Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-29 / 176. szám

2009. JÚLIUS 29., SZERDA AKTUALIS MENTŐÖVET DOBOTT A KORMÁNY A MÓRAKERTNEK, DE NEM TUDJA A TARTOZÁST KIFIZETNI Pénzükre várnak a gazdák A régió 3 bajba jutott tésze kap majd az ősszel 600 millió forintot az államtól, amelyből a legtöbb a Mórakertnek jut. De a pénzből nem törleszthetik a tartozásokat. Pedig ebben reménykedett több száz beszállító, akiknek közel 2 milliárd forinttal tartozik a Mórakert. MÓRAHALOM FEKETE KLÁRA Nemrégiben született döntés arról, hogy állami mentőövet dobnak 3 bajba jutott dél-alföldi tésznek, azaz termelési és értékesítő szövetkezetnek. Úgy tudjuk, Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere lobbizott sikeresen. Az összeg 600 millió forint. A Mórakert több Van, akinek 200 ezer forinttal, van, akinek 20 millióval tartozik a cég. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Az állami kéz. A kormány kétféleképpen is segít: a fenti 600 millió úgy kerül a fészekhez, hogy az állami Regionális Fejlesztési Holding Zrt. többségi tulajdonosként beszáll a részvénytársaságukba, és a 600 milliót tagi kölcsönként adja. Egy másik 600 milliót pedig állami kezességvállalás mellett hitelként folyósít a szövetkezetek közös cégének az MFB. A kormányzati mentőöv feltétele, hogy a Datész olyan üzleti tervet dolgozzon ki, amely garantálja, hogy a szövetkezetek 5 év alatt mintegy 11 százalékos hozammal viszszafizetik a tőkét, valamint 15 éves futamidővél a forgóeszközhitelt. száz beszállítója arra gondolt, hogy ebből a pénzből nekik is jut: a tész ugyanis jelenleg több száz beszállítójának 2 milliárd forinttal tartozik. Csakhogy kormányhatározat ugyan van, de 600 millió forint majd valamikor ősszel lesz, és akkor sem a hitelezők kifizetésére, hanem kizárólag a termelés finanszírozására lehet fordítani. Pedig a beszállítóknak - termelőknek, fuvarozóknak, vetőmagos, növényvédő szeres cégeknek nagy szükségük van a pénzre. A Mórakert mindegyikükkel külön állapodott meg arról, mikor fizeti meg az adósságot. - Van, akinek 200 ezer forinttal, van, akinek 20 millióval tartozunk - mondta Hódi Pál, a tész elnöke -, már többen kezdeményeztek felszámolást. Ezeket sikerült leállítani, jelenleg nincs ellenünk jogerős felszámolási eljárás. Huszta Roland, a Mórakert ügyvezető igazgatója elmagyarázta: jelenleg 7 évre szóló üzleti tervet készítenek a Pénzügyminisztériumnak, azt folyamatosan egyeztetik, de a PM augusztusi döntését követően még több hétig eltarthat, mire a százmilliók megérkeznek. Az állami segítség a Datészhez - Dél-alföldi Termelői Értékesítő Szervezetek Zrt.-hez - érkezik, amelyet 17 cég alapított még 2004-ben közös értékesítésre, mára azonban már csak a Mórakert, a kisteleki Kistér-Tész és Visszaesett a forgatom A Mórakert működik, átveszi az árut a termelőktől, azt eladja az áruházláncoknak. De nem a korábbi méretekben: 8 milliárd forint helyett 4-5 milliárdos lesz idén az árbevétel nagysága, a forgalom 40 százalékkal csökkent. a félegyházi Kiskunsági Kistérségi Tész maradt benne. A Mórakert kivásárolta a többieket, a részvények döntő hányada az övé. Mi lesz a beszállítók pénzével? Az ügyvezető azt mondta, a képződő nyereségből tudják csökkenteni az adósságukat. Ez többéves folyamat. JÚLIUSTÓL LÉTEZIK A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT Egy szegedi pár már megtette Társaknak nevezik őket, vőlegény-menyasszony helyett. Az anyakönyvvezető névsor szerint fordul hozzájuk, július óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, Szegeden egy pár már élt a lehetőséggel. SZEGED GONDA ZSUZSANNA Bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyve - ez a neve annak a könyvnek, amelybe azoknak az azonos nemű pároknak a neve kerül, akik úgy döntenek, élnek a Magyarországon július 1-je óta létező lehetőséggel, és hivatalos formát adnak kapcsolatuknak. Szegeden eddig egy pár tett így - férfiak. Az anyakönyvvezetők hasonlóan vezetik a szertartást, mint házasságkötés esetén, annyi a különbség, hogy nem menyasszonynak, vőlegénynek, hanem társaknak nevezik a pár tagjait. A kérdéseket házasulandóknál előbb a menyasszonynak szokás feltenni, ebben az esetben az abc dönt. Csúzné Lehóczki Gizella a szegedi polgármesteri hivatal anyakönywezetöje elmondta: az élettársak nem vehetik fel egymás nevét. Sőt abban a bizonyára nem túl gyakori, de elméletileg elképzelhető esetben, ha egy elvált, vagy megözvegyült nő, aki a -né képzős asszonynevét viseli, élettársi kapcsolatra lép egy másik nővel, akkor a hivatalos neve lás" során, ha a felek mindenben meg tudnak egyezni, a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja. Az anyakönyvvezetők munkájuk megkönnyítése érdekében az LMBT szövetségtől egy kis füzetet kaptak. Ez kitér többek között a megfelelő szóhasználatra, az adatvédelemre, és arra a tévhitre is, hogy az azonos nemű pároknál létezik férfi-női szerep leosztás. Felhívják továbbá a füzet szerkesztői a figyelmet, hogy egyes meleg párokat a családjuk nem fogad el, ilyen esetekben a kellemetlenségek elkerülése érdekében a szertartás során a família említése kerülendő - érdemes előre tájékozódni. A kiadvány szerint egyébként Magyarországon 5-800 ezerre tehető a melegek és leszbikusok száma. Kiskátéból dolgozik az anyakönyvvezető. FOTÓ: FRANK YVETTE azontúl újra a leánykori neve lesz. További különbség a házassághoz képest, hogy kiskorúak még gyámhatósági engedéllyel sem köthetik meg, a párok nem fogadhatnak közösen örökbe, valamint a „váAz élettársam másvalaki házastársa 2010 januárjától lép életbe egy újabb forma, az élettársi nyilatkozatok nyilvántartása, amit azonos és különnemű párok is kérhetnek. A nyilvántartást közjegyzők vezetik, a bejegyzés nem „keletkeztet családi állapotot", csupán igazolásul szolgálhat olyan helyzetekben, ahol az élettársi viszony feltétel, előny. Annyira laza forma, hogy akkor is kérhető, ha az egyik fél másvalaki férje vagy felesége. Kertmagyarország KOVÁCS ANDRÁS kovacs@delmagyar.hu Mindig drukkoltam a Mórakertnek, mert úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztese volt a mezőgazdaság. A föld visszaadásával ugyanis sikerült szétverni egy már-már versenyképes agráriumot. Sok-sok életképtelen, gazdaságosság tekintetében méreten aluli szervezetnek esélye sem volt labdába rúgni a kapitalizmusban. Újra szövetkezni kellett tehát, ezt tette az úttörők egyikeként a Mórakert is. Elsőre talán túl nagyot markolt, óriási feldolgozókapacitást, nagy szervezetet alakított ki, igaz „nem számolt pénzt" költött erre. Kicsit talán mintaprojekt is volt, mint egykor Bábolna. A beruházási pénz nagyobb hányada azonban támogatásból, illetve JJ Egyszerre lul hitelből származott, nagy és túl kicsi is és valószínűleg az üz.. ha i. * leti terv sem volt tökéa Mórákért. letes Egyszerre túl nagy és túl kicsi is a Mórakert. Nagy, amikor a csarnokokat, a feldolgozókapacitást, az általános költségeket nézzük, kicsi amikor a multikkal áll szemben. Akik nélkül ma már egyszerűen nem lehet mennyiséget forgalmazni, és akik ügyesen ki is játsszák egymás ellen a hazai szereplőket. Addig versenyeztetik őket, míg a győztes „bekerülési ár alatt" adja oda az áruját a szemtelenül, az erő pozíciójából tárgyaló üzletkötőnek. Előbb vagy utóbb persze a Mórakert-címkés paradicsom is odakerül a polcokra, ám mellette ott az import is. Versenyeztetik az árut, miközben tesztelnek bennünket is, hogy mekkora árkülönbségnél nyúlunk a külföldi után, hány forint pluszt ér meg nekünk a hazai. No nem a napsütötte, a termelői, mert a mi fürtös paradicsomunk is jellemzően ugyanolyan talaj nélküli, tápoldatos, 21. századi technológiával készül, mint bárhol máshol. így áll el, marad szép - kapával ma már nem lenne hatékony. És van - volt - ebben a szövetkezetben valami nagyon magyar is. Tagság ide, közös tulajdon oda, időnként győzött a magánérdek. Előfordult, hogy a dorozsmai nagybani piacon drágábban kelt el az áru, mint ahogy a Mórakert átvette volna, miközben a szövetkezetnek is szüksége volt rá. Amikor meg a tagnak volt szüksége a Mórakertre - mondjuk mégsem kelt el az áru a nagybanin - vérig volt sértődve, ha nem vették át tőle a madárlátta paradicsomot vagy paprikát. Ez így nem működik, de az is igaz, hogy ebből biztosan nem lehetett összehozni kétmilliárdos tartozást. Még kertmagyarországon sem. Becsey Zsolttól kérdezhetnek holnap SZEGED. Csütörtökön 11 órától Becsey Zsolt, a Fidesz politikusa, volt EP-képviselő lesz a delmagyar.hu szerkesztőségének vendége. Online interjú. Kérdezzen ön is! A sajtóban korábban már napvilágot látott: Orbán Viktor az új „romeltakarító" kormányban számít Becsey Zsolt munkájára. Kérdezze a fideszes politikust közéletről, politikáról és korrupcióról! Kérdéseit az interju@delmagyar.hu e-mail címre, illetve a cikk alatti kommentfelületre várjuk! Marosleiére tart az algyői Szibur Bt. Megérkezett az első fecske a maroslelei ipari övezetbe: az algyői székhelyű Szibur Bt. 1000 négyzetmétert vásárolt itt, irodákat, műhelyeket és raktárt épít. MAROSLELE SZABÓ IMRE A maroslelei ipari övezetben 1000 négyzetméternyi területet vásárolt meg a most még algyői székhelyű, gépészeti szigeteléssel, burkolással és festéssel foglalkozó Szibur Bt., amely az év végéig ide telepíti székhelyét. A családi vállalkozásként alapított cég első embere, Bozsó Imre lapunknak elmondta: azért döntöttek úgy, hogy Marosleiére költöznek, mert algyői telephelyüket csupán bérlik, területet vásárolni viszont itt jóval olcsóbb, mint Szeged környékén. Választásukat megkönnyítette, hogy az M43-as autópálya az ipari övezettől alig 1 kilométerre épül. A cég már tervezi azokat a fémszerkezetes épületeket, amelyeket reményeik szerint az év végére felépíthetnek területükön. A társaság jelenleg 4-5 adminisztratív dolgozót és 15 szakembert foglalkoztat. Őket természetesen hozzák Algyőről, de ha olyan ütemben bővülnek a megrendeléseik, mint eddig, lesz létszámbővítés, és akár a leleiekre is számítanak (a faluban a munkaképes lakosság tizede állástalan). A polgármester, Martonosi György a Szibur Bt.-vel kötött megállapodást történelmi jelentőségűnek minősitette, hiszen hasonló munkahelyteremtésre idáig nem került sor sem Marosleléh, sem a környező falvakban. Az eladott terület vételárát az ipari övezet fejlesztésére fogják költeni.