Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-29 / 176. szám

2009. JÚLIUS 29., SZERDA AKTUALIS Kovács Zsolt: Kivizsgáljuk az ügyet. Kovács Zsolt, az ING Biztosító Zrt. értékesítési igazgatója elmondta: ha minden úgy van, ahogy a cik­künkben írjuk, az összeegyeztethetetlen és etikátlan a cég üzletpoliti­kájával. Egy éve történtek hasonló esetek, azóta nem érkezett hozzá­juk panasz. Akkor körlevélben tájékoztatták az ügynökeiket arról, hogy a diákmunkáknál mik azok a jogi és etikai keretek, amelyek között a cég partnerei mozoghatnak. Kivizsgáljuk a szegedi esetet - hangsú­lyozta Kovács Zsolt -, s ha beigazolódik, hogy partnerünk tisztességte­len eszközöket alkalmazott, annak komoly következményei lesznek. Tavaly voltak olyanok, akikkel szerződést bontottak. DIÁKMUNKA - ÁLCÁZOTT BELÉPTETÉS? Önként és dalolva SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL _ A diákokat beléptetik az ING magánnyugdíjpénztárba. Ter­mészetesen a belépés a jelent­kező „saját, önkéntes döntése alapján történik, amiben sem­milyen módon nem befolyá­solja a foglalkoztató". Erről írásban is nyilatkozik a fiatal, akivel megbízási szerződést köt 3 napra és bruttó 2 ezer fo­rint megbízási díjra a Bonén Kft. A szegedi székhelyű vál­lalkozásnak a cégjegyzék sze­rint Boldvai István az ügyve­zetője és tulajdonosa. A szerződések aláírása után a jelentkező megkapja a pénzt, és kezébe nyomnak egy köteg szórólapot. Majd meg­ígérik, hogy szólnak, ha lesz újra munka. Hetek telnek el, de nem hívják őket. Úgy tudjuk, hogy a biztosí­tó ügynökei 10 ezer forint ju­talékot kapnak minden aláírt belépési nyilatkozatért. Infor­mációink szerint hetente szá­zakat léptettek már be az ING magánnyugdíjpénztárba Sze­geden. Alkalmi munkavállalói könyvet a munkaügyi kiren­deltségeken lehet kiváltani, díjmentesen. Kriskó Edina, a Dél-alföldi Regionális Munka­ügyi Központ sajtó- és pr-refe­rense kérdésünkre, akkor is kell-e az alkalmi munkaválla­lói könyv, ha a foglalkoztató csak megbízási szerződéssel alkalmaz 3 napra, azt vála­szolta: a megbízási jogviszony létesítéséhez nem kell, és nem is lehet alkalmi munkaválla­lói könyvet alkalmazni. Arra a kérdésre, hogy be kell-e lépni valamelyik ma­gánnyugdíjpénztárba, ha a foglalkoztató csak megbízási szerződéssel alkalmaz 3 nap­ra, Ugrai Rita válaszolt. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának főosztályve­zetője azt mondta, akinek az e szerződésből eredő díjazásá­nak adóköteles része eléri a havi minimálbér 3/30-ad ré­szét, biztosítottnak minősül, így nyugdíj-biztosítási jogvi­szonyban is áll. Ha nem éri el a minimálbér 3/30-ad részét, akkor a magánszemély nem biztosított, így a nyugdíj-biz­tosítási jogviszony sem jön létre. A minimálbér (71500 fo­rint/hó) 3/30-ad része 7150 fo­rint, a szórólapozásért az ING Biztosítónál fizetett 2000 fo­rint ennél kevesebb, vagyis a foglalkoztatottnak nem kell nyugdíjpénztári tagnak len­nie. KATONÁNAK JELENTKEZETT A 4 GYERMEKES ANYA - ADÓSSÁGCSAPDÁBA KERÜLT A CSALÁD Fájdalmas műtét vár az apró Kingára Elhagyott síneknél Itt nyugodtan játszhatnak a gyerekek. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA SZEGED, ÜJSZENTIVAN FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - A felújításnál odafigyel­tünk arra, hogy a falba épí­tett pályamérőket az eredeti helyükön hagyjuk. Mi nem is piszkáltuk, de nemrégi­ben valaki ellopta az egyi­ket. Kivéste a falat, úgy tép­te ki belőle. Valami műgyűj­tő lehetett. Két évvel ezelőtt még a vonatsíneket is meg­lovasították. A kert végétől másfél kilométer hosszan szedték fel - hallottuk a há­zigazdától. Vastag rozsda fedi, bur­jánzó gaz borítja a Téli kikö­tőhöz vezető ipari vágányt is. A síneket anno azért fek­tették le, hogy a kikötőbe ér­kező árut vagonokban szál­lítsák tovább. Mivel már nincs forgalom, a sínekre sincs szükség. Azt feltételeztük, hogy a Pick szalámigyár mellett, a Horgosi utat kettészelő vágá­nyokon sem jár már vonat. Lajkó József titkársági vezető­től megtudtuk: a síneket a 70-es években helyezték le. Addig használták, míg vona­ton szállították a gyár termé­keit Oroszországba. Befelé pe­dig só, tűzifa és karton érke­zett az üzembe. Kiderült, hogy bár csak az év egy bizonyos szakaszában, de használják a síneket: tűzifát szállítanak rajta. Áram a kerítésben - a rendszert a portán belül szabad kiépíteni, emellett nem lehet alkalmas élet kioltására. FOTÓ: KARNOK CSABA Megrázó élmény lehet Akár gyenge áramot is lehet a kerítésbe vezetni a büntető törvénykönyv legutóbbi szigo­rítása nyomán. A vagyonvéde­lemnek azonban létezik sokkal humánusabb módja is. CSONGRÁD MEGYE SZŰCS CSABA Megelőző jogos védelem - ez a fogalom is bekerült a kö­zelmúltban elfogadott új büntető törvénykönyvbe, amely lehetővé teszi, hogy az értékeiket féltők áramot vezessenek a kerítésükbe. A rendszert a portán belül sza­bad kiépíteni, emellett nem lehet alkalmas élet kioltásá­ra. Így - és a figyelmeztető táblákkal - jó eséllyel meg­előzhetők az esetleges tragé­diák. Korábban ugyanis elő­fordult, hogy a kerítésbe ve­zetett áram miatt meghalt egy gyermek, aki nem lopni akart, csupán a labdája gu­rult át a szomszédba. De tol­vajok is jártak már pórul: ta­valy júliusban egy ember meghalt, és ketten megsérül­tek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kesznyéten, miután egy olyan ház udvarára akar­tak bemenni, ahol a tulaj 220 voltos áramot vezetett a kerítésbe. Ezzel egyébként az egyik behatoló tisztában volt. A kerítésbe vezetett áram­nál számos humánusabb módja létezik a vagyonvéde­lemnek, bár kétségtelen, a „megrázó élmény" hatásos a rossz szándékkal érkező elri­asztására. - Kamerát azok vásárol­nak, akik otthona elől például ellopták a gondosan elültetett és gondozott virágokat - tud­tuk meg Garai-Szabó László vagyonvédelmi szakértőtől. ­A kamera segítségével azt is megtudhatjuk, hogy ki csen­getett be hozzánk. A szakértő elmondta: szá­mos riasztórendszer közül lehet válogatni, telepítésük, kezelésük és karbantartásuk egyszerű. Zárt térben moz­gásérzékelőket, a szabadban infrasorompókat alkalmaz­nak, míg az ajtókra és abla­kokra nyitásérzékelőket he­lyeznek. Sokan a melléképü­leteket is beriasztózzák, fő­ként a kamrát, jellemző ugyanis, hogy a tolvajok élelmiszert, leginkább húst zsákmányolnak. Biztonsági rendszert már néhány tízezer forintért vásá­rolhatunk otthonunkba, mű­ködésbe lépése esetén riasztja a helyi rendészeti vállalko­zást. Ők csak akkor vonulnak ki a címre, ha ott nem veszi fel senki a telefont, vagy nem tudják bemondani a megadott jelszót. A felügyelet - amely percek alatt a helyszínre érke­zik - a rendőrséget is értesíti ilyenkor. A riasztók mellett a videós megfigyelő rendszerek is virág­korukat élik. Ezeket a ház szo­báiban, valamint a kertben üze­melik be a szakemberek. A szet­tekbe éjjellátó és forgatható ka­merákat is csomagolnak a gyár­tók. A videós megfigyelő rend­szerek ára borsos, találtunk olyat, amely telepítéssel együtt 340 ezer forintba kerül. , - A riasztó célja a távoltar­tás. A sziréna általában 3 per­cig szól, ez elég idő arra, hogy felhívja a környezet figyelmét, illetve elzavarja a behatolót ­mondta Garai-Szabó László. ­A riasztások 90 százaléka egyébként téves. Üvegszilánk a kerítésen A legegyszerűbb védekezés a kutyatartás. Célszerű minél nagyobb testű ebet választani, a biztonság fokozása érdeké­ben pedig érdemes valamilyen frappáns figyelmeztető táblát is kitenni a kapura-. „Jó kutya, de gyenge idegekkel." Ma is sok helyen látni ablakra fel­szerelt visszapillantó tükröt, amelyet nyugodtan nevezhe­tünk a video-kaputelefon ősé­nek. Vannak, akik üvegtörme­léket, üvegszilánkokat szórnak méteres kerítésük tetejére, így véve elejét, hogy azon bárki is bemásszon. Fájdalmas műtét vár az 5 éves vásárhelyi Borsodi Kingára, aki ritka betegségben szenved. A baj nem jár egyedül: édesapja rokkantnyugdíjas, anyját elbo­csátották munkahelyéről. Adósságcsapdába kerültek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA - Csak én akarok az öledben ülni - suttogta édesanyja, Borsodiné Hódi Anett fülébe Kinga, amikor náluk jártunk. Azt akarta, hogy testvérét te­gye le a mama. Az 5 éves kicsi lányt szeretettel ölelte magá­hoz Anett. Kinga lábait pillan­gómintás sín tartja, az apró já­rókeret nélkül nem tud közle­kedni. A kislányról már szüle­tése előtt kiderült: akondrop­láziás, azaz kis növésű. Anett arról beszél, néhány hónapja Budapesten műtötték meg lá­nyát. - Nagyon fájdalmas operá­ción esett át. Egy készüléket ültettek a lábába, amellyel a csontok növekedését segítik elő. Nyolc centit sikerült húz­ni a kis lábain - mesélte a 34 éves asszony. A kislányra szeptemberben újabb meg­próbáltatás vár. Akkor a combját, majd a karját műtik, hogy a törzse növekedésének megfelelően keze, lába is ará­nyos méretű legyen. Kortársa­inál most 20-30 centivel ala­csonyabb Kinga. Édesanyja azonban reméli, a műtétek­nek köszönhetően 120 centi­méterre is megnőhet lánya. - Nagyon szerettem oviba járni! - válaszolta halkan Kin­ga, az operáció miatt azonban csak rövid ideig lehetett társa­ival. Borsodiéknak Kinga mel­lett még három gyermekük van. Márk 9, Kitti 7, Maja pe­dig 3 éves. Néhány hónappal ezelőtt elbocsátották a mun­kahelyéről Anettet. Férjénél, Károlynál pedig évekkel ez­előtt rosszindulatú agydaga­natot diagnosztizáltak. A 33 éves férfi már jól van, viszont rokkantnyugdíjas. - Vendéglátós a végzettsé­gem, több tanfolyamot is elvé­geztem, de amint meghallják, hogy 4 gyerekem van, nem kellek a munkáltatóknak ­mondta Anett, aki férjével együtt most napszámba jár. Paprikát kapálnak, már ha hívják őket. - Jelentkeztem ka­tonának, hátha sikerül a felvé­teli. Naponta futok, fekvőtá­Az 5 éves Kinga kortársainál 20-30 centivel alacsonyabb. Szeptem­berben operálják, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA maszt, felülést csinálok az al­kalmassági miatt. Ez az utolsó lehetőségem. Ha nem vesznek fel, kilátástalan a helyzetünk ­jegyezte meg szomorúan a fia­talasszony. Megtudtuk: a csa­lád hitelcsapdába került, ha­vonta 90 ezer forintot kell tör­leszteniük. - A gyerekek semmit nem vesznek észre a nehézségek­ből, pedig havonta 30 ezer fo­rintból élünk. - állapította meg keserűen az édesanya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom