Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS SZENT ISTVÁN APJA FELKERESZTENY-FELPOGANY NAGYÚRKÉNT Géza fejedelem, az államálmodó A két nagy formátumú uralkodó történelmi tette nem egyenértékű: amíg a 971-től 997-ig uralkodó Géza államálmodó volt, addig fia, István államalkotó lett - állítja dr. Makk Ferenc történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora. TÖRTÉNELEM HANCZ GÁBOR VAJK MEGKE­RESZTELÉSE » Benczúr Gyula 1875-ben így képzelte el a későbbi ál­lamalapító, Géza fejede­lem fia meg­keresztelését. PANNONHAL­MI APÁTSÁG » A monostor építése Géza fejedelem uralkodásának végén kezdő­dött. Ma a vi­lágörökség része. - Géza a 970-es évek elején megke­resztelkedett, és az István nevet kapta, csakúgy, mint később Vajknak született fia. Az ő esetében mégis pogány neve maradt használatos, ami eredetileg Dzseücsa volt, a Géza csak későbbi fél­reolvasás nyomán terjedt el Ez az új hit iránti kisebb elkötelezettségét jelzi? - Csak a két név használata alap­ján Géza vallásosságának mértékét illetően nem lehet egyértelmű vá­laszt adni. A kettős névhasználat máshol is divatban volt, például a kortárs Nagy Vlagyimir kijevi fejede­lem megkeresztelkedése után a régi Vlagyimir név mellett viselte a ke­resztény Vaszilij nevét is. Géza-Ist­ván és Vajk-István esetében azonban számolni kell a magyar vezetőréteg körében ekkor még élő török (türk-kazár) nyelvi hatással is. For­rás bizonyítja: Géza 972-es megke­resztelkedése ellenére sem lett meg­győződéses keresztény, hanem fél­keresztény-félpogány nagyúrként vi­selkedett. Német kútfő szerint Géza „amidőn főpapja megrótta őt azért, mert a mindenható Istennek és az is­tenségek különböző bálványainak egyaránt áldozott, azt válaszolta: elég gazdag és hatalmas ő ahhoz, hogy ezt tegye". De ebben sem volt egyedül Géza. A 960 körül meghalt Jó Hakon keresztény norvég ki­rály részt vett pogány vérál­dozatokon, a pogány isten nek, a germán Odinnak szentelt serlegre pedig keresztet vetett. Ugyan­csak felemás volt Géza felesége, Sarolt val­lási felfogása. Kora­beli tudósítás szerint Sarolt „vezetése alatt kezdődött el a keresztény hit, de pogánysággal keveredett a beszeny­nyezett vallás". Géza részéről a nyu­gati rítusú kereszténység felvétele alapvetően politikai célokat szolgált. Bent a fejedelemségben ürügyként használhatta a központosító törek­véseivel szemben lázadó pogány tör­zsi vezetők elleni fegyveres fellépés­hez. A külpolitikában pedig a német birodalommal való kibékülést szol­gálta, illetve alapozta meg. Éppen ennek fontos előfeltétele volt Géza megkeresztelkedése. - Mire szolgált Géza fejedelem német politikája? - Uralkodása során mindvégig bé­kés kapcsolatokra törekedett a Né­met-római Császársággal. Ebben két karakterisztikus periódus figyelhető meg. A 970 táján a magyar nagyfeje­delem külpolitikai okok miatt nyitott a német fél felé. A 970-es súlyos arka­diopoliszi vereség után a Bizánci Bi­rodalom katonai támadásától való nagyfokú félelem késztette őt arra, hogy kibéküljön I. Ottó császárral. A német uralkodó a magyar-bizánci vi­szályban Géza oldalára állt, mert nem értett egyet a basileus terjeszkedő tö­rekvéseivel birodalma közvetlen szomszédságában. A 990-es években viszont Géza részéről belpolitikai okok játszottak döntő szerepet a ma­gyar-német viszony alakításában. A magyar ufalkodó központosító politi­kájának folytatása érdekében saját fiára, Istvánra kívánta hagyni a nagy­fejedelmi méltóságot - a nomád szo­kásjog szerinti törvényes örökössel, Koppánnyal szemben. Ehhez német földről remélt és kapott is hathatós tá­mogatást. Ezért jött létre 996-ban a bajor Gizella és István herceg házas­sága. Ebből az alkalomból III. Ottó császár hatalmi jelvényként lándzsát küldött Istvánnak, amivel egyértel­műen jelezte: ő csakis Istvánt hajlandó elismerni a leen­dő magyar uralkodó­nak. Az általa adott katonai segítség jut­tatta győzelemhez Istvánt 997-ben Kop­pány ellenében. - Hasonló szövet­ségkötés vezette Gézát, amikor elvette Sarottot, Gyula lányát, akinek erdélyi szálláste­riilet ére biztosan nem terjedt ki uralma? - így igaz. Ez is szövetségkötés volt, mégpedig Taksony és Gyula között. Taksony fejedelem ez által biztosította a maga szá­mára Gyula | egyetér­tését és. támogatását utódlási tervéhez, amelynek révén - a legitim örökös, Tar Szerind helyett - saját fiára, Gé­za hercegre örökíthette fejedelemsé­gét. Cserében viszont a dinasztikus kapcsolattal Taksony magával egyenrangú félnek ismerte el Gyu­lát, s nyilván vállalta azt is, hogy nem avatkozik a nagy hatalmú er­délyi vezér törzsi államának ügyei­be. Sarolt rendkívüli egyéniség volt. A messze földön híres szépségű fe­jedelemasszony férje életének utol­só éveiben - Géza betegeskedése idején - jelentős szerepet játszott az ország irányításában. Megbízható nyugati forrás elmondja: Adalbert prágai püspök „levelet küldött a magyarok nagyurához, sőt, inkább annak hitveséhez, aki az egész or­szágot férfikézzel tartotta hatalmá­ban, és mindazt, ami a férjéé volt, maga irányitotta". Egyébként Géza fejedelmi hatalma ebben az időben jogilag az egész Kárpát-medencére, ténylegesen azonban csak annak nyugati felére - a Dunántúlra, Nyu­gat-Felvidékre és a Dráva-Száva kö­zére - terjedt ki. A keleü országré­szek gyakorlatilag önállósodó törzsek birtokában voltak. - Tudjuk, hogy Géza milyen neveltetésben részesítette Istvánt? - István nevelteté­séről teljesen meg­bízható foná­sunk nincs. A hazai kútfők azon infor­mációi, miszerint gyermek­ként kirá­lyi neve­lésben ré­szesült, teljesen átitatta őt a gram­matika - azaz a latin olvasás-írás - tudo­mánya, járatos volt a szónoklattan­ban és az egyházi zenében, s Adal­bert püspök nevelte, az 1083-as szentté avatás igazolására keletke­zett legendák utólagos szépítései. A 980 táján született Istvánt hamaro­san megkeresztelték, s az udvarban működő térítő püspök és papjai fog­lalkozhattak vele. Megtaníthatták őt latinul olvasni az elemi vallásos szövegeket, de feltehetően írni már nem tudott. A családja sem ösztö­nözhette többre. Nagy Károly csá­szár latintudása is csupán ezen a szinten állt. A korszak uralkodóinak többsége nem rendelkezett a latin írás és olvasás ismeretével. Feltűnő kivétel volt III. Ottó császár, akit a saját kora „a világ csodájának" te­kintett, mert németül; latinul és gö­rögül egyaránt jól tudott írni, olvas­ni és beszélni. István a családi kör­nyezetben gyakorlatias nevelést ka­pott: a mindennapi élet teendői mellett a leendő uralkodó számára fontos foglalatosságok - így a lo­vaglás, a fegyverforgatás, a vadá­szat, a tanácskozás - ismeretanyaga képezte neveltetése fő tárgyait. - Az államalapítás és a kereszténység felvétele Istvánhoz kötődik, akinek fé­nye mindig is ettompitotta apjáét. Milyen szerepe volt a nagy műben Gézának? - Szerintem oly módon lehet vá­laszt adni, hogy megnézzük, az ál­lamalapítás és az egyházszervezés területén mit tett az egyik és mit vég­zett a másik. Géza fejedelem nevéhez fűződik a Nyugat felé nyitás, a római rítusú keresztény térítés elkezdése, térítő püspökség szervezése, Pan­nonhalma megalapítása, az ország nyugati felében - a törzsi erők fel­számolásával - a fejedelmi hatalom megszilárdítása. István érdemének tudható be a nyitás kiszélesítése ­Németország mellett kiváló viszony létesítése a pápasággal és Bizánccal is -, a királyi rang emelése, azaz a koronázás, két érsekséggel együtt nyolc vagy tíz állandó egyházmegye felállítása, több szerzetesi kolostor létesítése, a közép- és alsó szintű egyházi szervezet megalapozása, a tized bevezetése, az országos méretű térítőtevékenység beindítása, a kirá­lyi hatalom kiterjesztése az egész Kárpát-medencére, a vármegyerend­szer megteremtése, a központi irá­nyítású haderő létesítése, új típusú királyi tanács felállítása, a szabadok megadóztatása, a pénzverés és okle­velezés bevezetése, az országos jelle­gű törvénykezés megszervezése, a magántulajdon létrehozása. A té­nyek alapján nem lehet kétséges: a mérleg nyelve egyértelműen István javára billen, aki jóval többet alko­tott, mint apja, Géza. - Változott Géza történészi megítélé­se az elmúlt évtizedekben? - Az előbb mondottak ellenére Gé­za történészi értékelésében mindig kétféle vélemény volt jelen. Az egyik koncepció úgy látja - tegyük hozzá: minden hiteles bizonyítás nélkül -, hogy a hazai kútfők a szentté avatott fiú javára szándékosan elhomályosí­tották és kisebbítették az apa érdeme­it. E nézet szerint Géza történelmi sze­repe azonos vagy csaknem azonos Istvánéval. A másik felfogás - a kriti­kailag elemzett hazai és külföldi kút­fők hiteles adatai alapján - azt vallja, hogy Géza történelmi tette jóval ki­sebb, jóval szerényebb István tevé­kenységéhez képest. Amíg Gézának az úttörés, az első jelentős és bátor lé­pések megtétele tulajdonítható, ad­dig vitathatatlanul István érdeme az elődje által lerakott alapok teljessé té­tele után az egészen új állami és egy­házi struktúra felépítése. A magyar­ság fennmaradását a keresztény ki­rályság, a keresztény magyar állam megteremtése biztosította. A két nagy formátumú uralkodó részvétele az al­kotásban azonban nem egyenértékű. Kölcsönzött kifejezéssel élve: amíg Géza államálmodó volt, addig István államalkotó lett. Amíg Gézának az az első jelentős bátor lépések megtétele tulajdonítható, addig vitathatatlanul István érdeme az elődje által lerakott alapok teljessé tétele után az egészen új állami és egyházi struktúra felépítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom