Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-11 / 213. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK AKTUALIS IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1974 (65. RÉSZ) „Felszabadulási sorozat" 30 évről Harmincöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én út­jára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából, mintegy visszaszámlá­lásként, időutazásra hívjuk ol­vasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délma­gyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatá­nak hatvanötödik állomása: 1974. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA Az augusztus 4-én kezdődő új sorozatunk „Szeged múltját és jelenét" villantja föl - „tiszte­legve ezzel is felszabadulá­sunk évfordulójának". TÍZ FEJEZET. „Szeged népe" le­hetne az első rész címe, mert „pákászok, halászok, pászto­rok, földművesek, mesterem­berek, munkások életéről, küz­delmeiről szól" - írja a beveze­tőben a szerkesztő, Fehér Kál­mán. írnak az ipar távlatairól. Szeged érrendszeréről, a folyó felett feszülő hidakról, a kór­házakról és klinikákról, a tu­domány bástyáiról, a szegény­Kronológia: 1974 Február 2.: VI. Pál pápa Lékai László címzetes püspököt ki­nevezi esztergomi, Kádár László Gábor püspököt veszp­rémi apostoli kormányzóvá. Február 13.: Szolzsenyicin No­bel-díjas orosz írót kitoloncol­ják a Szovjetunióból. Június 22.: Megnyílt a chicago-i Sears Tower - a világ legma­gasabb felhőkarcolója lett. Jú­lius 10.: Fock Jenő miniszter­elnök egynapos látogatása Csongrád megyében. Novem­ber 23-24.: G. Ford amerikai elnök és L. Brezsnyev szovjet főtitkár találkozik Vlagyivosz­tokban: megállapodnak a ha­dászati atomeszközök további csökkentéséről. November 24-27.: Szegeden az V. orszá­gos úttörőparlament. ségből a jólétbe vezető útról, a politizáló városról és Szeged barátairól. A szerzők között új­ságírók - így például Sz. Si­mon István, Gazdagh István, Szávay István, Szőke Mária, de több, a lapban rendre publiká­ló külsős, így Juhász Antal néprajzkutató, Péter László irodalomtörténész, Tóth Béla író-könyvtárigazgató, Oltvai Ferenc levéltáros, Kulka Eszter művelődéstörténész neve is feltűnik. Az írott szót Ács S. Sárfdor, dr. Benedek László, Buzsáki Ferenc, Liebmann Bé­la, Somogyi Károlyné fotója il­lusztrálja. A MÁSODIK RENESZÁNSZ. A magazinsorozat harmadik ré­sze: „tisztelgés az építőmun­kások és a mérnökök előtt". Mert az elmúlt három évtized „a második reneszánsz" Sze­ged építészettörténetében. A Sellőház „talán első volt a sorban" - a modern épületek leltárának készítője szerint. A három évtized városépítésének főbb állomásait öt fotó illuszt­rálja, az egyik alatt állítjuk: „Kü­lönösen jól sikerült az Oskola utca végét lezáró 'olajosház'." De azt is mondjuk, hogy „Újsze­ged is igen sokat fejlődött a kö­zelmúlt éveiben. A Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik". „Tarjánnak máris 19 ezer lakója van." A megdöbbentő adatot táblázat egészíti ki a la­kásépítésről. Ebből kiderül, hogy míg 1954-ben 103, 1964-ben 1078, 1973-ban 1826 lakás épült Szegeden. „A várost a rendezési terv úgy méretezte", hogy Szeged 1983-ig 180 ezer, az ezredfor­dulón 210 ezer lakos „befoga­dására legyen alkalmas". A teljesítmény elismeréséül Sze­ged kitüntetett építészeinek nevét is közöljük: az élen a két Ybl-díjas: „Borvendég Bé­la, 1960, Tarnai László 1968". „Kiemelt felsőfokú központ­ként" tekintenek városukra a döntéshozók. „Míg korábban a Gazdasági Bizottság határozata alapján Szeged (Debrecennel, Győrrel, Miskolccal, Péccsel * M Tarján. Az olajvárosként is emlegetett panelnegyednek máris 19 ezer lakója van. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ egyetemben) Budapest ellenpó­lusaként szerepelt az országos fejlesztési tervekben, újabban a Minisztertanács által 1971-ben Ez a fő téma, állapíthatjuk meg akkor is, ha csak egyet­len negyedév cikktermését szemrevételezzük. Arcél- Halász Miklós (1946-2006). A szegedi Halász Miklós szülő­városában járta iskoláit, 1969-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát a JATE-n. Szávay István írta róla a nekrológban: „Halász Miklós - már profi újságíróként - az akkori Csongrád Megyei Hírlap szerkesz­tőségéből érkezett 1973-ban" a Délmagyarországhoz, ahol „szeretett városával, Szegeddel foglalkozhatott. (...) A szerkesztőséget 1989-ben hagyta el, még dolgozott a Délvilágnál, hogy aztán a kilencvenes évek elejétől a Magyar Nemzet munkatársa legyen. (...) Könyvei és cikkei nyomán Szeged nevét fölkapta a fél ország. Suttog a város? - bukkant fel minduntalan írásaiban, már a nyolcvanas évektől, mely „suttogások" révén a szerző a hivatalosan nem létező, láthatatlan világokból meríthe­tett témákat, kurucos-dacos hangvételt és következtetéseket, megnyer­ve ezzel olvasói szeretetét és a szakma elismerését, a Táncsics-díjat. (...) Kiszorult a (...) Magyar Nemzetből. (...) Ha találkoztunk, szakmánk sorsán búsongott, fájlalva a valahai újságírást, ami örökre elveszett..." elfogadott településhálózat-fej­lesztési koncepció szerint" új szerepköre „azt jelenti, hogy az országrésznyi terület politikai, társadalmi, gazdasági és kultu­rális központjává kell válnia a következő években". ALAPKŐ ÉS AVATÓ. Megszám­lálhatatlan, annyi avatóün­nepséget tartanak vagy a fel­szabadulás 30., vagy a XI. pártkongresszus tiszteletére. „A Felső Tisza-part és a Ma­ros utca találkozásánál új szál­lodát építtet Szegeden a Hun­garhotels Vállalat. Tegnap, Sze­geden ünnepélyes keretek kö­zött helyezték el az új szálloda alapkövét" - kezdődik a július 5-i címlaphír. „Óvoda-bölcsőde együttes épül Tarjánban" - ol­vasható az augusztus 4-i lapban a cikk, a fotó alatt meg az, hogy „a bölcsőde alapjait készítik a DÉLÉP dolgozói". örvendezik a július 12-i cím, ugyanis „május végén adta át a DÉLÉP az újszegedi víztornyot a vízműveknek". A Kossuth Lajos sugárút és a Püspök utca sarkán az új szege­di telefonközpont építése is nagy lendülettel halad, hogy még a jubileumi évben átadhas­sák: „Megkezdték az előkészü­leteket a berendezések szerelé­sére" - viszi az augusztus 13-i címlapot a beszámoló és a föl­állványozott épületet mutató fo­tó. „Készül a kamaraszínház" ­írjuk az augusztus 25-i két fotó alá, s beharangozzuk: „október 11-én kezdik meg a színház mű­szaki átadását". „Teherpróba a hídon" - hí­reljük augusztus 14-én. S azt is bejelentjük a három fotóval földobott címlapon, hogy „Avatás: augusztus 19-én". Az augusztus 22-i tudósítás sze­rint „Csongrád megye a követ­kező évekre is (...) marasztalja a hídépítőket, hiszen hamaro­san átadják a forgalomnak a makói újjáépített Maros-hi­dat, (...) átépítik a szegedi Iza­bella hidat, újabb híddal sze­lik át a Tiszát Szegeden, és új közúti hidat óhajt a közleke­dés Csongrádon is." Fedett uszoda helyett sportcsarnok „1967-ben kezdődött a szegedi fedett uszoda, mint később kiderült, sportcsarnok tervezési munkája. 1968-ban kezdték meg az építését, 1969-ben 'áttervezték' a fedett uszodát, 1970-ben újból nekiláttak (ekkor már sportcsarnok) építésének. 1974. november 8-án pedig avatjuk a szegedi sportcsarnokot" - foglalja össze a fura építkezés történetét a november 6-i lapban „B. L.", vagyis Bagaméry László. Többek között „Tóth And­rás. a sportcsarnok igazgatója" ismertette sajtótájékoztatón „az új sportlétesítmény adottságait". Kiderül: „va­lamennyi labda- és küzdő sportágnak versengési és edzési lehetőséget biztosít az új épület. A 44><22-es, nemzetközi méretű kézilabdapálya alkalmanként három részre választható, aszerint, hogy röplabda-, kosár­labda- vagy asztalitenisz-mérkőzéseket kívánnak rendezni. Két 16*12 méteres edzőterem áll a sportolók ren­delkezésére, ahol a legkorszerűbb erő- és kondicionáló gépek, sportszerek segítik a felkészülés munkáját." A szegedi dirigens: Vaszy Viktor SZEGED. „Az ötödik Turando­tom" - nyilatkozza lapunknak augusztus 8-án „a pénteki pre­mier dirigense: Vaszy Viktor." Sulyok Erzsébet kérdéseire vá­laszolva elmondja: „körülbelül 15-18 filmhez komponáltam ze­nét. Sokat dolgoztam a rádió­nak is. (...) Több felvételem is van, a teljes Bűvös vadász, néhány Puccini-opera, köztük a Tu­randot, amelyet egyébként kétszer tanítottam be és diri­gáltam itt, a szegedi színház­ban, egyszer a Kolozsvári Nemzeti Színházban. Ha a két szabadtérit hozzávesszük, ez az ötödik Turandotom. (...) Az eddigi próbák alapján azt mondhatom, a zenekar majd­nem felkészült már, és az ope­ra-előadásoknál ez a legfonto­sabb. A jó zenekar az énekese­ket is inspirálja. A karmester­nek pedig nemcsak a zenére kell figyelnie, hanem a szín­padra, a dramaturgiára, a tar­talomra. Ha átéli a teljességet, a mű egészét, belső feszültsé­ge - és nem ahogy a laikusok gondolják: az ütemezés, a kézmozgás - képes összetar­tani a zenekart, adott a jó elő­adás egyik feltétele." Vaszy Viktor ötödik atkalommal tanítja be és vezényli a Turando­tOt. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ NAPI HÍREK HÁZI MÚZEUM. „Ifj. Lele Jó­zsef 1967-ben kezdett érdek­lődni Tápé népművészeti ha­gyományai iránt. 1971-ben egy házi múzeumot nyitott, ahol eddig mintegy 1500 jellegze­tesen tápéi népművészeti és művészettörténeti tárgyat gyűjtött össze" (január 8., kedd). KISVASÚT. „Az 1927-ben megnyitott kisvasút hét köz­séget kapcsol össze Szegeddel (...). Hálózata 80 kilométer hosszú, a két vonalszakaszon 27 megállóhely és 13 árukeze­lő rakodóhely van. A megen­gedett legnagyobb tengely­nyomás 5, 5 tonna, a sebes­ség pedig 30 kilométer órán­ként. (...) A kisvasút már nem felel meg a követelmények­nek..." (február 13., szerda). TANÁCSÜLÉS. „Másfél milli­árddal gazdálkodik idén is a városi tanács" - Szegeden (március 15., péntek). 43-AS ÚT. „A legfelső aszfalt­réteg kivételével még az idén be kell fejezni a 43-as út Ma­kó és Szeged közötti szaka­szának átépítését, szélesíté­sét. Az út 9 méter széles lesz" (április 30., kedd). SZÉLMALOM. „Romjaiból föl­éledt a dorozsmai szélmalom. Az 1970-ben, a belvizek okoz­ta rongálódás miatt összeom­lott régi pontos másaként épí­tették fel, vályogból. A szerke­zet most ismét működőképes" (július 18., csütörtök). 28. IPARI VÁSÁR. A „28. Sze­gedi Ipari Vásár." A „megnyi­tója után már az első nap dél­utánján több ezer ember láto­gatott ki a Marx téri vásárvá­rosba" (július 20., szombat). HIÁNYCIKK. „Néhány nap óta van igazi nyári kánikula, s máris megfogyatkozott, eltűnt a pultokról, hiányzik a ven­déglőkből, éttermekből a sör" (augusztus 3., szombat). MOTORCSÓNAK EB. „Tegnap délután látványos zászlós fel­vonulással kezdődött meg a Tiszán a siklóhajók Euró­pa-bajnoksága és a sporthajók magyar bajnoksági futama. 5 ezer sportrajongó volt kíván­csi tíz nemzet (...) legjobb mo­torcsónakosainak küzdelmére" (augusztus 11. vasárnap). VILLAMOSKORSZERŰSÍTÉS. „A szegedi 1. számú villamos­vonal korszerűsítése után a villamosok az úttest közepén járnak majd. A Közlekedési Vállalat szakemberi jelenleg az Anna-kúti csomópont át­építését végzik. Az elmúlt na­pokban fektették le a keresz­tező síneket, s most az új vá­gányoknak készítik az alapot" (október 2., szerda). ÁRADÁS. „A Maros árhulláma Makónál 325 centiméterrel te­tőzött. Ez és a Tiszán levonuló árhullám Szegednél" megeme­li a vízszintet. Az árhullám „megközelíti a 800 centiméte­res vízmagasságot" (november 9., szombat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom