Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-04 / 181. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2009. AUGUSZTUS 4., KEDD Gáti Ferenc: Visszahúz a szívem Szegedre. Úszom, evezek. FOTÓ: FRANK YVETTE Fülbemászó dallam. A világhírű díva, Cesaria Evora például zöld-foki származású, az ifjú generációból Laurát érdemes hallgatni - ajánl közismert dallamvilágot a szegedi, genfi zöld-foki követ, aki 45 éve él a házasság szabadságában, ám - mint a példa is mutatja, onnan is kap kétheti kimenőt a rendes évi legényes nyaralásra Szegeden. Két lánya és két unokája Angliában él, anyanyelvük portugál és francia. saság, és barátai bekerültek a vezető elitbe, magától értető­dött, hogy felelevenítik a sváj­ci-afrikai kapcsolatot. Genf­ben egyesületet alakítottak a zöld-fokiak - vagy ahogyan ő dallamos francia akcentussal ejti: „képvertiek" - megsegíté­sére. Idestova három évtizede menedzselik, támogatják a 10 szigetből álló, félmillió lakosú köztársaságot, Megvetik az egészségügy, a gazdaság a kul­túra és az oktatás alapjait. A magyar gyógyszerész 4 évre a zöld-fokiak konzuli képvisele­tét is vállalta Svájcban. Saját pénzén, merthogy szegény or­szágról beszélünk. - A nyolc és fél óra repülő­útra fekvő édenkert csak ma­gát, azaz természeti kincseit adhatja: érintetlen erdeit, part­vidékeit, állatvilágát. Egyszó­val a turizmus lehet az a mutat­vány, amivel kitörhetnek - mu­tat prospek­tust Gáti Fe­renc. Sóban is gazdag az or­szág, azzal vi­szont nem sokra men­nek. Bármi­lyen különös, a halászat nem bevett foglalkozás, a szigetla­kók ugyanis félnek a tengertől. Egész éven át langymeleg part­jaikon egyre falkapottabbak vi­szont a rákból és langusztából készült finomságok. A „képver­tiek" barátságosak, befogadók. Óriási lelki töltést adnak ritmu­sos, színes festményeikkel, szobraikkal, autentikus zené­jükkel és bossa novát idéző táncaikkal. Ugyanez lehet a hátrányuk is, ha kommersz tu­ristaparadicsom lesz belőlük. 9$ Hazahúz a szívem Szegedre, a Tisza-partra. Évközben már szá­molgatom, mikor jöhetek. Nyaran­ta két hetet töltök itt. Gáti Ferenc A ZÖLD-FOKI-SZIGETEK SVÁJCI KÖVETE SZEGEDI ÚSZÓHÁZON NYARAL Szabadságon a távoli édenkertből Másnak vágyálom, ami a szegedi születésű Gáti Ferencnek hétköznap: svájci hegyek és zöld-fo­ki-szigeteki tengerpart. A nyugdíjas gyógyszerész nyaranta a tiszai úszóhá­zon tölt két hetet. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Hazahúz a szívem Szegedre, a Tisza-partra. Évközben már számolgatom, mikor jöhetek. Nyaranta két hetet töltök itt. Régi iskolatársakkal, barátaim­mal találkozom, úszom, evezek - hallottuk a szabadságát a Szabadság úszóházon élvező Gáti Ferenctől. Még különö­sebb, ha hozzátesszük, hogy a 71 éves nyugdíjas gyógyszerész Genfből vágyakozik Szegedre, miközben francia Svájcban ő képviseli a Zöld-foki Köztársa­ságot. Vagyis nyaralhatna a nyugat-afrikai szigetcsoport fe­hér homokos óceánpartján, vadregényes hegyvidékén. A Radnóti-gimnáziumban érettségizett 1956-ban, amikor egyszerre kinyílt a határ, és mert szerelte a francia nyelvet, fogta a sátorfáját, és világgá ment. A jugoszláviai menekült­táborból genfi egyetemi ösz­töndíjra pályázott. Gyógysze­részként diplomázott, gyógy­szergyárakban dolgozott. Köz­ben megismerte későbbi felesé­gét, aki portugál származású, gyökerei a Zöld-foki-szigetekre vezetnek. Nemcsak idehaza lángolt a világ 1956-ban, ha­nem Afrikában is, és Gáti Fe­renchez afrikai diákok révén egyre közelebb kerültek a por­tugál gyarmati sorból kivergő­dő népek. így amikor 1975-ben megalakult a Zöld-foki Köztár­Szulejmán basáék sztárok voltak Makón Ha bajban lévő embereket mutat a televízió, sokan nyúlnak a zse­bükbe, hogy segítsenek. Azt hin­nénk, ez a jelenség a modern mé­dia hatása - holott 120 éve Ma­kón az orosz-törők háború árvái­nak javára báloztak az emberek, a képviselő-testület pedig dísz­polgárrá választott három basát. MAKÓ BAKOS ANDRÁS fii A modern elektronikus médiá­nak szokás tulajdoilítani azt a hatást, hogy a nézőkben tőlük távol élő emberek bajai iránt tá­mad részvét. De aki belelapoz a 120 évvel ezelőtti magyar újsá­gokba, azzal szembesül, hogy az embereket akkor még job­ban foglalkoztatták a nagyvilág hírei, mint most. Ebből a szem­pontból érdekes Makó török díszpolgárainak története. Mostanáig összesen 39-en kap­ták meg ezt a kitüntetést. A lis­tán a maiak - Tóth Ferenc nyu­galmazott múzeumigazgató, Habsburg Ottó főherceg - és a híres régiek - Galamb József Ford-konstruktőr, Pulitzer Jó­zsef sajtómágnás - neve mellett három basáé is olvasható. Muk­bf MMM.. j - m Szulejmán, Makó díszpolgára. Kossuth Lajost is megelőzte a sor­ban. FOTÓ: INTERNET tár, Osman és Szulejmán: az 1877-78-as orosz-török háború nevezetes vezérei, utóbbi a hadsereg főparancsnoka volt. Az oroszok 250 ezer katoná­val 1877 áprilisában megszáll­ták a Sipka-szorost, a törökök azonban hősiesen védekeztek. A Monarchia magyar fele a tö­rökökkel érzett: Székelyföldön szorgalmazták, hátba kéne tá­madni az oroszokat, Makón pe­dig - ahogy Domokos László és Tóth Ferenc múzeumi füzetéből kiderül - a táncmulatságok be­vételeivel a harcokban elesett török katonák családjait segí­tették. A képviselő-testület fel­terjesztést küldött az ország­gyűléshez, kérte, a Monarchia lépjen közbe. Miután erre nem érkezett válasz - II. Sándor cár titkos paktumot kötött Ferenc Józseffel -, a város képviselői közfelkiáltással díszpolgárrá választották a három török pa­rancsnokot. ők voltak az elsők Makón - Kossuth Lajos és Jókai Mór utánuk kapta meg a címet. Szulejmán basa köszönőle­velet írt a városnak, a régi ma­gyar-török rokonságot említ­ve. A két nép kapcsolatát ma is így tartják számon a kisázsiai országban, a hódoltság ideje lényegtelen momentum. Nyil­ván az is, hogy Makót 1686-ban a Szeged alól elvonu­ló török-tatár segédcsapatok szinte teljesen elpusztították. - Amikor egy delegációval Törökországban jártam, egy ottani vezető azt mondta, sírt, amikor megnézte az Egri csil­lagokat, mert nem tudta, hogy itt akkor ilyen szörnyű dolgok történtek - jellemezte a török történelemszemléletet Gilicze János levéltáros, önkormány­zati képviselő. NINCS TERKEP A KAMERAK ELHELYEZKEDESEROL Szeged közterületein is figyel a Nagy Testvér Nyolc köztéri kamera működik Szegeden. Elhelyezkedésükről nincs térkép, pedig az adat közérdekű. A rendőrség elret­tentő hatására hívja fel a fi­gyelmet, míg ellenzői szerint a magánszférát sérti a kamerák működése. SZEGED JUSTYÁK PÉTER - Szeged közterületein nyolc kamera működik, de számuk várhatóan jelentősen növe­kedni fog - jelenti ki Szenti Szabolcs. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense szerint a berendezé­sek szerepe a bűnmegelőzés­ben és a felderítésben kiemel­ten fontos. Hozzáteszi: a „köz­forgalom előtt megnyitott ma­gánterületeken" - például a bérházak udvarán - található hasonló berendezések pontos száma ismeretlen. A csongrádi megyeszékhely készülékei a nap 24 órájában működnek. Az ezekkel készített felvételeket egy monitorszobá­ban egy-egy személy felügyeli. A kamerák megfigyelői nyugdí­jas rendőrök, sokéves szakmai tapasztalattal. Hang nem tarto­zik az eszközökhöz, a felvétele­ket általában 48 órán át őrzik. Csak akkor vizsgálják tovább a képeket, ha felmerül valami­lyen bűncselekmény gyanúja. A szegedi kamerák pontos elhelyezkedéséről annak elle­nére sem készült térkép, hogy az jogilag közérdekű adatnak minősül. A berendezések mű­ködésére figyelmeztető tábla csak azokon a területeken ta­lálható, amelyeket azok meg­Nyitvános adatok. A mintegy 650 budapesti térfigyelő ka­mera adatai nyilvánosak. Két évvel ezelőtt döntött így a Legfelsőbb Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért nonprofit szervezet által a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen in­dított perben, mivel utóbbi az általuk működtetett térfigyelők adatait nem adta ki. figyelnek - így például a Sze­gedi Határrendészeti Kiren­deltség Moszkvai körúti épü­lete előtt. Külön kategóriába szokás sorolni a közlekedés­rendészeti kamerákat, illetve a felvevőkészülékkel rendel­kező rendőrségi gépjárműve­ket. Szegeden ezek közül egy sem teljesít szolgálatot. A köztéri megfigyelés jogos­ságát sokan vitatják, köztük a Társaság a Szabadságjogokért nonprofit szervezet. Arra hi­vatkoznak, hogy eddig még nem készült olyan tudomá­nyos jellegű írás, ami össze­függést mutatna a térfigyelés és az eredményes bűnüldözés között. Vannak azonban ennél radikálisabb megoldással elő­álló állampolgárok is: ők a köztéri kamerák rongálásával vagy ellopásával fejezik ki vé­leményüket. Például azok a fi­atalok, akik még 2007-ben ron­gáltak meg és loptak el egy ka­merát egy zuglói irodaház homlokzatáról. Szegeden nem történt hasonló bűncselek­mény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom