Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-13 / 189. szám

6 GAZDASÁG 2009. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK ffjjii^^miGsmí rifl Varga Lajos: Szeptembertől csak a gyártás áll le, a meglévő készleteket kiárusíthatjuk. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Takarékosabb égők, megszűnő munkahelyek Egy európai uniós rendelet ér­telmében szeptembertől foko­zatosan ki kell vonni a hagyo­mányos „körteizzókat" a for­galomból. A hazai fényforrás­gyártást is érzékenyen érinti a döntés, ami több ezer dolgozó állását veszélyezteti. SZEGED MÁRTON GERGELY A Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium tájékozta­tatása alapján az EU rendelete 2009. szeptember l-jétől a 100 wattnál, 2010 őszétől pedig a 60 wattnál erősebb „körteiz­zókat" tiltja ki az üzletek pol­cairól. Brüsszel reményei sze­rint az Unió területén évi 15 millió tonna szén-dioxid-kibo­csátást spórolhatnak meg ez­zel az intézkedéssel. Az izzólámpák helyettesíté­sére az úgynevezett kompakt fényforrások jönnek szóba. Ezek élettartama átlagosan öt­ször hosszabb, energiafo­gyasztásuk pedig ötöde a ko­rábban széles körben használt villanykörtéknek. Az energia­takarékos izzók ára 5-600 fo­rint között változik. A legkor­szerűbb fénykibocsátó dió­dák, a LED-ek ugyanakkor je­lenleg is határozottan drágáb­bak, így ezek elterjedésére még várni kell. Vegyes fogadtatásra talált a döntés a kereskedők köré­ben. Az egyik hipermarketben akciókat és árengedményeket terveznek bevezetni, hogy fel­„Már egy ideje meglép­hették volna ezt az átállást az illetékesek." Varga Lajos hívják a vásárlók figyelmét a takarékos energiafogyasztás fontosságára. Egy magyaror­szági élelmiszer-üzletláncnál azonban komoly veszteséggel számolnak, ha nem adhatják el a készleten maradt villany­körtéket. A szegedi kereskedő nem aggódik, bár vannak ké­telyei. - Már egy ideje megléphet­ték volna ezt az átállást az il­letékesek, környezetvédelem és hatásfok szempontjából is teljesen helyénvaló a döntés - magyarázza Varga Lajos, a nagykörúti villamossági szak­üzlet tulajdonosa. - Szeptem­bertől csak a gyártás áll le, a meglévő készleteket tudtom­mal kiárusíthatjuk. Az új, mi­nőségi kompakt izzó hosszabb idő alatt megtérülő befekte­tés, ezért kezdetben érdemes lenne valamilyen állami tá­mogatást nyújtani a megvá­sárlásukra - mondja a szak­ember. Némiképp beárnyékolja a technikai váltás eufóriáját az a tény, hogy a General Electric Hungary Zrt. szakszervezetei tudni vélik: az amerikai anya­cég a változó piaci körülmé­nyek miatt esetleg a teljes ma­gyarországi fényforrásgyár­tást beszüntetheti. A GE ér­dekképviselői szerint ezzel közvetlenül ötezer munkahely kerül veszélybe, a beszállító­kat is hozzávéve pedig akár tízezer dolgozó veszítheti el állását. A Démász nem tart bevételkieséstől A Démásznál kérdésünkre azt mondták: teljes mértékben egyetértenek a rendelettel, és támogatják a benne foglalta­kat. A villamosenergia-fo­gyasztás jelentős hányadát az egyéb - nem világítási célra használt - berendezések te­szik ki, így valószínűsíthető, hogy az árbevételt jelentősen nem fogja befolyásolni e vál­tozás. SZKT: MEGÁLLÓFELÚJÍTÁS ÉS 1-ES VILLAMOSPÓTLÓ Átalakítás a köbön Nehéz olyan villamos- vagy trolivonalat, megállót találni Szegeden, amit ne érintett vol­na idén felújítás, vagy amire ne várna a közeljövőben átépítés az elektromos tömegközleke­dési nagyprojektben vagy más uniós forrásból. SZEGED DOMBAI TÜNDE Alig jutott túl Szeged a Belvá­rosi híd felújításán - ami az SZKT és utasai szempontjából előbb késésekkel, a teljes híd­zár idején pedig pótlóbuszok beállításával járt -, kezdődik augusztus végén az l-es villa­mosvonal felújítása, épül a jelzőlámpás körforgalom. Az l-es villamosok helyett de­cemberig pótlóbuszok viszik az utasokat. - Jelenlegi busz­állományunk kevés lesz az l-es és a 8-as vonalára, ezért négy járművet bérelnünk kell. Úgy időzítettük a buszflottánk vizsgáztatását és a karbantar­tásokat, hogy bevetésre ké­szen álljunk - tájékoztatott Dózsa Gábor, a Szegedi Közle­kedési Kft. ügyvezető igazga­tója. Közben a Pulz utcai re­mizi is fejlesztik, átépítik, vá­gányhálózatát korszerűsítik. Ennek része, hogy cserélik az odavezető sínpályákat, emiatt novemberig a villamosok el lesznek vágva a telephelytől. Ez azt jelenti, hogy a 3-as és 4-es vonal FVV és Tatra villa­mosai kint éjszakáznak. Nem volt még ilyen hosszú idő­szak, hogy remiz nélkül old­ják meg a műszaki háttérbá­zist. - Nagy odaadással meghoz­zuk az áldozatot, mert soha nem látott mértékű ugrással fejlődik Szeged elektromos tö­megközlekedése. Sokat egyez­tettünk, kitűnő szakemberek készítették elő a terveket. En­nek ellenére számolni kell meglepetésekkel, hiszen hiá­nyosak a régi közműtérképek, kiszámíthatatlan az altalaj. Csak a pálya kiásásakor dérül ki például, hogy hol milyen mélyen kell talajt cserélni. Megfeszített szervezésre és háttérmunkára, valamint uta­saink türelmére lesz szükség ­tette hozzá a cégvezető. - Je­lenleg troli- és buszöblök sora újul meg, ami a megállók át­meneti költöztetésével jár. Pár­huzamosan három trolivégál­Uj helyen az SZKT ügyfélszolgálata A parkolási üzletág összeköltö­zik a közönségkapcsolatok iro­dájával a Deák Ferenc utca 31. szám alá. Hétfőtől megszűnik a Szepark Mérey utcai bérelt iro­dája, helyette önkormányzati in­gatlanba kerül. Augusztus 31-én oda megy át az SZKT eddigi, Zrínyi utcai ügyfélkapcsolati iro­dája is. Egy fedél alatt, színvo­nalas, utasbarát irodában elér­hető lesz a parkolással és a tö­megközlekedéssel kapcsolatos ügyintézés. lomás épül át. A tarjáni Vízto­rony téren már folyik a decent­rum átépítése, innen indul majd a 10-es buszt váltó troli­vonal jövőre. Makkosházán a Hont Ferenc utcai végállomás épül át. A Vértói úti végállo­máson új aszfaltburkolat ké­szül. Utasaink nem veszik ész­re, de a háttérben korszerűsítik a 4 áramátalakítót is, mert a korábbi hálózat kapacitása to­vább nem bővíthető. Teherbíróbb lesz a Széchenyi téri megálló. FOTÓ: KARNOK CSABA Nem kell teljesen temetni a cafeteriát Bár 2010-től jelentősen beszűkül az adómentesen adható ösztön­zők köre, jövőre is érdemes lesz élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatásokkal. Jö­vőre is adómentes marad például a munkavállalóknak biztosított számítógép- és internethasználat - hangsúlyozza az RSM DTM Hungary tanácsadó cég hírlevele. MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Adómentes marad az otthoni internethasználat. FOTÓ: DM/DV A béren kívüli juttatási formák túlnyomó többsége egy ked­vezményes - a munkabér ter­hénél alacsonyabb mértékű ­adózási körbe került. A jövő év­től a kifizetőt így 25 százalékos adó terheli majd az üdülési csekk, a melegétkeztetés for­májában juttatott bevétel (me­legétkeztetési utalvány), az is­kolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési tá­mogatás (iskolakezdési utal­vány), a helyi bérlet megtéríté­se, az önkéntes nyugdíjpénztá­ri és az önkéntes egészség­pénztári befizetés után. Kedvező változás ugyanak­kor, hogy 2010-től a meleg ét­keztetés támogatásának érték­határa 12 ezerről 18 ezer fo­rintra emelkedik. Az üdülési csekk felhasználási köre azonban szűkül, kizárólag üdülési és művelődési szol­gáltatásra váltható majd be. A hidegétkeztetési utal­vány, valamint az étel-, itala­utomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathor­dozó biztosítása, a kultúra­utalvány, illetve a munkáltató által adott csekély értékű ajándék, illetve az ezekre szó­ló utalvány nem került be a kedvezményes körbe. Ezek adóköteles természetbeni jut­„A meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra nő." tatásnak minősülnek, és a ki­fizetőt 97,89 százalékos adóte­her terheli. Habár az adómentesen ad­ható ösztönzők köre 2010-től jelentősen beszűkül, az RSM DTM szerint még mindig érde­mes élni a kedvezményes adó­zási körbe tartozó juttatási formákkal. Ha ugyanis a mun­káltatónak például bruttó 100 ezer forint éves keret áll ren­delkezésére a munkavállalók béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezmé­nyes adózású cafeteria eleme­ken keresztül felhasználva, a nála jelentkező 100 ezer forint költséghez képest 75 ezer fo­rint kerül a munkavállalók zsebébe. Míg, ha a 100 ezer fo­rintot bérként fizeti ki, a bér­növekményből csupán 55 ezer 183 forint marad a munkavál­lalónál, amennyiben pedig az éves bruttó bére meghaladja a 3 millió 937 ezer forintot, már csak 40 ezer 358 forint. Vagyis a bérbe beépítéssel a munka­vállaló .- az alapbérétől füg­gően - 19 ezer 817 és 34 ezer 642 forint közötti összeget ve­szít el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom