Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

2009. JÚLIUS 1., SZERDA MEGYEI TÜKÖR j MÁTÓL SZABÓ GÁBOR A REKTORI KONFERENCIA ELSŐ EMBERE - PÉNZALAPPAL SEGÍTIK A RÁSZORULÓ HALLGATÓKAT 72 intézményt tömörítő szervezet elnöke A Magyar Rektori Konferencia elnöke mátöl Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora elsőként lapunknak nyilatkozott új tisztségéről, a következő egy év feladatairól. SZEGED ÚISZÁSZI ILONA - Közel 400 ezer hallgató tanul, 30 ezer oktató, illetve kutató és 25 ezer egyéb alkalmazott dolgozik a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. Kevés olyan család él hazánkban, amelyet ne érintene közvetlenül, ami a szférában történik - jellemzi a magyar felsőoktatás kiterjedtségét, erejét és társadalmi beágyazottságát Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, akit mától betölti a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki tisztségét. Szegedről, a nyolcvanas évek végén indult a kezdeményezés: a nagy egyetemek vezetői egyeztessék álláspontjukat, közösen fellépve képviseljék érdekeiket - emlékeztet Kezdeményezőként kell fellépnünk a felsőoktatást érintő kérdésekben - véli Szabó Gábor, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA alapszakokon diplomát szerzők tudása jól használható - véli az elnök. Hangsúlyozza: az MRK feladata, hogy átfogóan értékelje az alapszakok rendszerét. Olyan kérdésekben is állást kell foglalnia például, hogy fenntartható-e a kétszintű érettségi a jelenlegi formájában. - Határozottabban kell fellépnünk a felsőoktatást érintő kérdésekben - a hektikus törvényalkotói gyakorlattól kezdve az egészségügy finanszírozásán át az integrációs folyamat értékeléséig. Az MRK új elnöke továbbra is alkotó együttműködésre számít a hallgatók és a felsőoktatási dolgozók érdekképviseleteivel, hasonlóan, mint például a felsőoktatási akkreditációs bizottsággal vagy a Magyar Tudományos Akadémiával, az innovációs szövetséggel, a munkaadók szervezeteivel. Hangsúlyos szerepet szán a határon túli felsőoktatási intézményekkel való együttműködésnek. Kezdeményezi, hogy az MRK egyik tavaszi ülését Kolozsvárott, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartsák. A nehéz gazdasági helyzetre tekintettel az MRK pénzügyi alapot hoz létre a tehetséges hallgatók segítésére - jelentette be Rudas Imre, az MRK tiszteletbeli elnöke. Ehhez csatlakozva az SZTE rektora javasolja, hogy az éves tagdíjuk felével gyarapítsák az alapot. Szabó rektor úr pedig egyhavi professzori illetményével és MTA doktori tiszteletdíjával kíván hozzájárulni ehhez. Húszéves szervezet. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A felsőoktatási érdekképviselet szervezetei különböző formában, néven és csoportban működtek a korábbiakban. 2006. március 1-je óta az MRK látja el a felsőoktatási intézmények képviseletét. A megújult szervezet harmadik elnöke Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Szabó Gábor. Azóta persze sokat változott a felsőoktatás. Küldetésének azt tekinti, hogy a tanítványokat megfelelő képzettséggel és a munkaerőpiacon jól kamatoztatható tudással lássák el. Másik fontos küldetés, hogy a nemzetközileg is elismert kutatás-fejlesztési aktivitás tovább erősödjön. Lényeges, hogy ebben a nehéz világgazdasági környezetben az intézmények munkahelymegtartó képessége stabilizálódjon. - Meggyőződésem, a munkaerőpiacon most megjelenő, Szinte minden családot érint, ami a felsőoktatásban történik. Szabó Gábor Karcsúsodik EGV ÉVE A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ DIREKTORI SZÉKÉBEN Nem a pénz Gyüdi Sándorék mércéje Állófogadáson Jósé Curával. Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója tudta, mi vár rá, amikor kinevezték. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Egy évvel ezelőtt lett a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója Gyüdi Sándor, aki most az mondja: a 84 ezer fizetőnézőt hozó első évaddal nem maradéktalanul elégedett. Célja, hogy szezononként százezren váltsanak belépőt a teátrum előadásaira. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Székhelyi Józsefet épp egy évvel ezelőtt váltotta a színház főigazgatói posztján Gyüdi Sándor karmester, aki a szimfonikusok éléről tért vissza első munkahelyére. - Nem az ismeretlenbe csöppentem bele, tudtam, mire számíthatok, ezzel együtt a bajokat csak belülről lehet megismerni, és nem lehet azonnal kijavítani. Az új színházi törvény miatt sok minden a munkába állásom után változott meg, és a gazdasági válság tünetei is érzékelhetőek - mondja a színidirektor, aki úgy értékel: sok improvizálásra is szükség volt. Míg az operával a közönség is elégedett, a prózai tagozat produkcióit sok támadás érte. Évad közben Telihay Pétert Bodolay Géza váltotta a főrendezői poszton. A kísérletezőbb, progresszív előadások gyakran sokkolták a nézőket. - A közönségnek mindig igaza van. Ha egy néző azt mondja, hogy a látott előadás neki nem tetszik, sőt sérti az ízlését, ellentmond a színházról vallott felfogásának, akkor igaza van. Csak azt sem szabad elfelejteni: a publikum is heterogén, sokféle ízléssel, nézettel. Ezért is igyekszünk sokfélét játszani. Azt javaslom: mindenki próbáljon előzetesen tájékozódni, hogy az adott produkció neki való-e. Ha valaki moziba készül, előtte el kell döntenie, hogy akciófilmet, szerelmes sztorit, történelmi drámát vagy vígjátékot választ. Nem vált jegyet egy akciófilmre az, aki utálja a műfajt. Előre kell lépnünk a tájékoztatásban, tudnia kell a nézőnek, hogy az adott darab címe milyen előadást takar - hangsúlyozza Gyüdi Sándor, aki Goethe Faustjának Színidirektorával vallja: aki sokfélét hoz, mindenkinek hoz valamit. - Az igényeket nemcsak kielégítenünk kell, hanem fel is kell keltenünk. Nem akarunk elitista színházat, de szeretnénk több nézőt megnyerni, hogy ne csak a felhőtlen kikapcsolódást keresse, hanem az élet problémáira adott választ is várja a színházművészettől. A 2005/2006-os szezon zárásakor még 92 ezres nézőszámról adott hírt a színház, a most zárult évadban 84 ezer fizetőnézőt regisztráltak. - Óvatosan kell bánni a statisztikákkal, mert korábban gyakran általában nézőszámot közöltek, most pedig szigorúan a fizetőnézőket regisztráljuk. így nem korrekt az összehasonlítás. Mindenesetre az a célom, hogy a színházunknak egy évadban legalább százezer nézője legyen. A műsorpolitikával és a közönségkapcsolatok erősítésével is megpróbálunk ebbe az irányba elindulni. A színházi törvény az állami támogatás jelentős részét művészeti ösztönző résztámogatás néven a fizetőnézőszámból képezi. Meg kell állapítanom: ez inkább kereskedelmi szempontú ösztönzés, vagyis ha a támogatást szeretnénk optimalizálni, akkor kabarészerű darabokból és musicalekből állna az egész repertoárunk, mint ahogyan van is ilyen színház. A mi mércénk nem lehet a pénz. a megye büdzséje CSONGRÁD MEGYE. 1,5 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodnia a megyei önkormányzatnak az áfatörvény változása, az elvonások és az egészségügy új finanszírozása miatt a következő másfél évben - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Magyar Anna, a megyei önkormányzat elnöke és Gonda János, a közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke. Az önkormányzat történetében ez az eddigi legnagyobb elvonás. Magyar Anna arra is fölhívta a figyelmet, hogy miközben az ÁSZ a megyéről kimondta, a jó gazda gondosságával kezeli vagyonát, a szocialista kormány - amelynek kasszájába most 25 milliárd vándorol - eddig sem bánt jól a pénzzel. A politikus szerint jellemző, hogy miközben Ausztriában 10, Szlovákiában 19 százalékos az áfa, nálunk most 25 százalék lett, ezzel a kormány nem élénkíti a gazdaságot, nem ösztönzi a beruházásokat. Csónakkal a Tiszán SZEGED. Ausztriában akarta meglátogatni két hónapos gyermekét az a 30 éves macedón férfi, aki motorcsónakkal a Tiszán keresztül lépte át illegálisan a határt. A férfit hétfőn fogták el a járőrök, miután kikötött Magyarországon. A határsértő elmondta, hogy négy éve lépett élettársi kapcsolatba egy Ausztriában élő nővel, aki rendszeresen meglátogatja őt Macedóniában. Mivel két hónapja megszületett közös gyerekük, szerette volna felkeresni párját Ausztriában, de nem kapott vízumot. Ekkor határozta el, hogy motorcsónakkal próbálkozik eljutni nyugati szomszédunkhoz. A férfi ellen idegenrendészeti eljárás indult. Széthúzzák a jegyárakat. - Sokféle akcióval reagálunk arra, hogy a közönségünk jelentős része anyagilag nehezebb helyzetben van. Azt szeretnénk, hogy senkit se tartson vissza, hogy kevesebb a pénze. A következő szezonban az olcsóbb bérlet- és jegyár-kategóriákban az inflációt és az áfaemelést nem hárítottuk át a nézőkre, jövőre minden produkciónkat meg lehet nézni még a tavalyinál olcsóbb áron is. lobban széthúztuk a jegyárakat, azokban a kategóriákban, ahol egyáltalán árat emeltünk, a növekedés nem éri el az infláció és az áfaemelkedés mértékét - mondja Gyüdi Sándor. f I Az igényeket nemcsak kielégítenünk kell, hanem fel is kell keltenünk. Gyüdi Sándor