Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-06 / 183. szám

2009. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR 5 2 MILLIÓS VESZTESEG SZENTESEN Vérellátó még van, véradó már alig Negyedannyi a véradó, mint húsz éve, és a szentesi vérellá­tó központ vezetője szerint előfordul, hogy 2-3 - nem élet­mentő - műtétet el kell halasz­tani a vérhiány miatt. Nemrég Budapesten egy májátültetésre váró férfi halt meg ezért. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Bár a megyei önkormányzat honlapján még most is úgy szerepel, hogy a szentesi vérel­látó központ tavaly 42 millió forint veszteséget termelt a fenntartónak, mint megtud­tuk, a számítás hibás volt, ezért végül nem is kezdemé­nyezte a megyei közgyűlés a feladat visszaadását az Orszá­gos Vérellátó . Szolgálatnak (ÓVSZ). A bevételek és a kiadá­sok mérlege 2008-ban 2 milliós veszteséget mutatott, de ezt is tovább csökkentené a szentesi kórház. Utóbbi cél érdekében 1$ Ösztönözni csupán pszichésen tudják az átlagembert, pénzjutalmat csak azok kapnak, akik rendszeresen adnak vért. együttműködést szorgalmaz az OVSZ-szel, hátha a különféle tesztek országos beszerzésével még inkább visszaszoríthatják a kiadásaikat. Fontos megje­gyezni, hogy lapunk rákérde­zett az OVSZ-nél, átvenné a fel­adatellátást a szentesi kórház fenntartójától, ha a megyei ön­kormányzatnál megelégelik a veszteséges üzemeltetést. A szolgálat sajtóreferense azt vá­laszolta, hogy nem. A véradás máshol sem gaz­daságos, de a feladatellátás fi­nanszírozásánál jóval na­gyobb probléma, hogy egyre nehezebben lehet rábírni az embereket, hogy segítsenek, adjanak vért - mondta la­punknak id. Kispál Mihály, a szentesi vérellátó vezetője. Ösztönözni csupán psziché­sen tudják az átlagembert, pénzjutalmat csak azok kap­nak, akik rendszeresen adnak vért. Szentesen azt is bevezet­ték, hogy a véradók belépőt kapnak a szentesi strandra és a mórahalmi fürdőbe, de így sem tolonganak a központ előtt. Tíz szakember dolgozik itt, és sajnos előfordul, hogy ők többen vannak, mint akik el­jönnek a külső helyszínekre meghirdetett véradásra. Hogy szemléltesse is a jelenlegi helyzetet, a vezető emlékezte­tett: 20 éve hetente fogadtak 400 yéradót, manapság vi­szont már az is jó eredmény­nek számít, ha havonta betér hozzájuk ennyi segítőkész em­ber. Akkoriban persze a terme­lőszövetkezetek és a honvéd­ség élen járt a véradásban. Tegnap címlapra ke­rült a bulvár­sajtóban, hogy Buda­pesten azért nem tudtak végrehajtani egy májátültetést, mert a beavat­kozáshoz szükséges vérkészít­mény nem állt rendelkezésre. A férfi a vérhiány miatt elha­lasztott műtét utáh néhány héttel meghalt. Megkérdeztük az OVSZ-t is, és azt a választ kaptuk, hogy az Országos Vér­ellátó Szolgálat vérkészít­mény-kapacitása abszolút nor­mális és kiegyensúlyozott. - Nálunk, Szentesen is elő­fordult, hogy vérhiány miatt el kellett halasztani 2-3 - nem életmentő - beavatkozást ­mondta a fővárosi eset kap­csán id. Kispál Mihály. Klezmerzenével indul a Makói Muzsika MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapest Klezmer Band lesz az első fellépője a Makói Mu­zsika idei évadának. A tizen­nyolc esztendővel ezelőtt ala­kult fővárosi együttessel Du­nai Tamás, Siménfalvy Ágota és Mészáros Árpád Zsolt is vendégszerepel a Maros-parti Telt házasak a Makói Muzsika elő­adásai. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA város szabadtéri színpadán szombaton este 9 órától. A makói képviselő-testület egyhangúlag döntött arról, hogy finanszírozzák az au­gusztus 8-a és 22-e közötti ren­dezvénysorozatot. így a térség­ben igen kedvező áron: 300, 450 és 600 forintért kínálják az előadásokra a jegyeket. A nyár elején megrendezett Operett­fesztiválhoz hasonlóan a Ma­kói Muzsikának is az a legfon­tosabb szerepe, hogy helybe hozza azokat a produkciókat, amelyeket a város lakói amúgy nemigen láthatnának, hallhat­nának. A Hagymaház mögötti szabadtéri színpad nézőtere 3000 férőhelyes. Egyedül a zá­ró produkció, a Naplegenda cí­mű táncbemutatót nézhetik meg négyszázzal kevesebben, mert a táncok miatt néhány széksort elvesznek, így nagyít­ják a színpadot. A fent említett két műsor­szám mellett augusztus 15-én Máté Péter-dalok csendülnek fel, 19-én pedig a város neves prímására, Fátyol Mihályra emlékezve lép színpadra a 100 Tagú Cigányzenekar és Szentpéteri Csilla. Kerékpáros hatalomátvétel SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egy miskolci turistacsoport a kilátást fotózta a hídról, ők azt mondták, örülnek a csöndnek, amibe csak a munkások csi­szológépei sivítottak bele időnként. Akár egy ideiglenes kávézót is el tudnának képzel­ni a híd közepén - ötleteltek. Kisebb békétlenséget csak az okoz, hogy jelenleg nincs megfelelő megoldás a bicikli­sek és gyalogosok elkülöníté­sére. Szeged felé - az egyik jár­dán - megvan a biciklisáv, a másik irányban viszont a gya­logosok között tekernek a leg­többen, mivel az úttestre fes­tett sáv a munkák miatt nem járható. Mindössze két olyan biciklist láttunk, aki tolta a drótszamarat a gyalogosok kö­zött, és így ment át Újszegedre. Nyár és lezárás. - A nyári szabadságok és a Belvárosi híd lezárása egyaránt hozzájárul, hogy kevesebb az autós, köny­nyebb parkolóhelyet találni és közlekedni a híd környékén ­mondta el Molnár József, a Sze­gedi Rendőrkapitányság forga­lom-ellenőrző alosztályának ve­zetője, akit a „szinte autómen­tes belváros" jelenségének ma­gyarázatára kértünk. Mint mondta, elképzelhető az is, hogy a kerülőút miatt sokan otthon hagyták a kocsit, és in­kább biciklire pattantak. Elégedetlen a hídfelújítással az ellenzék SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Belvárosi híd felújí­tásának munkálatai, az Újsze­geden áthaladó teherforgalom mértéke, Botka László szegedi polgármester tevékenysége el­len emelt szót három ellenzé­ki önkormányzati képviselő, Szabó László, Farkasné Pocsai Blanka és Kalmár Ferenc. Teg­napi sajtótájékoztatójukon el­mondták: az Újszegeden átha­ladó teherforgalom három év alatt az ötszörösére nőtt, ami a híd lezárása óta még na­gyobb problémát jelent. Sze­rintük Botka László polgár­mester nyolc évvel ezelőtt két hidat is ígért a városnak, ame­lyek nem valósultak meg. El­mondták, hogy a hídrekonst­rukciót még Románia és Bul­gária EU-csatlakozása előtt el kellett volna végezni, hiszen a teherforgalom az új tagállam­ok belépése után nőtt meg. A Belvárosi hídon most végzett munkálatokkal pedig többek közt az a gondjuk, hogy egy­szerre maximum négy ember dolgozik, amíg más európai városokban ilyen jellegű munkán legalább negyvenen szoktak, hogy mielőbb elké­szüljön. A Fidesz sajtótájékoztató­ján elhangzottakra Nagy Sán­dor alpolgármester az alábbi­akat kivánta nyilvánosságra hozni: „A szegedi Fidesz ismét bebizonyította, hogy az öncé­lú, folyamatos politikai hisz­tériakeltés fontosabb számá­ra, mint a város és lakóinak érdeke. Ha nem így lenne, ők is tudnák, hogy a Belvárosi híd rekonstrukciója súlyosan balesetveszélyes állapotot hárított el, és a munkálatok nem tűrtek halasztást. A hid­zár természetesen az év bár­melyik szakában közlekedési fennakadásokat és gondokat okoz, de ha már választani kell, a jelenlegi, július vé­gi-augusztus eleji időzítés­nél nincsen jobb. Ebben az időszakban ugyanis a város­ban mintegy 30-40 ezerrel(!) kevesebb szegedi közlekedik rutinszerű rendszerességgel. A közlekedés a hídon egyéb­ként néhány napon belül helyreáll, és újra biztonságos lesz." •••HHH MMMMMMHBWRBi A lebontott házat akarják vissza SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ügyből per lett, amely a mai napig nem zárult le. A cég időközben bontási engedélyt kapott, és meg is kezdték a munkálatokat. - Nincs jogerős ítélet, de 3 hete elkezdték a bontást, pe­dig ezt perrel terhelt ingatla­non nem tehetnék meg. Szeret­nénk az eredeti állapot vissza­állítását. A zárat lecserélték a kapun, a lábunkat be nem te­hetjük ide. Nem tudtuk elvinni ingóságainkat sem. Nézze, mindent az udvarra dobáltak és elhordták! Hol van az éle­tünk? A 19. századi, rézcsipkés asztalkánk, az ónémet ebédlő­asztalunk? A konyhaszekrény­ből. is csak egy darabot lát­tunk, bele volt vágva egy ásó ­mondták a nővérek. Rendőrsé­gi feljelentést tettek, ebben 7,5 millió forintra becsülik ingósá­gaikat - csak a területen esett zöldkárt 2 millióra, hiszen ki­Távolban a múlt: FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Nem nyúltak a pénzhez. A cégtulajdonos szerint korábban jó volt a kapcsolat közöttük. - Miután a testvérek aláírták a szerződést, és készpénzben fizettünk nekik, kérésükre az összeget magunk vittük át a kincstárba - érzékelteti a jó viszonyt, amelyről nem tudja, miért rom­lott meg az aláírás utáni napokban. Ehhez a mintegy 18 millió forinthoz azóta sem nyúltak a nővérek. Szerintük a környékbeli telekárak alapján lényegesen magasabb vételár illetné meg őket. Újsághirdetésekben ha­sonló méretű újszegedi telkeket 22-24 millió forintért találtunk. vágták például a 20 éve termő 3 szelídgesztenyefát is. Amíg beszélgettünk, meg­érkezett a szentesi kft. egyik tulajdonosa is - neve közlésé­hez ő sem járult hozzá. - Három levelet küldtünk nekik, hogy találjunk egy megfelelő időpontot az ingó­ságok elszállítására. Ezekre nem érkezett válasz. A szerző­dés szerinti határidőre nem történt meg a birtokátadás, a céget azonban kár éri, ha nem kezdjük meg a beruházást: jö­vő tavaszra önkiszolgáló ko­csimosót építünk erre a sarok­telekre. Független tanúkkal ezért leltárt készítettünk az in­góságokról, minden aprósá­got, még a fehér, zománcos lavórt is számba vettük ­mondta. Ezek értékét ők 200 ezer forintra becsülték. Elszál­lították, őrzik a tárgyakat - de nekünk nem árulta el, hol. A hölgyeknek pedig nem tudta elárulni, a beszélgetés percek alatt indulatossá vált. A hídon ráérősen beszélgetnek a biciklisek és a gyalogosok. FOTÓ: KARNOK CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom