Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-21 / 195. szám

2009. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK AKTUALIS ROMÁNIA ÉS BULGÁRIA UNIÓS CSATLAKOZÁSA UTÁN DUPLÁJÁRA NŐTT AZ ÁTMENŐ FORGALOM SZEGEDEN 32 ezren dübörögnek naponta a Dorozsmai úton A Dorozsmai út folytatásaként a Kossuth Lajos sugárúton is állandósul a dugó. FOTÓ: KARNOK CSABA SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindjárt a második helyre a Bertalan híd „kapaszkodik", ahová nemcsak az átutazók, hanem az Újszegedre átkelők is becsatlakoznak. Átlag 27 ezer 896 jármű halad át rajta minden egyes nap, közülük 21 ezer 411 az autó és 2867 a kamion és más teherjármű. Képzeletbeli dobogónk har­madik helyére a 43-as nagy­körúti szakasza „léphet" a maga napi 27 ezer 560 jármű­vével. Negyedik a Kossuth Lajos sugárút: ott „mindössze" 25 ezer járművet számoltak. Az ötödik helyezés a Szőregi úté: arrafelé a 43-as szegedi részén közlekedők háromne­gyede megy. Ott „mindösz­sze" 20 ezer 989 kocsit, ka­miont, buszt „striguláztak". Hatodik helyet a 47-esen oszthatunk ki az Algyői úton. 19 ezer 945 jármű dü­Csőcserével ágyaznak az új csomópontnak. Markológépek tűntek fel Szeged legforgalmasabb kereszteződésében, a Kossuth Lajos sugár­út rókusi csomópontjában. A jövő hét elejétől a gázcsövek kiváltásán dolgozik a többsávos jelzőlámpás körforgalmat építő kivitelező. Na­gyobb útbontásra és forgalomterelésre a hónap végén kell számítani. Erről folyamatosan hírt adunk. börög végig rajta. Zömmel autósokat számoltak az útfe­lelősök. Összesen naponta 15 ezer 416-ot, teherautót 1922-t, buszból pedig 394-et. Hetedik a sorban az 5-ös út nagykörúti része a Mars tér felé; a körgyűrű tranzitútvo­nalra eső felénél sokkal mér­sékeltebb forgalmat bonyo­lít: 17 ezren választják na­ponta. Nyolcadik helyen teljesít az 55-ös út Baja felől a város­ba torkolló Kálvária sugárúti része. 16 ezer 402 sofőr járja nap mint nap. 13 ezret mér­tek autóból, és nagyságren­dekkel kevesebb, 930 teher­kocsit, viszont sok rajta a busz: 323. Kilencedik messze leszakadva a Szabadkai út, ahol - az adatokat a többi­hez hasonlítva - szinte séta­Négy év alatt a duplája Sokat emlegetjük, hogy Romá­nia és Bulgária két évvel ez­előtti uniós csatlakozása zúdí­tott addig soha nem látott ka­mionáradatot Szegedre. Ezt igazolják az adatok is: a Berta­lan hídon a csatlakozás előtt, 2006-ban napi 600 teherjár­művel mértek kevesebbet. 2005-ben - tehát mielőtt át­adták az M5-ös autópályát Szegedig - a teherforgalom csak a fele volt a mostaninak. Majdnem darabra annyi, mint 1995-ben: 1468. galopp a közlekedők élete. Mindössze 3658 jármű hasz­nálja-átlagosan, ebből 2677 a személykocsi, 263 a teher­szállító és 104 a busz. A CSONGRÁDI ÖNKORMÁNYZAT HIABA VARJA 5 MILLIÓJÁT A GABONA RT.-TOL Meghalt a malom, éljen a malom Csongrád nem maradhat gabo­naipar nélkül: a kormány ezért adott támogatást a három be­csődült cég romjain újrainduló malomnak. Azok a gazdák azonban nem kapnak ilyen se­gítséget, akik korábban a búzát adták, és az önkormányzat is fújhatja 5 millióját. CSONGRÁD BAKOS ANDRÁS Ahogy ezt ilyenkor írni szo­kás: birtokunkba került a Csongrádi Gabona Rt. felszá­molását lezáró bírósági vég­zés és jelentés. Érdekes olvas­mány, nemcsak a cégről, de egész Magyarországról szól. Az rt. - a Csongrádi Malom Rt.-vel és a Csongrád és Kör­99 A három felszámolt cég törté­nete azonban még nem ért véget, és többmilliós követelések ma­radnak kifizetetlenül. nyéke Beszerző és Értékesítő Szövetkezettel együtt - egy tulajdonosi csoporthoz tarto­hfl> 4ll.\ ái* i Csongrád városa nem maradhat malom nélkül - erre az elvre hivat­kozva adott pénzt a kormány az újrakezdéshez. ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA zott, a korábban MSZP-s párt­tisztséget is viselt Gráner Gyu­la mindhárom cégben vezető volt. A vállal­kozások tönk­rementek. Er­ről lapunk többször is írt. Arról is, hogy két és fél év után ismét őröl a malom, az Agrár-Reorg '93 Kft.-nek és az állami segítségnek köszönhe­tően, ami mindenképp jó hír. A három felszámolt cég törté­nete azonban még nem ért vé­get, és többmilliós követelé­sek maradnak kifizetetlenül. A Csongrádi Gabona Rt. záró felszámolási mérlegéből és je­lentéséből az derül ki, hogy a vagyont meghirdették pályáza­ton eladásra, kétszer senki sem jelentkezett, harmadszor két ajánlat is érkezett. Ekkor szállt be a kormány, arra hivatkozva, hogy ha a három gabonás cég eltűnik, a búzára alapozott fel­dolgozóipar itt megszűnik, ezt pedig nem lehet megengedni. Jött az államilag támogatott re­organizáció, amelytől - a jelen­tés szerint - azt várják, hogy a termelésnek is „új lendületet adhat". Az nem derül ki, mennyi pénzt adott a kormány - vi­szont kemény feltételeket sza­bott. A felszámoló kifizetett több mint 88 millió forintot az MKB Banknak, és oda tudta adni a dolgozók bérét is. Az eljárás azért húzódott, mert a kormány megbízottai az ösz­szes számlát és szállítót ellen­őrizték, helyszíni szemlét tar­tottak a malomban és a ke­nyérgyárban is. Megnézték, hogy arra megy-e el a támoga­tás, amire adják. „Olyan irato­kat is követeltek az ellenőr­zéshez, amelyek nem hogy nem szokásos kellékei a gaz­dasági ügyleteknek, de még feltételesen sem írja azokat elő sem jogszabály, sem eljá­rási rend" - írja a felszámoló. Hozzáteszi: mindennek az Autórengetegben ŐRFI FERENC orfi.ferenc@delmagyar.hu Ma a világon körülbelül 600 millió jármű van, s évente nagyjából tízmillió új autót helyeznek fogalomba. És kép­zeljük még hozzá, mi történne, ha Kína motorizációs szint­je hirtelen elérné Európáét vagy Japánét: a jelenlegi 25 millióról 670 millióra ugrana a járművek száma a nagy fal mögötti országban. Ami ugye azzal is járna, hogy - az egy járműre jutó európai aszfaltozási szinttel számolva -13 millió hektárt kellene leaszfaltozniuk, másképp fogalmaz­va, nagyjából ennyit kivonni a termőterületekből (Kína teljes rizstermő területe egyébként 23 millió hektár). Motorizáció szempontjából Magyarország is gazdag országnak számít, több mint hárommillió személyautó­val és négyszáz-öt­99 Az utóbbi 8-10 évben megháromszorozódott a járművek száma. száz ezer teherautó­val. Az utóbbi 8-10 évben megháromszo­rozódott a járművek száma, amit persze a jó- vagy jobblét jelé­nek is felfoghatunk, ám áldásai - mármint hogy állan­dóan ezeket használjuk - olykor már elviselhetetlenek. Addig, míg csak arról olvastunk, hogy bedugulnak Európa nagyvárosai, nem nagyon érdekelt bennünket, hogy Budapest is, az már jobban, ám igazán csak akkor ocsúdtunk fel, amikor azon találtuk magunkat, hogy már mi magunk is ott araszolgatunk az autórengeteg­ben a napi munkából hazafele menet. És közben együtt emlegethetjük a motorizáció és globalizáció isteneit vi­lágvárosi polgártársainkkal. A szegedi forgalomszámlálási adatok megdöbbentő­ek: 32 ezren dübörögnek naponta a Dorozsmai úton. Pe­dig a dél felé tartó tranzitforgalmat az M5-ös autópályá­val már megfogtuk, Románia felé azonban csak rajtunk keresztül vezet az út - egy évig még legalábbis. Költői a kérdés: mielőtt felvették Romániát és Bulgáriát az Euró­pai Unióba, senki nem gondolt arra Brüsszelben (no meg persze Budapesten), hogy a közlekedési folyosók forgalmának brutális megváltozása miképpen érinti a szomszédos tagországokat, momentán Magyarorszá­got? Persze, hogy nem. Utólag építünk M43-ast... Bele­gondolni is szörnyű, mi lenne, ha a sokat átkozott autó­pálya-építési boomban az M5-ös sztráda Félegyhá­za-Szeged közötti szakasza sem készült volna el. Nem vagyok pesszimista alkat, így az a XIX. század végi bécsi tudós jut az eszembe, aki a lovak számának rohamos emelkedését látva azt a drámai bejelentést tet­te, hogy ötven év múlva fél méteres lószar fogja borítani a földet. Csak azzal nem számolt, hogy pár esztendővel később feltalálják az autót. Most is úgy gondolom, az emberiség megoldja a motorizáció rohamos terjedésé­nek problémáját is. Kényelmes elővárosi vasutakkal, városon kívüli parkolókkal, komfortos tömegközleke­dési eszközökkel, összehangolt térségi, közösségi köz­lekedési renddel, biztonságos kerékpárút-hálózattal. Mert tisztább, egészségesebb, nyugodtabb, élhetőbb környezetre lesz szüksége és igénye az embereknek. És ebben áll majd egy másik kor üzleti érdeke is. További tartozások. A bírósá­gi határozat persze közli az összes hitelezői követelést - amiből kiderül, hogy a felgyői Szabó Illés és Zoltán - akiknek édesapja korábban azt nyilat­kozta lapunknak, bánja már, hogy nem hoztak el a követe­lés fejében több műtrágyát - nemigen jut a pénzéhez, ami egyszer 1 millió 244 ezer, illet­ve 1 millió 162 ezer forint. Van­nak még néhány százezer forin­tos, D és F kategóriába sorolt követelések, mind termelőktől. - akiktől nyilván azt várja el a kormány, hogy szedjék össze magukat önerőből. Csongrád polgármesteri hivatala is szere­pel a listán: 5 millió 168 ezer­rel, ennek zöme helyi adó. „Ennyi pénzért máskor elhaj­tanánk a kecskét Pestig" - mondta egy neve elhallgatá­sát kérő önkormányzati képvi­selő. Bedő Tamás polgármester viszont azt mondta, E, G és F kategóriába sorolt tartozást nemigen tudnak behajtani. volt a hozadéka, hogy 9 millió 753 ezer forintos adótartozást sikerült kifizetni. Kapott még 1 millió 479 ezret a csongrádi polgármesteri hivatal is, de ezen kívül már nem sokan re­ménykedhetnek. Határsértők, lopott kocsi, kábítószer CSONGRÁD MEGYE. A szegedi határrendészek 6 afgán és 1 szerb határsértőt fogtak meg szerdán Röszke külterületén, 2 szerb férfit pedig a tiszaszigeti Tisza-töltésen tartóztattak fel. Lopott autó is akadt a szegedi határrendészek hálójába. Egy osztrák férfi akart kilépni egy BMW-vel - a kocsit Franciaor­szágból lopták, az ottani ható­ság körözi. Nagylaknál egy bol­gár teherautó vezetőfülke fö­lötti légelterelőjéből egy kiló kábítószergyanús szer került elő, amiből a gyorsteszt amfe­tamint mutatott ki. 1741 Csak egy hívás, és Ön máris 100 Ft-tal támogatja a szegedi kisállatmenheíy megvalósulását! KÖSZÖNJÜK! ( invitel 'ái ,ipp.inc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom