Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-08 / 185. szám

11 2009. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT SZIESZTA ZERKESZT1 WERNER KRISZTINA U A Az USA egyik vezérkari főnöke, William D. Leahy légi admirális szerint: Ennek a barbár fegyvernek az alkalmazása Hirosimában és Nagaszakiban nem volt lényeges segítség a Japán elleni háborúnkban. A japánok már majdnem vereséget szenvedtek és készek voltak a fegyverletételre. A FANATIKUSOK JELENTIK A LEGNAGYOBB VESZELYT A NUKLEÁRIS BÉKÉRE Az elrettentés már nem működik az ..atomklubban 91 1945. augusztus 6-án dobták le az első atombombát Hirosimára - e dátum a nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott harc világnapja. Harc ide vagy oda, máig presztízst jelent az „atomklubhoz" tartozni, ennek megfelelően egyre szaporodnak a jelentkezők. Ám az elrettentés politikája ma már nem feltétlenül működik. A század egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívása az atomfegyverek ellenőrizetlen terjedése, mondja Tóth László szakértő. NUKLEÁRIS HADÁSZAT FARKAS JUDIT Hirosima és Nagaszaki: két japán város, amelyekre a történelemben először - és eddig utoljára - ledobták az atombombát. A hatalmas pusztítás nyomán az atomfegyver az elrettentés eszközévé vált, és mióta megváltoztak a hidegháborús erőviszonyok, több állam jelezte-jelzi: ők sem akarnak kimaradni az atomhatalmak sorából. Szakértőt kérdeztünk: elrettenti-e az újonnan érkezőket is a válaszcsapás lehetősége? És mennyi az esélye, hogy terroristák kezébe kerüljön a pusztító fegyver? BÉKÉS CÉLÚ ATOMPROGRAMOK ÉS ÖNVÉDELEM - A terrorizmus és a szervezett bűnözés mellett a XXI. század egyik legnagyobb biztonsági kihívása az atom-, biológiai és vegyi fegyverek 11 Amint terroristák kezébe kerülnek a fegyverek, lehet, hogy legközelebb nem repülőt vagy pokolgépet robbantanak, hanem bevetik ezeket. Ma már aktatáskányi méretben is el tudnak készíteni egy atombombát. Tóth László ellenőrizetlen elterjedése - magyarázta Tóth László biztonságpolitikai szakértő. - A hidegháború idején, amíg két nagyhatalom állt szemben egymással, működött az elrettentés politikája. Az USA és a Szovjetunió a kölcsönös elrettentésre helyezték a hangsúlyt. Tudták, hogy a másiknak is van nukleáris fegyvere és az oda-vissza csapások kölcsönös megsemmisüléshez vezethetnének. Nem kellett bevetni ezeket, elég volt szembeállítani - beszélt a kényes egyensúlyról a szakértő. Mára azonban megváltoztak a viszonyok, kibővült az „atomklub", és nem csak a legstabilabb államok kopogtatnak az ajtaján. Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Észak-Korea, India és Pakisztán ezekről az országokrót tudni, hogy rendelkeznek atomfegyverrel. Irán békés célúnak mondja atomprogramját, ami Izraelt cseppet sem nyugtatja meg - mellesleg bizonyosra vehető, a zsidó államnak is van nukleáris fegyvere. India másfél hete bocsátotta vízre első saját gyártmányú atommeghajtású, ballisztikus rakétákkal felfegyverezhető tengeralattjáróját, amit viszont Pakisztán nem fogadott kitörő örömmel. Észak-Korea a májusi kísérletek után ismét föld alatti atomrobbantást hajtott végre. A kommunista diktatúra az önvédelemre és az elrettentésre hivatkozik, ahogy a többi állam is azzal érveL joguk van megvédeni magukat a fenyegetéssel szemben. - Állami kézben viszonylag biztonságban vannak az atomfegyverek. Ám az olyan országoknál, mint Pakisztán vagy Irán, jogos a félelem, mikor veszi át a politikai hatalmat egy iszlám fanatikus - és így a nukleáris fegyverarzenál felügyeletét mikor uszítja egy fundamentalista, egy törzsvezér a terroristákat a bűnösnek, ellenségesnek mondott kultúrákra. Amint terroristák kezébe kerülnek a fegyverek, lehet, hogy legközelebb nem repülőt vagy pokolgépet robbantanak, hanem bevetik ezeket. Ma már aktatáskányi méretben is el tudnak készíteni egy atombombát hívta fel a figyelmet a szakértő: egy ekkora bomba fél Szegedet elpusztítaná. EURÓPÁBAN 200-350 AMERIKAI ATOMBOMBA TALÁLHATÓ Nemcsak a fanatikusok, diktátorok jelentenek kockázatot, a terroristák a szervezett bűnözésen keresztül is hozzájuthatnak atomfegyverhez vagy annak alapanyagaihoz. És ami a biztonságot illeti, az „atomklub" tagjai nincsenek mindig a helyzet magaslatán. A New York Times adta hírül, * hogy június elején az amerikai kormány egyik honlapján véletlenül nyilvánosságra hozták az atomlétesítményekről szóló, 266 oldalas listát, amely pontosan megjelöli, hol tárolnak atomfegyverek alapanyagaként is használható nukleáris fűtőanyagot. Kétszer vetettek be atomot. A kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobta le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás rázta meg Hirosimát. Az amerikai légierő bombája 242 ezer ember életét követelte, 140 ezren azonnal, a többiek a sugárzás okozta betegségekben haltak meg. Augusztus 9-én Nagaszakit érte amerikai atomtámadás: a Fat Man nevű bomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot hagyott maga után, további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. A bomba elsődleges célpontja Kokura volt, az ottani vastag felhőréteg miatt választották végül Nagaszakit. 1 DOLLÁROS ÖTLET Szilárd Leó munkássága során több szabadalmi bejelentést tett. A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd és társa kapta meg, amit tőlük az Egyesült Államok kormánya jelképes 1 dollárért vásárolt meg. Ráadásul az amerikai légierő 2008-as tanulmányából kiderült: a legtöbb Európában lévő amerikai atomfegyverraktár nem felel meg a Pentagon által előírt minimális biztonsági követelményeknek. Az Amerikai Tudósok Társasága úgy becsüli: Európában 200-350 amerikai atombomba található - Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Törökországban. Gondok voltak a raktárépületek stabilitásával, a raktárak biztonsági rendszerével, az építményeket övező kerítések állapotával. Egy esetben a személyzettel is a raktárt kiskatonák védték lopás ellen, akik mindössze 9 hónapos kiképzésben részesültek. Az USA a legfejlettebbnek tartott nagyhatalom - mit feltételezhetünk a kevésbé magas technikai színvonalon álló országokról? A KÍSÉRLETEK IS RENGETEG ÁLDOZATOT SZEDTEK Az egykori hidegháborús ellenfelek mindenesetre készek a fegyverarzenál csökkentésére: Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök július 26-án írta alá az erre vonatkozó keretmegállapodást. Vállalták, hogy a két legnagyobb atomhatalom hét éven belül 1500-1650 darabra csökkenti a nukleáris töltetek számát. Persze még ennyivei is könnyedén elpusztíthatnák a világot, és nem kizárt, hogy avatatlan kezekbe kerülnek a fegyverek. Arra pedig nincs megnyugtató válasz, mi tarthatná vissza a fanatikusokat a bevetéstől, ha a saját és országuk pusztulása sem. Nem csak egy esetleges nukleáris csapásnál számolhatunk halottak százezreivel: maguk a kísértetek is rengeteg áldozatot szedtek. A kínai nukleáris fegyverkísérletek összesen másfél millió embert érinthettek, közel 190 ezren halhattak meg, áll a Múlt-kor történelmi portál áprilisi cikkében. A Góbi sivatagban valóságos Armageddont szimuláltak: a pekingi metró mását is felépítették. A kísérteteknél felhasznált, radioaktívvá vált tereptárgyakat katonákkal gyűjtették össze. Márciusban járta körbe a világsajtót a hír, hogy a francia kormány kárpótlást fizet azoknak, akik az ország atomkísérletei miatt betegedtek meg. Franciaország a Szahara algériai részén, később a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és Fangataufa korallzátonyokon 210 légi és víz alatti atomkísértetet hajtott végre, az utolsót 1996-ban. Az intézkedés közel 150 ezer katonát és civilt érinthet, akik az atomrobbantások helyszínén tartózkodtak és ezért sugárfertőzést kaptak. Az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezményhez India, Észak-Korea és Pakisztán nem csatlakozott. Az amerikai elnök korábbi felhívását üdvözölve az atomfegyverek megsemmisítésére szólította föl a világ országainak vezetőit Hirosima japán város polgármestere. Akiba Tadatosi angol nyelvű szójátékkal „Obamajoritynek" nevezte a szavai szerint a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését követelő többséget a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 64. évfordulóján. „Felhívjuk a világ többi részét, hogy csatlakozzon hozzánk, hogy 2020-ig semmisítsünk meg minden atomfegyvert" - mondta. A polgármester Barack Obama „Yes, we can" kampányszlogenjét is kölcsönvette a ceremónián több ezer ember előtt elmondott beszédében. Az ünnepségen részt vett Aszó Taro japán kormányfő is. A polgármester beszéde után több száz fehér galambot eresztettek fel a béke jeléül. . Barack Obama április elején Prágában kijelentette, határozott célja egy atomfegyverek nélküli világ megteremtése, Washington ezért egy éven belül csúcstalálkozót szervez a nukleáris leszerelésről. Az Egyesült Államoknak, miután a világ egyedüli olyan országa, amely harcban atomfegyvert vetett be, „erkölcsi kötelessége" cselekedni e téren - mondta akkor az amerikai elnök. A KÖNYVBEN MEGTALÁLT ÁBRA valójában egy működőképes atombombát ábrázol. Hitler bombája. Egy berlini történészprofesszor Hitler bombája címmel jelentetett meg könyvet, amellyel újra az érdeklődés középpontjába került a második világháborús német atomprogram. A most megtalált tervrajzok új bizonyítékkal szolgálnak. Rainer Karlsch, a Humboldt Egyetem professzora szerint a nácik 1944 októberében a Bug-félszigeten, 1945 márciusában pedig Türingiában végeztek kísérleti atomrobbantást. Karlsch szerint ez utóbbit egy koncentrációs tábor mellett hajtották végre, ráadásul az első német atombomba összeállításában is a táborok foglyai vettek volna részt. Karlsch elsősorban szemtanúk visszaemlékezéseire alapozta tézisét, ám egy megtalált kézirat és tervrajz akár komolyabb bizonyítékokkal is szolgálhat. (www.geographic.hu) Magyar atom Pakson Békés célra hazánk is felhasználja az atomenergiát - a hazai áramtermelés 40 százalékát adja a paksi atomerőmű. Névleges teljesítménye - az 1., a 2. és a 4. blokkon végrehajtott teljesítménynövelés után - már 1970 MW. Az atomerőműben termelt villamos energia értékesítési ára a hazaiak közül a legalacsonyabb, 2008-ban 1 kilowattóra 10 forint 16 fillér volt. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező. Nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg, ami megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Képünkön a paksi atomerőmű 2-es blokkja.