Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR // / A JOBBIK SZERINT A RENDORSEG NEM KEZELI MEGFELELŐEN AZ ÜGYET Ombudsmanhoz fordult a verekedő vállalkozó árakat! 2009. augusztus 24. hétfő - augusztus 26. szerda Sissy túródesszert > 5 x 30 g • 927 Ft/ka pMigyarj .termék! Bokató M fi'1"103'""":'"'. Cars autószett* különböző kivitelben . -... Fejeskaposzta I. osztály Feher kenyer FMagyari Ltermékfl La Sienna narancslé • 100% gyümölcstartalom nem sűrítményből készült • hűtött termék • 1 liter vüis ^^tfíissességet! Főzőtejszín > UHT • 10% zsírtartalom • 500 ml • 298 Ft/liter Planet energiaital • 250 ml > 316 Ft/liter Head&Shoulders sampon* • citrus, 2inl menthol > 500 ml • 2398 Ft/liter Dosia mosópor* • regular, color • 5 kg + 2,5 kg ajándék 1 480 Ft/kg wbs Iri ^ //vad VWheed "/ckrs— ^ houkk'rs zzszzr.m Kompország R. Tibor mélyépítő vállalkozó ombudsmanhoz fordul, mert nem akar megbélyegzett cigánybűnözőként élni. A történet, amelynek ő mint gyanúsított az egyik főszereplője, ezzel kere­kedett ki igazán. Hiszen a mindszenti kompnál lezajlott verekedés sértettje, Gy. István rokkantnyugdíjas korábban már a Jobbikhoz for­dult, merthogy cigányok támadtak rá. A gárdisták Kisteleken tüntettek is a védelmében, és megígérték: ha a rendőrség nem tud rendet tenni, majd jönnek ők. A hallgatóság rögtön láthat­ta, hogyan is képzelik a rendcsinálást. Amikor a jelenlévő ci­gányok azt kiabálták, „meg fogtok halni", három gárdista rög­tön a rendőrséghez fordult. Feljelentést tettek életveszélyes fenyegetés miatt. Ez most egy bűnügyi-politikai valóságshow, amin azért nem lehet nevetni, mert díszlete a Cozma megölésekor és a ci­gányok elleni gyilkosságsorozat helyszínein felvett híradós ké­pekből áll össze. Ám mielőtt a néző is kezdene elbizonytala­nodni, ahogyan minden eddigi jelenetnél, a mostaninál is ér­demes megállni egy pillanatra. A mélyépítő vállalkozónak - ahogy a többieknek is - ter­mészetesen joga van a méltányos igazságszolgáltatáshoz. Ah­hoz is, hogy nyilatkozatot tegyen, értelmezze a vele történte­ket. De azért jó, ha tudja: sokak szemében ő most az a tipikus cigányember, aki balhézott, aztán viszont jár a szája, neki áll följebb, és nagyon tudja, milyen jogai vannak. Mert vannak az életben egyértelmű szabályok. Ilyen az, hogy felnőtt ember általában nem verekszik. Nem azért, mint­hafélne, hanem azért, mert megtanulta, hogyan kerülje el a balhés helyzeteket. Miért kell elkerülni? Talán azért, mert az sosem jó, ha az embernek dolga van a törvénnyel. Régen rossz, ha védekezni kell a rendőrségen, bíróságon. Épp ezért például, ha sorban áll a boltban vagy a kompnál, nem próbál beelőzni. Ha meg kiderül, hogy akaratán kívül, figyelmetlen­ségből beállt más elé, elnézést kér. És igen, most már az is a leckéhez tartozik, hogy ha cigány létére elkezdik szidni a fajtá­ját bunkó módon, akkor nem ugrik ki negyedmagával a kocsi­ból visszaanyázni. Mert van törvény, rendőrségés bíróság Magyarországon, de amikor demonstratíve egyre többen mutatják ki, hogy nem bíznak bennük, akkor a többiek bizalma is megrendül. Ez - és nem a gárda meg a Jobbik „rendteremtése" - az oka annak, hogy a többség egyre kevésbé toleráns. BAKOS ANDI s egei RAS Penny Markét A Jobbik szerint a rendőrség nem kezeli megfelelően annak az 59 éves férfinak az ügyét, akit még augusztus elején vert meg három baksi roma. R. Tibor roma vállalkozó a kisebbségi biztoshoz for­dult panasszal, ugyanis attól tart, hogy a szélsőjobboldali erők nyomást gyakorolnak a kisteleki nyomozókra. A jogvédő szerint a média által felkapott ügyek a valóságban másként történtek. SZEGED KUNSTÁR CSABA A kisebbségi ombudsmanhoz fordult az a baksi roma vállal­kozó, aki még augusztus ele­jén a mindszenti kompnál ösz­szeverekedett egy 59 éves kis­teleki férfival. Az eset után Gy. István rokkantnyugdíjas és a Jobbik közös sajtótájékoztatót tartott a „brutális cigánytáma­dásokról", és bejelentették: a Magyar Gárda figyelemfelhívó demonstrációt tart Kisteleken. A kisebbségi biztosnak cím­zett panaszában R. Tibor leírta: tettét vállalja, amit bizonyít, hogy másnap maga jelentke­zett a rendőrségen. Azt viszont érthetetlennek tartja, hogy au­gusztus 15-én - a feloszlatott ­Magyar Gárda miként szervez­hetett demonstrációt Kistele­ken a cigánybűnözés ellen. Úgy véli, hogy a szélsőjobb­oldali erők nyomása miatt a rendőrség az ügyében nem tud elfogulatlanul nyomozni. - Azért emeltük politikai szintre ezt a verekedést, mert úgy éreztük, hogy a rendőrség nem kezeli megfelelően ezt az esetet - nyilatkozta lapunk­nak Tóth Péter. A Jobbik Csongrád megyei elnöke sze­rint a nyomozók nem a bűn­esettel foglalkoznak. Tóth sze­rint ugyanis a nyomozók nem azt vizsgálják, hogy megver­tek egy embert, hanem arra kíváncsiak: történt-e sértetti közrehatás, vagyis Gy. István provokálta-e a romákat. Arra, hogy R. Tibor az ombudsman­hoz fordult panasszal, a Job­bik elnöke úgy reagált: akár a Hágai Nemzetközti Bíróság­hoz is fordulhat, mert őket ez nem érdekli. - Magyarországon jelenleg az a kép vált általánossá, hogy a tisztességgel elvégzett munkából élő nem roma em­bereket rettegésben tartják a cigányok. Ezzel ellentétben azt láttuk mindenhol, hogy a valós helyzet ennél sokkal bo­nyolultabb - mondta lapunk­nak Békés Bence jogvédő, aki a Társaság a Szabadságjogo­kért szervezettel együttmű­ködve olyan ügyeket próbál orvosolni, ahol a helyiek a konfliktus forrását „ro­ma-nem roma ellentétként" fogalmazzák meg. Tapasztalatai szerint a mé­dia által felkapott ügyek a va­lóságban másként történtek, és a benne szereplők is má­sok, mint amit elénk tártak az újságok, a tévék és a rádiók. Több esetben kiderült, hogy a Magyar Gárdát mozgósító hnnnmmnmmnmhmmmmmmhhwmmnmnh „tisztességes magyar ember" szerelemféltésből kért segítsé­get, vagy egy vidéki kisváros­ban felvonuló „cigánybűnö­zők" egy korábbi, őket ért at­rocitásra válaszoltak, ahol a helyi rendőrkapitány is része­sült a védelmi pénzekből a nem cigány maffiától. De szót ejthetnénk a falopásokról is, ahol a lopásban elöljáró nem roma mezőőr, erdész, rendőr, mint tisztes magyar ember hívta segítségül a gárdát, hogy tegyen végre rendet a gettókban élő, munka és való­di szociális ellátás nélkül ma­radt „bűnözők" között. Szamizdatgyűjtemény HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL A 80-as évek szamizdatirodal­mába enged bepillantást az a gyűjtemény, amely a vásárhe­lyi Emlékpont Múzeum birto­kába került a napokban. Egy helyi férfi, dr. Harmai László a rendszerváltás előtti évtized­ben gyűjtötte és terjesztette az állampárt által betiltott, bezú­zott, vagy csak megtűrt íráso­kat. Ezeknek harminc-negy­ven rendszeres olvasója lehe­tett a városban. De 1989 után már nem foglalkozott ezzel többet, iratait egy könyves­polcra tette. Halála után fia, Harmai Gábor találta meg és ajándékozta a forrásgyűjte­ményt az Emlékpontnak. Az adományozó elmondása szerint édesapja szamizdatos múltja még 1958-ban kezdő­dött, akkor Nagy Imre kivég­zése kapcsán megkereste Ká­dár Jánosnak a Népszabad­ságban 1956. november 27-én megjelent azon nyilatkozatát, amelyben büntetlenséget ígért Nagy Imrének. Ezt a lap­számot mindig magánál tar­totta. A vásárhelyi szamizdat­terjesztő vállalati fénymáso­lón sokszorosította a tiltott irodalmat, és különösebben nem érezte veszélyesnek tevé­kenységét. A múzeumba került doku­mentumokat - megtalálható köztük Orwell híres Állatfarm­jának szamizdatpéldánya, a határon túli magyarság sorsá­ról szóló írások, egy Csoóri Sándor-kézirat és az 1985-ös monori tanácskozás titkos jegyzőkönyve - az uniós for­rásból történő felújítást köve­tően, jövő tavasszal, a rend­szerváltozásról szóló kiállítá­son tekinthetik meg az érdek­lődők. Friss. Olcsó. Jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom