Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-04 / 181. szám
8 MEGYEI TÜKÖR 2009. AUGUSZTUS 4., KEDD Gáti Ferenc: Visszahúz a szívem Szegedre. Úszom, evezek. FOTÓ: FRANK YVETTE Fülbemászó dallam. A világhírű díva, Cesaria Evora például zöld-foki származású, az ifjú generációból Laurát érdemes hallgatni - ajánl közismert dallamvilágot a szegedi, genfi zöld-foki követ, aki 45 éve él a házasság szabadságában, ám - mint a példa is mutatja, onnan is kap kétheti kimenőt a rendes évi legényes nyaralásra Szegeden. Két lánya és két unokája Angliában él, anyanyelvük portugál és francia. saság, és barátai bekerültek a vezető elitbe, magától értetődött, hogy felelevenítik a svájci-afrikai kapcsolatot. Genfben egyesületet alakítottak a zöld-fokiak - vagy ahogyan ő dallamos francia akcentussal ejti: „képvertiek" - megsegítésére. Idestova három évtizede menedzselik, támogatják a 10 szigetből álló, félmillió lakosú köztársaságot, Megvetik az egészségügy, a gazdaság a kultúra és az oktatás alapjait. A magyar gyógyszerész 4 évre a zöld-fokiak konzuli képviseletét is vállalta Svájcban. Saját pénzén, merthogy szegény országról beszélünk. - A nyolc és fél óra repülőútra fekvő édenkert csak magát, azaz természeti kincseit adhatja: érintetlen erdeit, partvidékeit, állatvilágát. Egyszóval a turizmus lehet az a mutatvány, amivel kitörhetnek - mutat prospektust Gáti Ferenc. Sóban is gazdag az ország, azzal viszont nem sokra mennek. Bármilyen különös, a halászat nem bevett foglalkozás, a szigetlakók ugyanis félnek a tengertől. Egész éven át langymeleg partjaikon egyre falkapottabbak viszont a rákból és langusztából készült finomságok. A „képvertiek" barátságosak, befogadók. Óriási lelki töltést adnak ritmusos, színes festményeikkel, szobraikkal, autentikus zenéjükkel és bossa novát idéző táncaikkal. Ugyanez lehet a hátrányuk is, ha kommersz turistaparadicsom lesz belőlük. 9$ Hazahúz a szívem Szegedre, a Tisza-partra. Évközben már számolgatom, mikor jöhetek. Nyaranta két hetet töltök itt. Gáti Ferenc A ZÖLD-FOKI-SZIGETEK SVÁJCI KÖVETE SZEGEDI ÚSZÓHÁZON NYARAL Szabadságon a távoli édenkertből Másnak vágyálom, ami a szegedi születésű Gáti Ferencnek hétköznap: svájci hegyek és zöld-foki-szigeteki tengerpart. A nyugdíjas gyógyszerész nyaranta a tiszai úszóházon tölt két hetet. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Hazahúz a szívem Szegedre, a Tisza-partra. Évközben már számolgatom, mikor jöhetek. Nyaranta két hetet töltök itt. Régi iskolatársakkal, barátaimmal találkozom, úszom, evezek - hallottuk a szabadságát a Szabadság úszóházon élvező Gáti Ferenctől. Még különösebb, ha hozzátesszük, hogy a 71 éves nyugdíjas gyógyszerész Genfből vágyakozik Szegedre, miközben francia Svájcban ő képviseli a Zöld-foki Köztársaságot. Vagyis nyaralhatna a nyugat-afrikai szigetcsoport fehér homokos óceánpartján, vadregényes hegyvidékén. A Radnóti-gimnáziumban érettségizett 1956-ban, amikor egyszerre kinyílt a határ, és mert szerelte a francia nyelvet, fogta a sátorfáját, és világgá ment. A jugoszláviai menekülttáborból genfi egyetemi ösztöndíjra pályázott. Gyógyszerészként diplomázott, gyógyszergyárakban dolgozott. Közben megismerte későbbi feleségét, aki portugál származású, gyökerei a Zöld-foki-szigetekre vezetnek. Nemcsak idehaza lángolt a világ 1956-ban, hanem Afrikában is, és Gáti Ferenchez afrikai diákok révén egyre közelebb kerültek a portugál gyarmati sorból kivergődő népek. így amikor 1975-ben megalakult a Zöld-foki KöztárSzulejmán basáék sztárok voltak Makón Ha bajban lévő embereket mutat a televízió, sokan nyúlnak a zsebükbe, hogy segítsenek. Azt hinnénk, ez a jelenség a modern média hatása - holott 120 éve Makón az orosz-törők háború árváinak javára báloztak az emberek, a képviselő-testület pedig díszpolgárrá választott három basát. MAKÓ BAKOS ANDRÁS fii A modern elektronikus médiának szokás tulajdoilítani azt a hatást, hogy a nézőkben tőlük távol élő emberek bajai iránt támad részvét. De aki belelapoz a 120 évvel ezelőtti magyar újságokba, azzal szembesül, hogy az embereket akkor még jobban foglalkoztatták a nagyvilág hírei, mint most. Ebből a szempontból érdekes Makó török díszpolgárainak története. Mostanáig összesen 39-en kapták meg ezt a kitüntetést. A listán a maiak - Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, Habsburg Ottó főherceg - és a híres régiek - Galamb József Ford-konstruktőr, Pulitzer József sajtómágnás - neve mellett három basáé is olvasható. Mukbf MMM.. j - m Szulejmán, Makó díszpolgára. Kossuth Lajost is megelőzte a sorban. FOTÓ: INTERNET tár, Osman és Szulejmán: az 1877-78-as orosz-török háború nevezetes vezérei, utóbbi a hadsereg főparancsnoka volt. Az oroszok 250 ezer katonával 1877 áprilisában megszállták a Sipka-szorost, a törökök azonban hősiesen védekeztek. A Monarchia magyar fele a törökökkel érzett: Székelyföldön szorgalmazták, hátba kéne támadni az oroszokat, Makón pedig - ahogy Domokos László és Tóth Ferenc múzeumi füzetéből kiderül - a táncmulatságok bevételeivel a harcokban elesett török katonák családjait segítették. A képviselő-testület felterjesztést küldött az országgyűléshez, kérte, a Monarchia lépjen közbe. Miután erre nem érkezett válasz - II. Sándor cár titkos paktumot kötött Ferenc Józseffel -, a város képviselői közfelkiáltással díszpolgárrá választották a három török parancsnokot. ők voltak az elsők Makón - Kossuth Lajos és Jókai Mór utánuk kapta meg a címet. Szulejmán basa köszönőlevelet írt a városnak, a régi magyar-török rokonságot említve. A két nép kapcsolatát ma is így tartják számon a kisázsiai országban, a hódoltság ideje lényegtelen momentum. Nyilván az is, hogy Makót 1686-ban a Szeged alól elvonuló török-tatár segédcsapatok szinte teljesen elpusztították. - Amikor egy delegációval Törökországban jártam, egy ottani vezető azt mondta, sírt, amikor megnézte az Egri csillagokat, mert nem tudta, hogy itt akkor ilyen szörnyű dolgok történtek - jellemezte a török történelemszemléletet Gilicze János levéltáros, önkormányzati képviselő. NINCS TERKEP A KAMERAK ELHELYEZKEDESEROL Szeged közterületein is figyel a Nagy Testvér Nyolc köztéri kamera működik Szegeden. Elhelyezkedésükről nincs térkép, pedig az adat közérdekű. A rendőrség elrettentő hatására hívja fel a figyelmet, míg ellenzői szerint a magánszférát sérti a kamerák működése. SZEGED JUSTYÁK PÉTER - Szeged közterületein nyolc kamera működik, de számuk várhatóan jelentősen növekedni fog - jelenti ki Szenti Szabolcs. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerint a berendezések szerepe a bűnmegelőzésben és a felderítésben kiemelten fontos. Hozzáteszi: a „közforgalom előtt megnyitott magánterületeken" - például a bérházak udvarán - található hasonló berendezések pontos száma ismeretlen. A csongrádi megyeszékhely készülékei a nap 24 órájában működnek. Az ezekkel készített felvételeket egy monitorszobában egy-egy személy felügyeli. A kamerák megfigyelői nyugdíjas rendőrök, sokéves szakmai tapasztalattal. Hang nem tartozik az eszközökhöz, a felvételeket általában 48 órán át őrzik. Csak akkor vizsgálják tovább a képeket, ha felmerül valamilyen bűncselekmény gyanúja. A szegedi kamerák pontos elhelyezkedéséről annak ellenére sem készült térkép, hogy az jogilag közérdekű adatnak minősül. A berendezések működésére figyelmeztető tábla csak azokon a területeken található, amelyeket azok megNyitvános adatok. A mintegy 650 budapesti térfigyelő kamera adatai nyilvánosak. Két évvel ezelőtt döntött így a Legfelsőbb Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért nonprofit szervezet által a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen indított perben, mivel utóbbi az általuk működtetett térfigyelők adatait nem adta ki. figyelnek - így például a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség Moszkvai körúti épülete előtt. Külön kategóriába szokás sorolni a közlekedésrendészeti kamerákat, illetve a felvevőkészülékkel rendelkező rendőrségi gépjárműveket. Szegeden ezek közül egy sem teljesít szolgálatot. A köztéri megfigyelés jogosságát sokan vitatják, köztük a Társaság a Szabadságjogokért nonprofit szervezet. Arra hivatkoznak, hogy eddig még nem készült olyan tudományos jellegű írás, ami összefüggést mutatna a térfigyelés és az eredményes bűnüldözés között. Vannak azonban ennél radikálisabb megoldással előálló állampolgárok is: ők a köztéri kamerák rongálásával vagy ellopásával fejezik ki véleményüket. Például azok a fiatalok, akik még 2007-ben rongáltak meg és loptak el egy kamerát egy zuglói irodaház homlokzatáról. Szegeden nem történt hasonló bűncselekmény.