Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-31 / 178. szám

2009. JÚLIUS 31., PÉNTEK KULTÚRA | Jójárt Zsófi ajándékokkal kedveskedett Simon Boglárkának. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Ha nem a politikát unja, filmet forgat Simon Boglárka Egy szegedi rajongójával találkozott tegnap Simon Boglárka, az István, a király Gizellája. A fiatal szí­nész-énekes egy forgatás kedvéért hosszú, szőke haját rövid, vörösre változtatta. HÍREK Újraindul az ásatás a várkertben AUGUSZTUS 5-ÉN, szerdán új évad kezdődik a szegedi Mó­ra-múzeum melletti várásatá­son. A megyei közgyűjte­mény régészei tíz éve ásnak a Stefánián, amióta rábuk­kantak a középkori gótikus templom falaira. A feltárást hol pénzhiány, hol a meg­áradt Tisza, hol más sürgő­sebb feladat akadályozta. A jövő héten ismét nekilát­nak a szakemberek az ása­tásnak, amely ezúttal is lát­ványfeltárás lesz, vagyis be­jelentkezés után csoportosan látogatható. Korábban beszá­moltunk arról, hogy a munkát a kerékpárút, még inkább a területen áthúzódó magas­feszültségű villanyvezeték akadályozza. Horváth Ferenc, a múzeum kutatási igazgató­helyettese elmondta: a foly­tatás kisebb régészeti szen­zációt ígér, ha megtalálják a Szent Erzsébet-templom dí­szesen faragott nyugati kőka­puját. A leletmentést várha­tóan jövő őszre fejezik be. Balázs Béla-jubileum 125 ÉVE, 1884. augusztus 4-én született Szegeden Ba­lázs Béla - eredeti nevén Bauer Herbert - költő, Iró, filmesztéta, rendező. A jubile­umra a város kedden prog­ramsorozattal emlékezik. Dél­után 5-kor Balázs Béla Dóm téri szobrát koszorúzzák meg a nemzeti emlékcsarnokban. Fél 6-kor a Dugonics tér 2. számú ház emléktáblájánál helyeznek el virágokat. 6-kor a Somogyi-könyvtár gyűjte­ményéből nyílik összeállítás a Belvárosi mozi Balázs Béla Termében. Fél 7-kor kezdik vetíteni az Álmodó ifjúság cí­mű magyar játékfilmet, ame­lyet Szeged híres szülötte írt, Rózsa János rendezett, és 1975-ben elnyerte Újdelhi nagydíját. A film megtekinté­se ingyenes. Gráma-kiállitás a Dugonics téren GRÁMA ISTVÁN festményei­ből láthatnak kiállítást a Dugo­nics téren az érdeklődők ma és holnap. A kiállítás címe: Tér-képek. Pénteken 21 órakor és szombaton 18 órakor alko­tás közben is megfigyelhetik a festőt. sa®BS SZEGED GONDA ZSUZSANNA István szőke Gizellája manap­ság vörös, rövid frizurát visel, és ha nem a politikát unja, akkor filmet forgat. Simon Boglárkát tegnap a Virág teraszán egy fia­tal rajongója társaságában ta­láltuk. A hatodikos, szegedi Jó­járt Zsófia a Társulat című sze­reposztó műsorban szerette meg Bogit, Kecskeméten, egy Padlás-előadás után (Boglárka Sünit alakította) autogramot kért, később levelet írt neki. - Rengeteg e-mailt ka­punk, de nagyon kedvesnek találtam, hogy Zsófi vette a fá­radságot, és kézzel írt - ma­gyarázta a fiatal színész-éne­kes. Annak ellenére klasszi­kus levéllel válaszolt, hogy kis rajongója azt írta: neki már az is elég, ha e-mailben egy „sziát" kap. Amikor meg­érkezett a válasz, Zsófi annyi­ra boldog volt, hogy szinte minden rokonát felhívta, át­hívta, és büszkén mutogatta a levelet: milyen kedveset és milyen szépen ír Bogi. A levél­váltás hónapok óta tart, a sze­Nem tudni még, mikor nyílik meg Szeged neves szülöttének, a 105 éve született Bálint Sán­dor néprajztudósnak az alsóvá­rosi emlékháza. Két éve vette meg a helyét a város. SZEGED DOMBAI TÜNDE öt éve mondott le a szegedi önkormányzat a „legszöge­dibb szögedi", Bálint Sándor néprajztudós Pálfy utca 72. szám alatti szülőházának megvásárlásáról. Az alsóváro­si sarokingatlan tulajdonosai­val nem sikerült megállapodni az árban. Az öreg épületet az­óta lebontották, társasházat húztak fel a helyén. Bálint Sándor Közalapítvány alakult, hogy könnyebben pályázhas­son támogatásra. A közalapít­vány kuratóriumában a Mó­gedi kislány általa készített ajándékokkal is kedveskedik. Tegnap saját fűzésű gyöngy nyakláncot, karkötőt, -gyűrűt és kabalát adott, Bogi közelgő névnapjára is gondolva. A lányok beszélgettek zené­ről, meg hogy milyen fontos: az ember ragaszkodjon az ál­maihoz, és hajlandó legyen tenni, tanulni érte. A szabad­térin most újra Gizellát alakító énekes maga is így tesz: a Sze­gedi Tudományegyetemen le­velezőn fejezi be a vegyész ra-múzeum, az egyetem és az alsóvárosi ferences rendház is képviselteti magát. A cél az, hogy az európai hírű egyetemi tanár hatalmas, a Móra-múze­umban kutatásra váró hagya­tékát méltó körülmények kö­zött helyezzék el. Olyan másik alsóvárosi ingatlant kerestek, ami közel van a Mátyás térhez, ahová a néprajzkutató élete és munkája leginkább kötődött. Beszámoltunk róla: a köz­gyűlés - a tervekhez képest szakot, aztán - még nem dön­tötte el, melyik intézményben - elkezdi a magánének szakot. Ma, holnap és természete­sen a plusz egyként beiktatott tegnapi István, a király előadá­son is Boglárka szőke Gizella ­póthajjal. Fri­zuráját a Gé­niusz című háromrészes film kedvéért kellett meg­változtatnia, de nem bán­ja. Katát, a főszereplő legjobb barátnőjét alakítja, egy mo­dern, nagyszájú lányt - a haj­viselet is ezt tükrözi. Bogi a Da Vinci-kódhoz és a Hegylakó­hoz hasonlította a sztorit. A forgatókönyvet Fonyódi Tibor írta, a rendező Soós Péter. A egyéves késéssel - 2007-ben döntött az emlékház helyéről. Azt is megszavazták, hogy 40 millió forintot költenek a kö­zösségi ház és kiállítóhely lé­tesítésére, amelyet tavaly akartak megnyitni. A város a Nyíl utca 43. szám alatti, 1880-ban épült napsugaras házat és a hozzá tartozó 1300 négyzetméteres telket vette meg 25 millió forintért. Tavaly már látszott, nem elég az ere­deti pénzkeret a tájház beren­helyszín Pécs. A filmben ját­szik Alföldi Róbert is - a Társu­lat zsűritagjából tehát alkotó­társ lett. Szerepel továbbá Feke Pál, Vadkerti Imre és a Társulat más tagjai is. A filmet a Ma­gyar Televízió vetíti év végén. Gábor megértő és támogató. Bogit a magánéletéről korábban nem kérdeztük, de ezúttal egy elcsípett telefonbeszélgetés mi­att adódott a kérdés. Barátjával hat éve van együtt, Albert Gá­bor az SZTE-n mezőgazdasági mérnökként végzett. Eleinte ugyan voltak nézeteltéréseik abból, hogy Boginak a Társulat­tal felborult a megszokott élete, de ezek elmúltak, Gábor megér­ti és támogatja szerelmét. dezésére és a látogatható ku­tatóközpontra. Ezért a köz­gyűlés tavaly 30 millió forin­tot szavazott meg a műemlék helyreállítására. Szombaton lesz a 105. év­fordulója annak, hogy Bálint Sándor 1904-ben megszüle­tett. Utánanéztünk, a helyzet a Nyíl utcában látszólag válto­zatlan. Solymos LáSzló alpol­gármestertől azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy nem mond­tak le a tervekről. Az emlék­ház statikai, műszaki, műem­lékvédelmi vizsgálatát tavaly elvégezték. Koczor György épí­tész idén tavasszal elkészítet­te az előzetes terveket, ezek műemlékvédelmi jóváhagyá­sa után kezdődhet az építke­zés. A Bálint Sándor-emlék­ház megnyitásának időpont­ját az alpolgármester nem merte megjósolni. 105 EVE SZÜLETETT BÁLINT SÁNDOR, A LEGSZÖGEDIBB SZÖGEDI Csúszik az emlékház megnyitása A Nyíl utca 43. szám alatt nyílik majd a kiállítóhely. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Alsóvárosi búcsú holnaptól. A hétvégén tartják a Dél-Alföld legje­lentősebb és legrégibb helyi vallási ünnepét, a Havi Boldogasszony országos nagybúcsút. Több ezer hívőt várnak az alsóvárosi templom­ba és a Mátyás térre. Bálint Sándor kutatásai szerint a búcsú történe­te a török időkig nyúlik vissza, amikor a ferences kolostor missziós központ volt. A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő századtól a török dúlta és újratelepített délvidéki falvak lakói számára ez a hazatérés ünnepe. 95 Rengeteg e-mailt kapunk, de nagyon kedvesnek találtam, hogy Zsófi vette a fáradságot, és kézzel írt. Simon Boglárka

Next

/
Oldalképek
Tartalom