Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-18 / 167. szám

to lá?: km ii WfRNfR KRISZTINA 2009. JÚLIUS 18., SZOMBAT Sas és Columbia A holdkomp neve (S,is) az USA címerállatára utalt, A parancsnoki modult azért keresztelték Co luntblára, mert ezt a női nevel dalokban versekben gyakran használják az Egyesült Államokra, Az első holdseta az 1969. julius 20-i leszállás után másnap több mint két és fél órán át tartott. Armstrong és Aldrin kitűzték az amerikai lobogót. /.ív' „ sraff „Houston, a Sas leszállt" - jelentette Neil Armstrong, amikor holdkompja 1969. július 20-án landolt a Nyugalom tengerében. Negyven éve lépett először ember idegen égitest felszínére, de 1972 óta egyetlen űrhajós sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát. Or. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjét ennek hátteréről és arról az összeesküvés-elméletről kérdeztük, amelynek hívei azt állítják: csalás volt a holdra szállás. Dr. Both Előd évforduló HANCZGÁBOR - Vannak olyan történelmi pillana­tok, amelyek beleégnek az embe­rek tudatába. Tapasztalatom sze­rint például szinte mindenki emlék­szik, mit csinált, amikor megtudta a World Trade Center ikertornyai el­leni merényletet, ön hol látta az el­ső holdra szállást? - Középiskolai nyári táborban vol­tam, ott néztük a tévéadást. - Milyen volt az akkor ellenség­nek számító Egyesült Államok si­keres missziójának fogadtatása a szocialista Magyarországon? 99 Az amerikaiak nem tudták, hol tart a rivális, ezért hajszolták saját ApoUo-programjukat. Azt hitték, hogy a szovjetek közel járnak hozzájuk, és akár plusz-mínusz egy hónap különbséggel képesek lehetnek a Holdra szállni. Both Előd - Agyonhallgatni lehetetlen volt, de mai szemmel visszatekintve látszik, hogy igyekeztek a lehető legkisebb hírverést csapni körülötte. - Menjünk vissza 1961-ig. John F. Kennedy amerikai elnök akkor je­lentette be a kongresszusban, hogy az évtized végéig embert juttatnak a Holdra. A cél kitűzésében mennyi volt a tudományos szempont és mennyi a politikai? - Nulla a tudományos és száz százalék a politikai. Az Egyeküt Államokat 1957 után - amikor a szovjetek a világon el­sőként állítottak műholdat, a Szput­nyik-1-et Föld köriili pályára - 1961-ben érte a második sokk Jurij Gagarin sike­res űrutazást tett Az amerikaiak nem­csak azt érezték, hogy lemaradtak a versenybea hanem tévesen azt is, hegy az oroszok ott vannak felettük, ahonnan mindent látnak, ellenőriznek, és azt csi­nálnak velük, amit akarnak A közvéle­mény elvárta a visszavágást Ehhez adott volt az a száznál több német ra­kétatudós, akit az USA a második világ­háború után honosított A hitleri Német­országnak 1945-ben tíz év előnye volt az Egyesült Államokkal és a Szovjetuni­óval szemben a rakétatechnológiában. Gagarin utazása után nem sokkal Ken­nedy találkozott Wemher von BraunnaL a NASA Marshall Űrrepülési Központjá­nak itpzgatójávaL aki meggyőzte őt ar­ról hogy az első ember Holdra küldé­sével lehetne revánsot vermi a szovje­teken. Az elnök ezután mondta el az említett beszédet - Milyen techni­kai nehézségeket kellett megolda­niuk a tudósok­nak? Úgy is kér­dezhetném: mi tartott nyok évig? - Nagyon nagy teljesítményű hor­dozórakétát kellett kifejleszteni. Az addigiak a középtávol­ságú katonai rakéták kategóriájába tar­toztak, csak minimális hasznos terhet tudtak Főid körüli pályára állítani. Az első amerikai műhold tizennégy kilós szerkezet volt. Ehhez képest a hold­komp, a visszatérő űrhajó és az üzem­anyag tömege a száz tonnát is megha­ladta. Emellett ki kellett dolgozni az egész utazás koncepcióját. Több kriti­kus manőver kivitelezése várt megol­dásra, ilyen volt a holdkomp le- és visszaszállása, majd összekapcsolódá­sa az anyaűrhajóvaL Emellett gondos­kodni kellett az űrhajósokról is. - A Szovjetunió is belefogott holdprogramba? - Igen. Titokban kifejlesztették az N-1 hordozórakétát. A rendszerváltás után derült ki, hogy valamennyi próbája si­kertelen volt, így a szovjetek fokoza­tosan lemaradtak a holdversenyben. Az amerikaiak azonban nem tudták, hol tart a rivális, ezért hajszolták saját Apollo-programjukat. Azt hitték, hogy a szovjetek nagyon közel járnak hoz­zájuk, és akár plusz-mínusz egy hó­nap különbséggel képesek lehetnek a Holdra szállni. - Moszkva azért nem forszírozta tovább a dolgot, mert nem akart második lenni? - Igen. Mi értelme másodiknak lenni, amikor kettő versenyez? A szovjetek később azt kommunikálták, hogy a Luna holdjárót küldik a Holdra - ezt meg is tették -, és hogy automaták­kal mennyivel hatékonyabban felde­ríthető az égitest. Soha nem ismerték be. hogy ugyan akartak embert kül­deni a Holdra, de nem sikerült. - Azt hihetnénk, hogy a holdra szállás nemcsak a politikáról szólt, hanem volt tudományos ér­telme is. - Az indíték volt tisztán politikai. Az űrverseny nélkül az amerikai bolygó­kutatók, csillagászok, geológusok és geofizikusok egyesült erővel sem tud­ták volna soha az életben kijárni a po­litikánál hogy húsz-huszonöt milliárd dollár jusson a holdra szállás kivitele­zésére. Az Apollo-programnak per­sze vitathatatlanul volt tudományos hozadéka is. - Miért nem járt ember a Holdon 1972 óta? Már nem érdekes? - Az Apollo-program politikai vállal­kozás volt, ami a szovjetek legyőzésé­ről szólt. Ez megtörtént, kipipálták. A sokadik győzelem a politikai célt te­kintve semmit sem jelentett volna. Tudományos szempontból érde­kes maradt a Hold, és a kilencve­nes évektől amerikai, európai, kí­nai és indiai űrszondák útba is ej­tették. Ráadásul az Apollo-prog­ram során a Földre hozott négyszáz kiló holdkőzet egy része máig feldol­gozatlan, azaz még mindig van mit elemezni. De a négy évtizede megszü­letett tudományos eredményeket ne­héz lenne túlszárnyalni. - Sokan ezeket vonják kétségbe. Már a hetvenes években népszerű lett az az összeesküvés-elmélet, mi­szerint valójában nem is történt meg az 1969-es holdra szállás, s a bizonyítékokat a Földön hamisítot­ták. Az ebben hívők szerint több jel utal erre. Vegyük sorra a legfonto­sabbakat. Az egyik: a Holdra kitű­zött amerikai zászló lobog, holott ott nincs légkör és szél - A zászló felső éle ki volt feszítve egy merev keretre, pontosan azért, hogy jól lehessen lát­ni, és ne csak lógjon, mint egy darab rongy. A me­revítő rugalmas fémből készült, ami elhajlott és megrezgette a zászlót. - A fotókon nincsenek csillagok, noha éppen az atmoszféra hiánya miatt tisztábban kellene látszódni uk, mint a Földről - Nem kell látszódniuk. A fényképe­zőgép fényérzékenységét úgy állítot­ták be, hogy ne égjen be a holdi hát­tér, így a halvány csillagokat nem ex­ponálta ki. Aki szokott fotózni, az nem lepődik meg ezen. - Az űrhajó semmiféle behatást nem gyakorolt a Hold felszínére, emellett annyira jól kivehető az űr­hajósok lábnyoma, mintha nedves homokba léptek volna. - Robbanási kráter valóban nem volt, de a leszállásról készült képeken jól látszik, ahogy a fékezőhajtómű szét­fújja a port. A lábnyom megmaradása nem a nedvességtől hanem a porré­szecskék egymáshoz való tapadási készségétől függ. A nedves homok azért formázható jobban, mert a ré­szecskék a nedvesség miatt jobban tapadnak egymáshoz, míg a száraz homok részecskéi elfolynak. A Holdon a földi homoknál jóval finomabb szemcséjű por található, amelynek mások a tapadási tulajdonságai. - Mik a legfőbb bizonyítékok arra, hogy a holdra szállások tényleg megtörténtek? - Egyrészt az onnan elhozott kőzet­minták. Közöttük olyan kőzetek is vannak, amelyek a Földön nem talál­hatók meg. - Az összeesküvés-elmélet hívei erre azt mondják, hogy az antark­tiszihoz hasontó kőzetekről van szó. - Azért lehet hasonlóság, mert az Antarktiszon találhatók a Holdból származó meteoritok. Van egy közve­tett bizonyíték is. Csak nem gondol­juk, hogy a szovjet titkosszolgálat nem tett volna meg mindent a csalás leleplezéséért, ha lett volna bármi alapja? És a legfontosabb érv: az ame­rikaiak a hat leszállóhelyre odatettek egy-egy lézertükröt, amelyekre a Földről lézerrel rávilágítva egy-két centiméteres pon­tossággal megmérhető a Hold távolsága. A dur­va, egyenetlen holdfelszínről a lézersugár nem verődik úgy vissza, hogy az a Földön észlelhető legyen. Az Apollo-11 legénysége: Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Aldrin. Közülük csak ketten léphettek a Holdra. A HOLDSÉTA UTÁN Az űrhajósok aludni tértek, majd 21 óra 31 perces holdtartózko­dás után visz­szanepütteka parancsnoki modulhoz, ahol társuk, Mkbael Col­lins várt rájuk. BÉKÉS SZÁNDÉKKAL JÖTTÜNK Armstrong és Aldrin emléktáblát helyezett el a Holdon: „Békés szándékkal, az egész emberi­ség képviseletében jöttünk." Ezen a Föld két féltekéje, valamint a misszió három űrhajósa és Nixon amerikai elnök aláírása látható. De mást is ott hagytak a Hold felszínén. Először is egy kis fehér tasakot, amiben a békét szimbo­lizáló aranyozott olajág, érmék és hímzett emblémák mellett Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon elnöktől származó idézetet, valamint 73 állam vezetőjének üzenetét tartal­mazó szilikonkorong volt. Aldrin 1989-es könyvében azt állította, hogy Vlagyimir Ko­marov és Jurij Gagarin űrhajósok emlékére szovjet medált is tartalmazott a csomag. Egy lézertükrön kívül egy szeizmométert helyez­tek el a felszínen a holdrengések mérésére, amely 21 napig sugárzott jeleket a Földre. A visszatérés után elővigyázatosságból ka­ranténba került a három űrhajós. A MAGYAR ŰRKUTATÁSI IRODA VEZETŐJE AZ Houston, ELSŐ HOLDRA SZÁLLÁSRÓL a Sas ÉS ARRÓL, HOGY CSALÁS VOLT-E leszállt

Next

/
Oldalképek
Tartalom