mit csinál, ne legyen ostoba. Az anyanyelv az mindenkinek szíve joga, ettől megfosztani nem lehet soha, de soha" - így kezdődik a Mista Slota című szám, amely - politikai aktualitása miatt - hamar felkapott zene lett a neten. A dal először augusztus 28-án, Révkomáromban hangzott el, a nyelvtörvény ellen tiltakozó koncerten, ahol magyar és szlovák hiphopbandák léptek fel. A Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének írott protest-song reggae-s zenei alapon szól, maga a rap mint műfaj afroamerikai gyökerű, a szerző művészneve meg angol. A vérbeli multikulturális üzenet feladója, Sub Bass Monster azonban magyar: Máté Szabolcsnak hívják, és „rátóti reppernek" becézik rajongói. A zenész azt nyilatkozta a Quart portálnak, nagyon sokan felhívták, nem is gondolta volna, hogy ilyen visszhangja lesz a dalnak, amit eredetileg felvidéki barátainak írt. Reméli, akikért szól, azok örülnek neki, és talán itthon is végiggondolják, mit szeretne üzenni vele: azt, hogy jó lenne abbahagyni az ellenségeskedést. KISEBBSÉGI SORSOK AZ UNIÓBAN: FINNORSZÁGI SVÉDNEK JOBB LENNI, MINT SZLOVÁKIAI MAGYARNAK Szörnykorszak a Kárpát-medencében Minden szlováknak tanulnia kellene az iskolában magyarul, Szlovákia másik hivatalos nyelve lenne a magyar - ha olyan nemzetiségi törvénye lenne északi szomszédunknak, mint Finnországnak. A svédek 560 évig uralkodtak a finnek fölött, a lakosság öt százaléka ma is svéd, nekik mégis jobb a soruk, mint a szlovákiai magyaroknak. Pedig uniós kisebbség mindkettő. Kérdés, mi teremt toleranciát: egy jó törvény és az idő, vagy a többség józan belátása és nagyvonalúsága? AKTUÁLIS BAKOS ANDRÁS Megjósolhatatlan, lesz-e eredménye a második hete hatályban lévő szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásunknak. Az érdekvédő szervezetek minden elképzelhető fórumon, így például az amerikai kongresszusban is szóvá teszik a magyar nyelv használatát büntető szlovákiai rendelkezést. KITILTJUK EGYMÁS POLITIKUSAIT A téma szóba került más célból összehívott diplomáciai találkozókon, így Bajnai Gordon miniszterelnök finnországi látogatásán is. A helyzet napról napra változik: Sólyom László kitiltására válaszul a balassagyarmati polgármester nemkívánatos személynek tekinti Róbert Ficót, azt java- Jj solja, válasszon irtás átkelőhelyet a szlovák miniszterelnök, amikor Szécsénybe jön tár gyalni. A magyar kormány az Európai Unióhoz fordult, és nagyon jó lenne, ha ez a szervezet többet tudna tenni, mint hogy „erkölcsi nyomást Az egész Európára jellemző nemzeti ébredés korában kiéleződött a finn-svéd ellentét. gyakorol mindkét országra a rendezés érdekében". Mert egyelőre innen, Közép-Európából nézve úgy látszik, mintha a nemzed érdekek összehangolása olyan nehéz tantárgy lenne, amiben az Unió régebbi országai is csak egy leckével járnak előttünk. Holott... Szlovákiában 5 és fél millió ember lakik, köztük mintegy 520 ezer magyar, vagyis a teljes lakosság csaknem 10 százaléka. A népességét tekintve hasonló nagyságú, 5,3 milliós Finnországban a lakosságnak 6 százaléka, mintegy 300 ezer ember svédül beszél - az alkotmány 14. cikkelye pedig arról szól, hogy a második hivatalos nyelv a svéd. Mindenki a saját anyanyelvén tanulhat, s igaz, a svéd közösségek iskoláiban tanulják a finn I nyelvet, de a | finn iskolások is tanulnak svédül. Az & ottaniak szerint ez a kölcsöJ nős tiszJ telet alapja. Az állami hivatalokban mindkét nyelven lehet ügyet intézni, diplomát csak az kap, aki svédül és finnül is kompetens. A LEGNAGYOBB FINN EGY SVÉD A helyi önkormányzatoknál, kórházakban, szolgáltatóknál az a szabály, hogy ha a településen a kisebbség aránya eléri a 8 százalékot, kétnyelvű az ügyintézés, és ez a helyzet mindaddig, amíg az arány 6 százalék alá nem süllyed. Helsinki, Turku és Vaasa azonban ettől függetlenül kétnyelvű. Pedig a két nép viszonya legalább olyan viharos volt, mint a magyar-szlovák kapcsolat. A finn területeket 1155-ben hódították meg először a svédek, a megszállás 1809-ig tartott. Az egész Európára jellemző nemzeti ébredés korában kiéleződött a finn-svéd ellentét. A finn hazafiak nemzeti irodalmat, színházat teremtettek, iskolákat hoztak létre a parasztcsaládok gyermekeinek. Az elit azonban a svéd nyelv egyeduralmához ragaszkodott, mondván, ez kulturális hagyomány. A finn nyelv 1863-tól lett hivatalos, a sorsforduló mégis 1918-ban következett be. A történészek szerint a polgárháború után a finnek és a finnországi svédek felismerték: a szociális alapon kirobbant véres harc után nincs szükség még egy nemzeti indíttatású öldöklésre is. Kibékültek, és ez" az állapot azóta is tart. A történelem legnagyobb finnje című tévéműsorban a legtöbb néző a svéd Carl Gustaf Mannerheim mársallra szavazott, ő volt a finn hadsereg főparancsnoka a II. világháborúban. Később államelnökké választották. Nem ő volt az egyetlen: a svéd kisebbség miniszterelnököt is adott az országnak. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a toleranciát nem egy törvény, hanem a közösségek józan belátása teremti meg. ANYANYELV ÉS APANYELV - Én ott nem láttam összefirkált svéd nyelvű táblát - halljuk a szegedi Bartus Csillától, aki finn szakon végzett az egyetemen, és diplomájának megszerzése érdekében többször is járt Finnországban, majd több mint egy évig élt ott. - Fél évig egy kétnyelvű családnál dolgoztam bébiszitterként. Anya finn, apa svéd, a gyerekek mindkét nyelven beszélnek. Ebéd közben a kicsik finnül szóltak anyjukhoz, svédül az apjukhoz, és úgy tűnt, ez nem okoz nekik gondot. Egyszer a kisfiút fogorvoshoz kellett vinni. Komoly élmény volt, ahogy mesélte az apjának, mi minden történt vele, egy szó hirtelen nem jutott eszébe svédül. Megakadt, kimondta gyorsan finnül, de aztán visszaváltott svédre az apa kedvéért. Csilla azt mondja, a kétnyelvűség azért természetesen téma: a finn diákok néha „húzzák a szájukat", miért kell ilyen hoszszú ideig svéd nyelvet tanulniuk. A svédeknek és a finneknek van véleményük egymásról, ki is mondják. Ebből talán azért nem lesz diplomáciai konfliktus, mert a kritika alapja nem az előítélet, hanem egymás ismerete. Egy finnugor kapcsolatokkal foglalkozó magyar honlap szerint a svédek nyilvánvalóan lenézik a finneket, utóbbiak / g* pedig emiatt kisebbségi ér- : W zéssel küzdenek. Meglehet. * Talán készült olyan finn film is, amely a svédeket karikírozza. Az viszont tény, hogy Finnország, amikor lehetett, levédette a kalakukko nevét és receptjét az Unióban, éppúgy, ahogyan mi a Pick szalámiét. PETER WEISS Szlovákia budapesti nagykövete szerint nyelvtörvényük „összhangban van a nemzetközi BAJNAI GORDON ÉS RÓBERT F1C0 Picasso kalandjai. A svéd filmvígjáték bemutatja, milyenek a finnek. A művészvilágtól megcsömörlött Picasso egy bárban felfigyel a Sirkka nevű finn dizőzre, aki a Kalakukko című dalt énekli. A szöveg egy finn népi étel, a halas-szalonnás batyu receptje. Pablo belezúg az énekesnőbe, elmegy hozzájuk, a család egykedvűen ül az asztalnál, anya idétlenül mosolyog, apa pedig csak kétszer szólal meg: először azt mondja: Paavo Nurmi - ő kilencszeres olimpiai aranyérmes finn futó volt -, aztán azt: kyllá, vagyis igen. Amikor az énekesnő már sokadszorra énekli ugyanazt a dalt, Picassónál elszakad a cérna. A narrátor szerint ekkor kezdődött a művész „szörnykorszaka". BAJNAI-FICO TALÁLKOZÓ Szlovákia kész az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlása szerint módosítani az államnyelvtörvényt - áll abban a 11 pontos nyilatkozatban, amelyet Bajnai Gordon magyar és Róbert Fico szlovák kormányfő fogadott el csütörtöki szécsényi találkozóján. A nyilatkozat szerint mindkét ország elfogadja a főbiztos ajánlásait a nyelvtörvény módosítására vonatkozóan. Szlovákia a dokumentumban megerősítette, hogy szorosan együttműködik majd a főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában. A nyilatkozat értelmében a két ország fellép a szélsőséges jelenségek és csoportok, a sovinizmus, a nacionalizmus, valamint az idegengyűlölet ellen. Megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel. A két kormányfő a kétoldalú testületek munkájának felújításában, újak alapításában is megegyezett. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: nem végeredmény, hanem lehetőség, amire Róbert Ficóval jutottak. Hozzátette: nem szűntek meg mindenben a véleménykülönbségek, de elkezdték tisztázásukat. A találkozó lehetőséget adott arra, hogy a két ország közös akarattal megkezdje a kapcsolatok rendezését. Mindkét országnak érdeke, hogy tanuljon az elmúlt száz év és az azt megelőző időszak hibáiból, és tudja, van vesztenivalója közölte Bajnai Gordon, (mti)