Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-14 / 190. szám

8 „Alulról is, fölülről is támad a víz 99 Harminckilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából, mintegy visszaszámlá­lásként, időutazásra hívjuk ol­vasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyar­ország. A magyar vidék legpati­násabb lapja sorozatának hat­vanegyedik állomása: 1970. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Három hónapon keresztül a belvizek okoztak gondokat az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén, most pedig a folyók áradása szorítja mun­kára az embereket" - írja ápri­lis 9-én „T. B.". ŐRKÖDÉS A FOLYÓK GÁTJAIN. „Éjjel-nappal kézről kézre len­dülnek szombat óta a homok­zsákok a Tisza alpári nyári gátján. Félezer ember védi a 13 kilométer hosszúságú gá­tat" - írja és fotózza is Hor­váth Dezső, április 14-én. „Egy méterrel a nagy árvíz szintje felett - Védekezés a Ti­sza délalföldi gátjain" - ápri­lis 15-én már ez „T. B." tudósí­tásának címe. A fotón: „rőzse­művekkel erősítik a Tisza gát­jait". APADÁS UTÁN ÁRADÁS. „Lassú apadás a Tiszán. Szegednél 15 centiméterrel csökkent a víz­szint - Jön a zöldár?" - kérde­zi a tudósító április 19-én. „Újból árad a Tisza - Sze­gednél egy nap alatt tízcentis az emelkedés. Megszűnt a bel­Kronológia: 1970 Február 13.: Az erdélyi ma­gyar költő, Moyses Márton a brassói román kommunista pártház előtt benzinnel föl­gyújtja magát. Április 2.: Bu­dapesten felavatják a ke­let-nyugati (2-es, piros) met­ró első, Deák tér-Fehér út kö­zötti szakaszát. Szeptember 4.: Salvador Allende győzött a chilei választásokon. vízvédelmi készültség" - tu­datja ugyancsak „T. B." 21-én. „Árhullámrekord Szeged­nél": a levonuló „árhullám el­érte idei rekordját, 831 centi­méter. Huszonkilenc év óta nem volt ilyen magas vízállás, mely csupán 24 centivel ala­csonyabb az 1941. május 12-én tetőzött emlékezetes zöldár­nál" - nyilatkozza április 22-én lapunkban „dr. Vágási István", az ATIVIZIG osztály­vezetője. Nehezíti a helyzetet, hogy „a belvízhelyzet mitsem javul: január 6. óta egyfolytá­ban II. fokú belvízvédelmi ké­szültség van". „Küzdelem a víz ellen ­Emberek és gépek a gátakon. Tetőzik a Maros" - lesz május 19-én ismét címlapsztori a víz. „Elővigyázatosságból kiürítet­ték Apátfalvát és Magyarcsa­nádot" szól a május 21-i króni­ka. Egy nappal később Somo­gyi Károlynénak a megfigyelő helikopter fedélzetéről készült képeivel mutatjuk meg a ve­szedelmet: „a Maros mentén mindenütt hatalmas víztük­rök látszanak". „Az emberek legyőzték a ma­kói nagy buzgárt" - tudatjuk 23-án, mikor az az elsőszámú hír, hogy „A Maros árhulláma a Tiszához ért". Helyszíni tudósí­tást ad Morvay Sándor és Hor­váth Dezső a makói éjszakáról, a város kiürítéséről is. LÁTOGATÓK, JELENTÉSEK. „Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagja" „megtekintette a marosi és tiszai árvédekezést" - kezdődik a május 26-án már az egész címlapot elfoglaló összeállítás. Riporterünk, Horváth De­zső ekkor a jobb partra láto­gat: fakadó vizeket lát Al­győn, töltéserősítést a tápéi védővonalon. „Jelentések az árvízvédelem­ről" - születik május 27-én az új műfaj, amikor a háromkolum­nás összeállításból is kitűnik, hogy „A védekezés legfonto­sabb feladata: a szegedi töltések erősítése". „A tiszai vízszint el­érte az 1932-es maximumot" ­jelentjük 28-án. „A Tisza 937 centiméter. A Maros enyhén Májusvég: munkában a könnyűbúvárok a belvárosi rakpartnál. FOTÓK: SOMOGYI KÁROLYNÉ árad. Jól halad a partművek épí­tése" - sorjáznak május 30-án a tények, mikor a címlapot elfog­lalja, hogy „Czinege Lajos hon­védelmi miniszter megtekintet­te a szegedi védekezést". „Mindenre kiterjedő figye­lem a tiszai védekezésben" ­Antal is ellátogat a vészhely­re. A június 5-i árvízi krónika szerint: „Továbbra is nagy erőt és éber figyelmet követel­nek a gátak. Mind több helyen várható szivárgás. Buzgárokat fojtottak el Csongrád körül. Arcél: CsepI József (1931-1996). A lapunkban 1996. december 13-i nekrológ szerzőjétől, Bálint Gyula Györgytől megtudjuk: „Csépi József „Balástyán született 1931-ben, szülei agrárproletárok, később földhöz ju­tottak, majd téesztagok. Nyolcan voltak testvérek. Tanonc volt bognár- és kovácsmesterek mellett, majd asztalos szakmunkásvizsgát tett. Ez akko­riban elég volt ahhoz, hogy 1949-ben a Délmagyarországnál - néhány hónapos gyakornokság után - hivatásos újságíró legyen. Két év múlva a Fejér Megyei Néplaphoz irányították át, majd katona lett, katonatiszt, 54-ben alhadnagyként szerelt le és visszatért a Délmagyarhoz, ahonnan 1969-ben átkérte magát a Csongrád Megyei Hírlaphoz. Továbbra is me­zőgazdasággal foglalkozott, 1976-ban a lap makói mutációjának lett a ve­zetője, ahol tíz évet töltött. Egészsége közben megromlott, (...) nyugdíjaz­ták. A szíve vitte el, viharos-hirtelen távozott szerettei köréből." fogja össze a főcím a május 31-i három oldalas összeállí­tást, melyből kiderül: „Köze­leg a tetőzés..." REKORDOK ÉS NEHÉZSÉGEK. „A Tisza új rekordja: 960 centi­méter" - írjuk június 3-án, mikor „Visszaköltözhetnek a Maros mentiek". Szeged or­szággyűlési képviselője, Apró Algyőn kiürítették a parti ház­sorokat". „Rendkívül lassú az apadás" - ez a június 6-i helyzet, mikor „Az esőzés megnehezítette a vé­dekezést. Újabb helyeken kel­lett erősíteni a gátakat". Hor­váth Dezső pedig állítja: „Alul­ról is, fölülről is támad a víz", így aztán úr: az „Ár és sár!" „Újabb vízutánpótlást kap a Tisza" - kiáltjuk 13-án, mert „Áradnak a mellékfolyók ­Védelmi készültség a belvizek miatt is". „Ismét magas tető­zés ígérkezik a Tiszán. Minden mellékfolyó sok vizet hoz. Új­ból meg kell erősíteni Szege­den a belvárosi támfalat" ­soroljuk egy nap múltán a vál­tozásokat. „A Tisza gátjait már 120 napja terheli a magas víz" ­összegzünk június 18-án. Egy nap múlva meg az a következ­tetés, hogy „Június végéig is eltart a magas vízállás. Har­mincezer holdnyi szántóföl­det borít víz. Elkészült a sze­gedi iparkörzetet védő töltés. Tizenötezren a gátakon." Kádár Jánost is Szegedre hozza az ár - 1964 februári megyebeli látogatása óta most először - tudósítunk június 24-én. Másnap ő is megtekinti a tiszai és marosi védekezést. Azt nyilatkozza „a sajtó mun­katársainak", és azzal biztatja az itt élőket, hogy „A párt és a nép egyesített ereje legyőzi a nehézségeket". Hogyan? Ezt foglalja össze lapunk június 27-én megjele­nő, 12 oldalas különkiadása, az „Árvízi krónika". Átadják a negyedik nyelvi labort „Szegeden eddig három iskolában, a Radnóti, a Ságvári gimnáziumban és a tanárképző főiskolán mű­ködött nyelvi laboratórium" - rögzítjük december 10-én Somogyi Károlyné, most illusztrációs felvétele alatt. „Tegnap délután a Tömörkény gimnáziumban munkába állt a legújabb, negyedik nyelvi laboratórium. A 400 ezer forintos költséggel épült, TESLA gyártmányú csehszlovák apparátus annak az elvnek áll szolgálatá­ban, amely a korszerű nyelvtanulás legfőbb feladatának a beszédképzést tekinti." Epül az algyői gázüzem ALGYÖ. „A szegedi szénhidro­gén-medence egyik legna­gyobb jelentőségű építkezése ­a gázüzem szerelése - jól ha­lad" - írjuk Somogyi Károlyné felvételéhez október 15-én. „Mint képünk bizonyítja, he­lyükre kerültek a technológiai berendezések, a tartályokat összekötő csővezetékek, szi­vattyúk, motorok stb. (...) Rész­leges próbáira hamarosan sor kerül." „A tervek szerint 1 millió köbméter gázt 'dolgoznak fel' a gázüzem berendezései" - ír­juk október 29-én, s ígérjük: „minden valószínűség szerint december első heteiben már rendeltetésszerűen működhet a gázüzem". NAPI HÍREK SCHIRILLA. „A Tisza vizének hőfoka Szegednél 0 fok, és a folyón a jég gyengén zajlik. Mindezek az adatok nem ré­mítették meg Schirilla Györ­gyöt, a Vasas sportolóját, az Európa-hírű szupermaratoni futót, hogy újabb bravúrját végrehajtsa. Negyed három után indult el a Hungária Szál­lóból, és (...) átúszta a jeges Tiszát" (január 3., szombat). SZENT-GYÖRGYI. „Szent­Györgyi Albert, a Nobel-díjas biológus mondott beszédet New Yorkban, az Amerikai Ma­gyar Társaskör felszabadulási emlékünnepségén. (...) Ez volt az első alkalom arra, hogy Szent-Györgyi Albert részt vett amerikai haladó magyar szervezetek ünnepségén" (március 10., kedd). POSTAKÖZPONT. „Szegeden 300 millió forintos beruházás­sal új postaközpont épül a Kossuth Lajos sugárút és a Le­nin körút kereszteződésében." A „Postai Tervező Iroda által tervezett 7, illetve 6 szintes korszerű" épület „alsó szint­jén úgynevezett néma, auto­matákkal felszerelt postahiva­talt rendeznek be" (március 12., csütörtök). ÖSSZEDŐLT A MALOM. „A dorozsmai szélmalom halála. Összedőlt a sokat látogatott, sokat emlegetett ipari műem­lékünk", a dorozsmai szélma­lom. „1821-ben építtette a község Czékus nevezetű bíró­ja" (május 7., csütörtök). RÓZSA SÁNDOR ALGYŐN. „Móricz Zsigmond Rózsa Sán­dor című regényének tévéfilm változata forgatását Szinetár Miklós rendező irányításával tegnap kezdte meg a mintegy 300 tagú stáb" - Algyőn, az árvíz miatt megrogyott házak között, a Szent István utcában (július 15., szerda). PUSZTASZER. „Régészeti fel­fedezés Pusztaszeren." „Egy ismeretlen templom alapjai tűntek fel az eddig ismert ro­mok alól" (augusztus 1., szom­bat). OMEGA. „Kedden este a beat­rajongók újból színpadon lát­hatták az Omega együttest. A Szegedi Textilművek Ifjúmun­kás Klubjának mindkét elő­adásán táblás ház volt" (szep­tember 10., csütörtök). Új FŐISKOLA. „Új felsőoktatá­si intézménnyel gyarapodott Szeged: tanévnyitó ünnepi nyilvános üléssel megkezdte munkáját hazánk első élelmi­szeripari főiskolája." (október 1., csütörtök). JÁTÉKTEREM. „Új presszó, já­tékterem nyílt Szegeden (...) az Oskola utcában", a „Csong­rád megyei Vendéglátó Válla­lat" volt irodájában. „A játék­teremben sincs természetesen külön belépő, 60-70-en talál­hatják itt meg egyszerre szó­rakozásukat. Van itt egész sor flipper, pisztolyos reflexjá­ték..." (november 6., péntek). mm FOTÓK >!*»« I^^fl ti lotimrli www tMmagyat Hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom