Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

AKTUALIS 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Törvénybe zárva II SZÁVAY ISTVÁN SZAVAY@DELMAGYAR.HU Apám a bácskai Bánlakon töltötte gyermekkorát. Anya­nyelve nagyanyám, Mayer Magdolna révén a német, nagyapám, Szávay István révén pedig a magyar volt. Mindkét nyelvet tökéletesen használta haláláig. És ez ott, és a Monarchiában - amely nem volt kifejezetten demokratikus államalakulat - természetes volt, hisz a falu egyharmada magyar, egyharmada német volt. Ki­válóan tudott szerbül is, mert a lakosság harmadik har­mada szerb volt. Az ott élő néhány román család gyer­mekeinek jóvoltából románul is tűrhetően beszélt. Apámat mindig is irigyeltem ezért. Világáért, amely­„ . ben természetes volt a yy Alapvető emberi többnyelvűség, és jog, hogy mindenki amelybe azért az is olyan nyelven beszél­hessen, amilyenen gálatban vagy a se­tud és akar. regben többre akarta vinni, annak elenged­hetetlenül tudnia kellett németül. Ez a világ tűrhetően működött néhány száz évig. Aztán jöttek a nemzetállamok és mindenféle korláto­zások. Például a nyelvhasználatban. Mára azonban, a diktatúrák bukását, az új demokráciák születését és uniós tagságát követően már azt hihettük, túl vagyunk mindezen. És akkor a szomszédos, szintén uniós tag Szlovákiában - a mi Jobbikunknak megfelelő ottani pártalakulatok lelkes helyeslésével - születik egy sület­len nyelvtörvény, amely a legrosszabb időket idézi meg. Nem életszerű. Végrehajthatatlan. Nem volt életszerű az a Fidesz-kormány idején szü­letett törvény sem, amely lényegében kiirtotta volna az idegen szavakat mindennapjainkból, az üzleti élet­ből. De Orbán Viktor kormánya - igen bölcsen - so­sem forszírozta a törvény betartását. Szlovákiában Slotáék be akarják tartatni a nyelvtörvényt, bőven lesznek feljelentések. És akkor főhet a fejük a szlovák bíráknak. Mit tegyenek, havalaki németül beszél a háziorvos­sal, ha magyarul prédikál a plébános, magyarul beszél a zöldséges ott, ahol nem lenne szabad. Büntetést szab­janak ki? Hisz pontosan tudják, hogy a strasbourgi em­berjogi bíróságon csont nélkül elmeszelnének minden hasonló bírósági verdiktet. Mert alapvető emberi jog, hogy mindenki olyan nyelven beszélhessen, amilyenen tud és akar, s amilyenen a legjobban megértetheti ma­gát a másik féllel. ÉJSZAKA, ÁLMÁBAN LEPTÉK MEG A CSALÁDOT - MENEKÜLÉS KÖZBEN ELSZÓRTAK HOLMIKAT Tolvajok jártak Bereczéknél Tovább terjedhet a fogatlanság Milliárdos károkat okoz a parlagfű SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL 7 évesek az ikrek A Berecz ikrek 2002. augusz­tus 20-án születtek, hamaro­san 7 évesek lesznek. Zoltán, Botond, András és Rita szep­temberben iskolába megy. Kis­testvérük, László most 3 és fél éves, ő 2005. december 13-án jött világra. egy dossziét az összes irattal, egy videokamerát, az édes­anya táskáját, néhány ékszert. A női táskát, a gyűrűt, láncot még az udvaron, menekülés közben eldobták. A dosszié­ban tartott iratok pedig - sze­mélyi, jogosítvány, tb-kártyák - a szerencsének köszönhető­en aznap délelőtt előkerültek. Szatymaz külterületéről, egy dűlőútról telefonált nekik egy segítőkész ember, hogy ott fekszenek szanaszét hajigálva a papírok. A telefonszámot Berecz Zoltán céges kártyájá­ról olvasta le. Bereczék feljelentést tettek a rendőrségen, a nyomozás még nem zárult le. Berecz Zol­tán azt mondta, a tolvajok ci­gány férfiak voltak. A legjobban a laptopot saj­nálják, amelyen a családi fényképalbumot archiválták. Berecz Zoltán szerint szeren­cse a szerencsétlenségben, hogy nem az egyik gyerek kelt föl, hogy a fürdőszobába men­jen, mert pont szembe találta volna magát a betörőkkel. Nem lehet tudni, milyen lelki sérülést szenvedett volna. CSAK 18 ÉV ALATTI SÚLYOS BETEGEKNEK JÁR INGYEN A FOGPÓTLÁS daganatos betegségben szen­vednek, vagy baleset miatt vesztették el egy vagy több fogukat - magyarázta Nagy Katalin, a szegedi fogor­vos-tudományi kar dékánja, a fogklinika vezetője. A rendelet nem tér ki kü­lön a teljes protézisek fő fel­használóinak, a nyugdíja­soknak a helyzetére - azaz a korlátozás valószínűleg rá­juk is vonatkozik. Ebből az következik, hogy az ő eddigi 50 százalékos OEP-támogatá­suk is megszűnik a protézi­sekre. Egy teljes protézis anyagára, elkészítése és or­vosi költsége összesen jelen­leg nagyjából 200 ezer forint - amit kevés nyugdíjas tud majd kifizetni. Nagy Katalin azonban azt ígérte, bárhogy is változik a rendelet, a sze­gedi fogorvosi kar korláto­zott létszámban, a hallgatói betegkezelések révén bizto­sítani tudja az ingyenes or­vosi ellátást, és hozzájárul az anyagköltséghez is. így a rendelet hatályba lépése után nagyjából a teljes ár fe­lét fizetik majd itt a betegek. Fogszabályozás százezrekért. Rosszabb a helyzet a fogszabá­lyozásra szorulók esetében ­ahol a költségek eddigi 85 szá­zalékos támogatását 80 száza­lékra csökkenti a szaktárca, emellett pedig lényegesen szű­kíti a támogatottak körét. Csak súlyos betegségek esetében lesz támogatás, az „esztétikai" jellegű fogszabályozásért teljes árat kell fizetni. Egy kivehető fogszabályozó készülék ára 20-40 ezer, egy rögzítetté akár több 100 ezer is lehet. Ehhez jön még a hosszas kezelés or­vosi költsége, ami a százezres nagyságrendet is elérheti. A parlagfű továbbterjedése mi­att olyan magas a levegő pol­lenkoncentrációja, hogy az egészséges környezethez való jog csorbát szenved. Az om­budsman változtatna. CSONGRÁD MEGYE GYÖNGYÖSI BALÁZS A 2005 óta érvényben lévő jogszabályok szerint június 30-áig kell lekaszálni a par­lagfüvet, július l-jétől súlyos bírságot szabnak ki arra, aki nem irtott a határidőig. 2008 óta a városi önkormányzatok hatáskörébe már csak a belte­rületi ellenőrzés és a közérde­kű védekezés tartozik, a bír­ság kiszabása átkerült a Mező­gazdasági Szakigazgatási Hi­vatalhoz. Azaz a büntetések­ből befolyó bevétel gazdát cserélt, a helyi pénzekből köz­ponti lett. Ez a módosítás azonban nem hozta meg a várt előrelé­pést. A parlagfű okozta meg­betegedések miatti táppénzki­adás 40 milliárd forint, a gyo­mosodás miatt pedig több mint 32 milliárdnyi a növény­termesztés vesztesége. A tár­caközi bizottság viszont keve­sebb mint egymilliárd forintot kapott parlagfűirtásra. - Minden negyedik magyar ember allergiás - mondta el megkeresésünkre Fülöp Sán­dor, a jövő nemzedékek or­A családi házat 3 méteres kőke­rítés védi ugyanilyen magas kapuval. Ezen másztak át a tol­vajok, majd belülről kinyitot­ták, hogy biztosítsák maguk­nak az egérutat. A házba egy oldalajtón jutottak be, ami saj­nos nem volt kulcsra zárva. Amikor már bent voltak, a nap­paliból a kertbe vezető terasz­ajtót is kinyitották, és végül ezen keresztül menekültek el. Ketten mentek be a házba, a harmadik kint állt őrt az ut­cán. A két besurranó még a sportcipőjét és a farmerjét is levetette, hogy a surrogás se csapjon zajt - a ruhadarabo­kat utóbb elvitték a rendőrök. Az éjszakai látogatók min­dent vittek, amit értek: elő­ször is a családfő laptopját, A kapun belül ide pakolták le a tolvajok a ruhájukat - mutatja a családfő. FOTÓ: KARNOK CSABA Egy teljes protézis összköltsége nagyjából 200 ezer forint. FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT Mától hatályos az a rendelet ­sajtóhírek szerint amely je­lentősen szűkíti a kört: ki kap­hat továbbra is díjmentesen teljes fogprotézist. A nyugdíja­sok például nem. SZEGED T0MBÁCZ RÓBERT Bár a véleményüket kikér­ték, arról egyelőre nem kap­tak tájékoztatást a szegedi fogklinika vezetői, milyen változásokra számíthatnak augusztustól. Mától ugyanis egy rendelettervezet szerint jelentősen szűkül az a kör, amelyik térítési dij nélkül kaphat teljes fogsorpótlást ­azaz protézist - és fogszabá­lyozást. Mindezzel - a ter­vek szerint - 400 millió fo­rintot spórolna évente a szaktárca. - Három területen változ­tatna jelentősen a minisztéri­um. A daganatos betegek arc- és állcsontprotézisének támogatását 100-ról 80 szá­zalékra csökkentené, amivel a szakma nem ért egyet, az érintettek ugyanis nem tud­ják kifizetni ezt a költséget sem. A fogpótlás pedig csak azoknak a 18 évesnél fiata­labbaknak maradna ingye­nes, akik súlyos fejlődési rendellenességgel születtek, szággyűlési biztosa. - Az ál­lamnak áldoznia kell a meg­előzésre: világos feladatkörrel és erős, hatósági jogkörökkel felruházott szakmai testületre van szükség, illetve egy önál­ló, egységes törvényre. - Európában Magyarorszá­gon a legelterjedtebb a par­lagfű. Az osztrákok és a cse­hek is a magyarokat okolják azért, hogy a nyár végén Bécs­ben, illetve Brnóban magas a levegő pollen koncentrációja - hangsúlyozta Mogyorósi Dó­ra, az ombudsmani hivatal fő­osztályvezetője. - Az ombuds­man csupán javaslatot tesz a kormánynak, megjósolhatat­lan, mikorra lesz parlagfűtör­vény. Minden negyedik ember allergiás a gyomra. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom