Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-21 / 169. szám

2009. JÚLIUS 21., KEDD AKTUAUS Szegeden szinte mindenki is­meri Dragant, akinek Dugonics téri kisboltja több mint egy egyszerű trafik. SZEGED HORVÁTH ATTILA - Dragannál nem csak min­dent lehet kapni, ő mindent tud, olyan, mint egy orákulum - mondja egyik törzsvásárlója, Szabó Orsolya Anna. Dragan elmondása szerint a 38 négy­zetméteres üzletében a leg­utóbbi leltárnál ötezer termé­ket Számoltak össze. A tüsz­szentőportól a műhajig renge­teg az érdekesebbnél érdeke­sebb, ritkábbnál ritkább ter­mék a kirakatban. Kevesen Draganék jól tudják, mindent kell árusítaniuk. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA tudják a vevők közül, hogy Dragannak kémikusvégzettsé­ge van, az egykori Jugoszláviá­ban tanult, 1982-ben diplomá­zott. Egy szeszgyárban kezdett dolgozni, ahol végzettségének megfelelő munkát látott el. - Egyszer csak rájöttem, hogy az üzletből jobban meg lehet élni, mint a szakmámból - kacag fel a szerb trafikos, aki így 1989-ben Szegedre köl­tözött, feleségül vett egy ma­gyar lányt, üzletet alapított. Két lányukat nevelik, egyikük tizenöt, a másik húszéves. Az ötvenegy éves Dragan 1992 óta üzemelteti Dugonics téri trafikját. Azt mondja, nem is akar nagyobba költözni, jól érzi itt magát. Arra a kérdé­semre, hogy honnan ez a sok minden a boltban, csak nevet. - A feleségem és én felesben intézzük: ő tudja, hogy mi kell a nőknek, nagyon okos asszony. Jól kiegészítjük egymást - árul­ja el, majd a raktár bejáratához vezet, hogy kiderüljön: mi volt a legfurcsább, amit venni akar­tak tőle. Papírok lógnak a fa­lon, rajtuk több száz idézet a vevőktől. Ötvendarabos tojás­tartótól a vízipipába való szén­tablettán át Szabadka térképéig tart a lista. Az is előfordult, hogy Délmagyarországot akar­tak venni nála, pedig újságot csak a szomszédban árulnak. Busz és villany érkezik Marostőbe SZEGED. 5600 házat, kiskertet tartanak nyilván Szeged ma­rőstői városrészében, ebből több mint ezer család él a ma­rostői kiskertekben. Egyre több utcát vonnak be a lakóövezet­be, egyre emelkedik az állandó lakosok száma. Csörög rova­tunkban nap mint nap vissza­térő kérdés, mikor lesz közvilá­gítás és buszközlekedés a mos­tohán kezelt városrészben. Far­kasné Pocsai Blanka a körzet Fi­deszes önkormányzati képvise­lője közgyűlési felszólalások­ban sürgette a szolgáltatások bővítését. A júniusi testületi ülésen Botka László polgár­mester elmondta, a város áramszolgáltatóval kötött idei keretszerződéséből jut a ma­rostői közvilágításra, a Vízto­rony tér felújításával együtt pe­dig megállókat is építenek. A közvilágításra idén költ­hető keretből 13 marostői ut­cát „villanyoznak fel". Még az idén sorra kerül az Emese, a Boglárka, a Dorottya, a Sepsi, a Szőregi, a Léda, a Júlia, a La­ura, az Ágnes, a Csinszka, az Eszter és a Judit utca, valamint a Katalin utcai fakópark - tájé­koztatott a napokban zajló be­járásról Farkasné Pocsai Blan­ka. Ugyancsak még az idén buszmegállópárt alakítanak ki a Fülemüle és a Katalin utcá­ban, valamint elkészül az új Katalin utcai buszforduló is. Tóthné Fábián Eszter lakó és Goll Imre közös képviselő: irodának semmi akadálya, műhely nem kell. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nem kell esztergagép a Gyertyámos utcába Szegeden egy belvárosi társas­ház lakói tiltakoznak egy moz­gáskolátozottakat kiszolgáló műhely beköltözése ellen. A kö­zösség és a civilszervezet is állít­ja, hogy meg akar egyezni. Mégis mindkettő felpaprikázott hangú levélben támadja a másikat. SZEGED DOMBAI TÜNDE Indulatos levél jutott el szer­kesztőségünkbe a szegedi Gyertyámos utca 6. szám alól. A társasház egyik lakója, Tóthné Fábián Eszter írta 44 szomszédjának. Tiltakozik a nevükben is az ellen, hogy a társasház döntését semmibe vegye az önkormányzat, és ki­adja a 200 négyzetméteres földszinti helyiséget. A társas­házban a magántulajdonosok alkotják a többséget, a mara­dék önkormányzati lakásokat és a többi helyiséget az IKV Zrt. kezeli. - Nem a bérlőkkel, azaz a mozgáskorlátozottak­kal van problémánk. Eddig párt, majd cég bérelte a ház­részt irodának, ezután is jöhet bárki. Az új bérlő viszont mű­helyt akar, amibe zajos gépe­ket hozna, és megnőne a for­galom - magyarázta az előz­ményeket a lakó. A társasház közös képvise­lőjét, Goll Imrét kereste meg az IKV két hónapja, hogy ki­adnák az üres helyiséget. A bérlő egy budapesti szervezet, a MEREK, vagyis a Mozgás­korlátozott Emberek Rehabili­tációs Központja lenne. Szol­gáltató régiós információs iro­dát és műhelyt rendezne be. A közös képviselő nem akart egyedül rábólintani. Lakógyű­lést hívott össze. - A MEREK képviselője bemutatta tervei­ket. Közölte, hogy mozgássé­rültek kerekes székeit, bicikli­jeit, triciklijeit javítanák, ala­kítanák át. Ehhez gyorsdara­boló flexet és műszerész esz­Békejobb. - Vállalom a levelet, én írtam. Igenis, kirekesztőnek tartom a szegedi társasház elutasítását a munkatársam elmondása alapján. Nem akartak végighallgatni bennünket. Anélkül utasítottak el, hogy tud­nák, miről van szó - mondta megkeresésünkre a MEREK-vezető. Kogon Mihály hozzátette: nem mondanak le a Gyertyámos utcai beruházásról. Újra egyeztetni fognak. Szeretnének békésen együtt élni a lakókkal. Gyártóüzemet egyáltalán nem akarnak, az esztergagépről lemondtak, mindössze a háztartásban is használatos fúrót szereznének be. Akkora lenne a zaj, mint egy biciklijavító műhelyben, jövés-menésre nem szá­mít; előzetes időpont-egyeztetés alapján fogadnak ügyfeleket. Ősszel végeznék el az átalakítást, hogy decembertől dolgozhassanak. tergagépet telepítenének. Ez vágta ki a biztosítékot; a la­kók nem akarnak zajos mű­helyt a csendes belvárosi há­zukba - idézte fel Goll Imre. A lakók szavaztak: nem járul­nak hozzá, hogy a mozgáskor­látozottak műhelyt nyissanak. Néhány napra rá a MEREK szakmai vezetője, Kogon Mi­hály dörgedelmes levelet írt a lakóknak. Kirekesztő magatar­tással vádolta őket, és hogy a szavazás előtt nem tájékozód­tak megfelelően. Ezt követte a lakótárs hozzánk is eljutott le­vele, amiben kikéri magának a MEREK-vezető támadását. Megkérdeztük az IKV Zrt. el­nök-vezérigazgatóját. Németh István a megegyezést sürgeti. Ügy véli, a felek higgadtab­ban, alaposabb tájékozódás után meg fognak állapodni. Van rá mód, de szerinte elke­rülhető, hogy az önkormány­zat kisebbségi tulajdonosként jogi útra terelje a vitát. Dragan kicsiny boltja TÜSSZENTŐPORT, MŰHAJAT IS TALÁLNI UNALOMŰZŐ LELETEK ÉS HARRY POTTER-CIKK AZ ORVOSI RENDELŐ VÁRÓJÁBAN Remélem, kitart az újság, amíg bejutok!" A többség betegségeit és lele­teit tárgyalja meg a szomszéd­jával, mások bulvárlapokat ol­vasgatnak vagy rejtvényt fejte­nek, amíg bejutnak az orvos­hoz az „SZTK-ban". Van, akit már a parkolószelvény ellenőr­zése is felvillanyoz a várótermi unalomban. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT - Ez a Harry Potter-cikk tiszta kínlódás. Csak azért olvasom, mert nincs más. Remélem, ki­tart az újság, amíg bejutok! ­mondta tegnap délelőtt a Tisza Lajos körúti rendelőintézetben várakozó Szabóné Paragi Mó­nika, akit éppen a Story lapoz­gatása közben zavartunk meg. Arra voltunk kíváncsiak: mivel ütik el az időt a betegek, amíg bejutnak az orvoshoz. A bepó­lyált kezű nő - akit egy ló ha­rapott meg - kötözésre várt. Azt mondta, még 20 percre elég az olvasnivalója, ha addig se jut be, majd unatkozik, és néz ki a fejéből. Már a hátsó oldalon, a sportrovatnál járt a Blikkben a bajai Pechof László, aki kis­lánya aznapi harmadik vér­vételére várt. Nála nagyjából fél óra egy újság - mondta -, sajnálja, hogy most nem ho­zott magával többet. Majd ki­megy ellenőrizni, hogy nem járt-e le a parkolószelvényük, azzal is megy az idő - jutott eszébe hirtelen egy újabb le­hetőség, amitől kissé felvilla­nyozódott. A többségnek viszont más a stratégiája. A várakozás üres perceit, óráit - kihallgattuk ­a székszomszédok egymás le­leteinek megbeszélésével kez­dik, majd a betegségek, a po­litika, a család és a főzés kerül sorra. Attól függ, meddig jut­nak a témakörök „feldolgozá­sában", hogy mikor hívják a rendelőbe őket. Ritkaság a nyugodtan olvasgató ember, könyvet lapozgató beteget pe­dig egyet sem láttunk. Türelmetlen vagyok ilyenkor a könyvhöz. Inkább rejtvényt fejtek, de most vet­tem egy Délmagyart is, amit egyébként az interneten olva­sok - mondta a kardiológián várakozó Oláh István. - Sajnos az előtérből eltűnt a hírlapos, és az Aradi vértanúk terén is zárva az újságospavilon, úgy­hogy az áruházban kaptam vé­gül olvasnivalót - tette hozzá a férfi. Ugyanitt bajlódott a függőlegesekkel és vízszinte­sekkel Szatmári István, akinek éppen az efféle várakozásokra vannak félretéve régebbi rejt­vényújságai. Könyvet azért nem olvas, mert azt sokkal rosszabb félbehagyni, ha be­szólítják. Mi van, ha megfejti mindet, mielőtt bejut? - aka­dékoskodtunk. Ezt ugyan nem - mutatta a vastag Füles-év­könyvet. Elhittük neki. Szeretemmel megy az idő. - Igen? - vetett rám futó pil­lantást az új klinika földszinti ambulanciáján hevesen SMS-ező Nagy Dávid, miután megszólítottam. A kontrollra ér­kező fiú háromnegyed órája a telefonját bámulja, és pötyög rajta - derült ki -, mert egy új kapcsolata van kibontakozó­ban. Azt mondta, nem is tűnt fel, hogy már ilyen régóta vára­kozik a vizsgálatra. Mindenki másképp üti el a várakozás perceit. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom