Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-18 / 167. szám

to lá?: km ii WfRNfR KRISZTINA 2009. JÚLIUS 18., SZOMBAT Sas és Columbia A holdkomp neve (S,is) az USA címerállatára utalt, A parancsnoki modult azért keresztelték Co luntblára, mert ezt a női nevel dalokban versekben gyakran használják az Egyesült Államokra, Az első holdseta az 1969. julius 20-i leszállás után másnap több mint két és fél órán át tartott. Armstrong és Aldrin kitűzték az amerikai lobogót. /.ív' „ sraff „Houston, a Sas leszállt" - jelentette Neil Armstrong, amikor holdkompja 1969. július 20-án landolt a Nyugalom tengerében. Negyven éve lépett először ember idegen égitest felszínére, de 1972 óta egyetlen űrhajós sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát. Or. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjét ennek hátteréről és arról az összeesküvés-elméletről kérdeztük, amelynek hívei azt állítják: csalás volt a holdra szállás. Dr. Both Előd évforduló HANCZGÁBOR - Vannak olyan történelmi pillanatok, amelyek beleégnek az emberek tudatába. Tapasztalatom szerint például szinte mindenki emlékszik, mit csinált, amikor megtudta a World Trade Center ikertornyai elleni merényletet, ön hol látta az első holdra szállást? - Középiskolai nyári táborban voltam, ott néztük a tévéadást. - Milyen volt az akkor ellenségnek számító Egyesült Államok sikeres missziójának fogadtatása a szocialista Magyarországon? 99 Az amerikaiak nem tudták, hol tart a rivális, ezért hajszolták saját ApoUo-programjukat. Azt hitték, hogy a szovjetek közel járnak hozzájuk, és akár plusz-mínusz egy hónap különbséggel képesek lehetnek a Holdra szállni. Both Előd - Agyonhallgatni lehetetlen volt, de mai szemmel visszatekintve látszik, hogy igyekeztek a lehető legkisebb hírverést csapni körülötte. - Menjünk vissza 1961-ig. John F. Kennedy amerikai elnök akkor jelentette be a kongresszusban, hogy az évtized végéig embert juttatnak a Holdra. A cél kitűzésében mennyi volt a tudományos szempont és mennyi a politikai? - Nulla a tudományos és száz százalék a politikai. Az Egyeküt Államokat 1957 után - amikor a szovjetek a világon elsőként állítottak műholdat, a Szputnyik-1-et Föld köriili pályára - 1961-ben érte a második sokk Jurij Gagarin sikeres űrutazást tett Az amerikaiak nemcsak azt érezték, hogy lemaradtak a versenybea hanem tévesen azt is, hegy az oroszok ott vannak felettük, ahonnan mindent látnak, ellenőriznek, és azt csinálnak velük, amit akarnak A közvélemény elvárta a visszavágást Ehhez adott volt az a száznál több német rakétatudós, akit az USA a második világháború után honosított A hitleri Németországnak 1945-ben tíz év előnye volt az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval szemben a rakétatechnológiában. Gagarin utazása után nem sokkal Kennedy találkozott Wemher von BraunnaL a NASA Marshall Űrrepülési Központjának itpzgatójávaL aki meggyőzte őt arról hogy az első ember Holdra küldésével lehetne revánsot vermi a szovjeteken. Az elnök ezután mondta el az említett beszédet - Milyen technikai nehézségeket kellett megoldaniuk a tudósoknak? Úgy is kérdezhetném: mi tartott nyok évig? - Nagyon nagy teljesítményű hordozórakétát kellett kifejleszteni. Az addigiak a középtávolságú katonai rakéták kategóriájába tartoztak, csak minimális hasznos terhet tudtak Főid körüli pályára állítani. Az első amerikai műhold tizennégy kilós szerkezet volt. Ehhez képest a holdkomp, a visszatérő űrhajó és az üzemanyag tömege a száz tonnát is meghaladta. Emellett ki kellett dolgozni az egész utazás koncepcióját. Több kritikus manőver kivitelezése várt megoldásra, ilyen volt a holdkomp le- és visszaszállása, majd összekapcsolódása az anyaűrhajóvaL Emellett gondoskodni kellett az űrhajósokról is. - A Szovjetunió is belefogott holdprogramba? - Igen. Titokban kifejlesztették az N-1 hordozórakétát. A rendszerváltás után derült ki, hogy valamennyi próbája sikertelen volt, így a szovjetek fokozatosan lemaradtak a holdversenyben. Az amerikaiak azonban nem tudták, hol tart a rivális, ezért hajszolták saját Apollo-programjukat. Azt hitték, hogy a szovjetek nagyon közel járnak hozzájuk, és akár plusz-mínusz egy hónap különbséggel képesek lehetnek a Holdra szállni. - Moszkva azért nem forszírozta tovább a dolgot, mert nem akart második lenni? - Igen. Mi értelme másodiknak lenni, amikor kettő versenyez? A szovjetek később azt kommunikálták, hogy a Luna holdjárót küldik a Holdra - ezt meg is tették -, és hogy automatákkal mennyivel hatékonyabban felderíthető az égitest. Soha nem ismerték be. hogy ugyan akartak embert küldeni a Holdra, de nem sikerült. - Azt hihetnénk, hogy a holdra szállás nemcsak a politikáról szólt, hanem volt tudományos értelme is. - Az indíték volt tisztán politikai. Az űrverseny nélkül az amerikai bolygókutatók, csillagászok, geológusok és geofizikusok egyesült erővel sem tudták volna soha az életben kijárni a politikánál hogy húsz-huszonöt milliárd dollár jusson a holdra szállás kivitelezésére. Az Apollo-programnak persze vitathatatlanul volt tudományos hozadéka is. - Miért nem járt ember a Holdon 1972 óta? Már nem érdekes? - Az Apollo-program politikai vállalkozás volt, ami a szovjetek legyőzéséről szólt. Ez megtörtént, kipipálták. A sokadik győzelem a politikai célt tekintve semmit sem jelentett volna. Tudományos szempontból érdekes maradt a Hold, és a kilencvenes évektől amerikai, európai, kínai és indiai űrszondák útba is ejtették. Ráadásul az Apollo-program során a Földre hozott négyszáz kiló holdkőzet egy része máig feldolgozatlan, azaz még mindig van mit elemezni. De a négy évtizede megszületett tudományos eredményeket nehéz lenne túlszárnyalni. - Sokan ezeket vonják kétségbe. Már a hetvenes években népszerű lett az az összeesküvés-elmélet, miszerint valójában nem is történt meg az 1969-es holdra szállás, s a bizonyítékokat a Földön hamisították. Az ebben hívők szerint több jel utal erre. Vegyük sorra a legfontosabbakat. Az egyik: a Holdra kitűzött amerikai zászló lobog, holott ott nincs légkör és szél - A zászló felső éle ki volt feszítve egy merev keretre, pontosan azért, hogy jól lehessen látni, és ne csak lógjon, mint egy darab rongy. A merevítő rugalmas fémből készült, ami elhajlott és megrezgette a zászlót. - A fotókon nincsenek csillagok, noha éppen az atmoszféra hiánya miatt tisztábban kellene látszódni uk, mint a Földről - Nem kell látszódniuk. A fényképezőgép fényérzékenységét úgy állították be, hogy ne égjen be a holdi háttér, így a halvány csillagokat nem exponálta ki. Aki szokott fotózni, az nem lepődik meg ezen. - Az űrhajó semmiféle behatást nem gyakorolt a Hold felszínére, emellett annyira jól kivehető az űrhajósok lábnyoma, mintha nedves homokba léptek volna. - Robbanási kráter valóban nem volt, de a leszállásról készült képeken jól látszik, ahogy a fékezőhajtómű szétfújja a port. A lábnyom megmaradása nem a nedvességtől hanem a porrészecskék egymáshoz való tapadási készségétől függ. A nedves homok azért formázható jobban, mert a részecskék a nedvesség miatt jobban tapadnak egymáshoz, míg a száraz homok részecskéi elfolynak. A Holdon a földi homoknál jóval finomabb szemcséjű por található, amelynek mások a tapadási tulajdonságai. - Mik a legfőbb bizonyítékok arra, hogy a holdra szállások tényleg megtörténtek? - Egyrészt az onnan elhozott kőzetminták. Közöttük olyan kőzetek is vannak, amelyek a Földön nem találhatók meg. - Az összeesküvés-elmélet hívei erre azt mondják, hogy az antarktiszihoz hasontó kőzetekről van szó. - Azért lehet hasonlóság, mert az Antarktiszon találhatók a Holdból származó meteoritok. Van egy közvetett bizonyíték is. Csak nem gondoljuk, hogy a szovjet titkosszolgálat nem tett volna meg mindent a csalás leleplezéséért, ha lett volna bármi alapja? És a legfontosabb érv: az amerikaiak a hat leszállóhelyre odatettek egy-egy lézertükröt, amelyekre a Földről lézerrel rávilágítva egy-két centiméteres pontossággal megmérhető a Hold távolsága. A durva, egyenetlen holdfelszínről a lézersugár nem verődik úgy vissza, hogy az a Földön észlelhető legyen. Az Apollo-11 legénysége: Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Aldrin. Közülük csak ketten léphettek a Holdra. A HOLDSÉTA UTÁN Az űrhajósok aludni tértek, majd 21 óra 31 perces holdtartózkodás után viszszanepütteka parancsnoki modulhoz, ahol társuk, Mkbael Collins várt rájuk. BÉKÉS SZÁNDÉKKAL JÖTTÜNK Armstrong és Aldrin emléktáblát helyezett el a Holdon: „Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk." Ezen a Föld két féltekéje, valamint a misszió három űrhajósa és Nixon amerikai elnök aláírása látható. De mást is ott hagytak a Hold felszínén. Először is egy kis fehér tasakot, amiben a békét szimbolizáló aranyozott olajág, érmék és hímzett emblémák mellett Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon elnöktől származó idézetet, valamint 73 állam vezetőjének üzenetét tartalmazó szilikonkorong volt. Aldrin 1989-es könyvében azt állította, hogy Vlagyimir Komarov és Jurij Gagarin űrhajósok emlékére szovjet medált is tartalmazott a csomag. Egy lézertükrön kívül egy szeizmométert helyeztek el a felszínen a holdrengések mérésére, amely 21 napig sugárzott jeleket a Földre. A visszatérés után elővigyázatosságból karanténba került a három űrhajós. A MAGYAR ŰRKUTATÁSI IRODA VEZETŐJE AZ Houston, ELSŐ HOLDRA SZÁLLÁSRÓL a Sas ÉS ARRÓL, HOGY CSALÁS VOLT-E leszállt