Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-15 / 164. szám

1 2009. JÚLIUS 15., SZERDA AKTUALIS A belklinika kardiológiai osztályán gyakrabban „járőröznek" a nővérek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Klíma helyett pluszvíz és mosdatás a klinikákon Fokozottan sújtja a betegeket az országban tomboló hőség. A szegedi klinikákon és a kórházban több vízzel, elsötétítéssel, mosdatással hűsítik a pácienseket. Klimatizálás csak a legfontosabb helyekre vagy a legszerencsésebbeknek jut. CSONGRÁD MEGYE TOMBÁCZ RÓBERT A hőség nemcsak az egészségeses embereket viseli meg, de fokozottan sújtja az egészségügyi intézményekben gyógyuló betegeket, illetve az ott dolgozókat is. A korábbinál lényegesen hűvösebb teremthető a szegedi volt Il-es kórházban az elmúlt időszak átépítéseinek, felújításainak köszönhetően - mondta el Piffkó József professzor, helyettes igazgató. A műtőblokkok, az intenzív osztály és az ambulanciák klimatizáltak. A betegeket emellett a szokásosnál gyakrabban itatják, és akinek kell, több infúziót kap. A járó betegeket igyekeznek úgy berendelni, hogy minél kevesebbet várakozzanak a folyosón, az időseket előbbre veszik, a várókban pedig vizesballonokat és poharakat helyeznek el. Nem ilyen szerencsések a II. belgyógyászati klinikán fekvők, ahol csak a hematológiai osztályon és az épület néhány más kórtermében működik klíma. Forster Tamás professzor, a klinika vezetője elRiasztások. Narancs színű hőségriasztást adott ki tegnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország déli részére. Szegeden, Kecskeméten és Baján 33-34 fokot mértek. Második fokozatú hőségriasztást rendelt el mától az országos tisztifőorvos, mivel a napi átlaghőmérséklet valószínűleg egész héten meghaladja a 25 fokot. Azt ajánlják, csak éjjel szellőztessünk, nappal sötétítsünk be, és csukjuk be az ablakokat. Napközben tartózkodjunk hűvös helyen, és figyeljünk a folyadékveszteség pótlására. A hőségriasztás mellett mától él az UV-B-riasztás is a várhatóan extrém magas, 8,3-as értékű ultraibolya-sugárzás miatt. A bőrünk akár 15 perc alatt is leéghet. mondta: légkondicionálás a legfontosabb betegellátó helyiségekben - az elektofiziológiai és a katéteres laborban működik. A klíma nélküli kórtermekben többet „járőröznek" a nővérek, a folyadék pótlására több vizet, hűsítésre vizes szivacsos „mosdatást" kapnak a betegek. A várókba, folyosókra itt is vizesballonok kerülnek. A műtők, az intenzív részleg, a sürgősségi és a többi ambulancia mellett jó néhány kórterembe is tettek klímát az új klinikán - de gyakran nem kapcsolják be. Ezt Bodosi Mihály professzor, az új klinika helyettes igazgatója azzal magyarázta, hogy az épület elektromos rendszere nem bír ekkora a terhelést, megérett már a felújításra. Lehúzzák a rolókat, a klimatizált kórtermeket pedig ilyenkor összenyitják a nem légkondicionáltakkal - ezzel igyekeznek csökkenteni a hőséget. A nővérek gyakrabban mérik a betegek vérnyomását, hűtőzselés tasakokat tesznek a testükre, és minden viziten egyénre szabott folyadékpótlást írnak elő az orvosok. Nincs mindenütt, ahol kellene A vásárhelyi Erzsébet kórházban ott, ahol nem lehet egy bizonyos hőfoknál melegebb, vagyis a műtőkben, a vizsgálókban, a laborban, az intenzív osztályon, működik klímaberendezés - tudtuk meg Kallai Árpád főigazgatótól. Nyolc kórterem, valamint több ügyeleti szoba is klimatizált, a többi nem. Szalai László orvos igazgatótól tudjuk, hogy a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban sincs klíma minden olyan helyen, ahol fontos lenne. A műtőkben, jó néhány vizsgálóhelyiségben van, és az új sürgősségi tömb legtöbb helyisége is klimatizált. A régi épület kórtermeibe is kellene, de vannak ennél sürgősebb beruházási igények. Hasonló a helyzet a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórházban, Makón. Jakus Lajos főorvos azt mondta, az intenzív osztályon, a műtőkben van klímaberendezés, ahogyan a radiológián is, ahol a gépek nem működhetnének e nélkül. Sok kórterem viszont itt sem klimatizált. BÁRKI HASZNALHATJA ANYANYELVET A HIVATALBAN - LEGFELJEBB NEM ÉRTIK MEG Ha szlovák jön, hívják a rendszergazdát PITVAROS FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A megyénkbeli Pitvaroson például már nincs igény ugyanerre a helyi szlovákok körében. Holott az 1450 fős településen eredetileg ők voltak otthon. Pitvarost 1816-ban szlovák családok alapították. A II. világháború utáni lakosságcsere idején felvidéki magyarokat telepített itt le az állam a Csehszlovákiába kivándorolt csaláAz evangélikusok Is elítélik a törvényt „Az elfogadott szlovákiai nyelvtörvény alapvető európai értékeket és szabályokat sért, ezért nem tekinthető pusztán egy ország belügyének. Nemzetközi egyházi szervezetek segítségét is fogjuk kérni" - hangsúlyozza közös közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Ez azért jelentős állásfoglalás, mert a nálunk élő szlovákok zömmel evangélikusok. Tószegi Gyuláné pitvarosi otthonában. Szlovák újság olvasásával tartja frissen nyelvtudását. FOTÓ: TÉSIK ATTILA dok helyére. Az együttélés példaértékű. Bár két évvel ezelőtt, Maiina Hedvig ügye után szlovákokat gyalázó plakát jelent meg a faluban, gyorsan eltávolították, és nagyon fel is háborította a helybelieket a barbárság. Az iskolában a tanrendbe beillesztve tanítják a falualapító ősök nyelvét. 1998-ban még 15 százalék vallotta magát szlováknak, 2006-ban a választók 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni a kisebbségi önkormányzat megválasztásában. Működik a testület, ügyfélfogadást is tart. A szlovák helytörténeti gyűjteményt bárki megnézheti Tószegi Gyuláné Erzsike néninél, van itt szlovák feliratú falvédő is. Szlovák feliratot lehet találni a polgármesteri hivatalon is van, más kérdés, hogy ha valaki szlovákul szólalna meg itt, az ügyintézőknek segítséget kellene hívniuk. Például Tószegi Gyulát. - Itt a monarchia idején, a XIX. és XX. század fordulóján kezdődött a szlovákság asszimilálása, azzal, hogy a hivatal élére magyar jegyzőt neveztek ki - mondja Tószegi Gyula kisebbségi önkormányzati képviselő, aki a polgármesteri hivatal rendszergazdája is. - Ma már valószínűleg Békéscsabán se boldogulnék, ha szlovákul szeretnék ügyet intézni. Inkább már csak az idősekre jellemző az is, hogy miután hazamennek, és becsukják otthon a nagykaput, átváltanak szlovákra. Azért mégis őrizzük a nyelvet, a falu kábelhálózatán szlovák adók is vannak. És talán jellemző az itteni együttélésre, hogy azok az idősek, akiket annak idején áttelepítettek, néha szlovákul szólnak hozzánk, szlovákul köszönnek - udvariasságból. Szerencsés betegek TOMBÁCZ RÓBERT !'JBM tombacz@delmagyar.hu Tavaly nyáron egy családi egészségügyi probléma miatt gyakran fordultam meg a szegedi kettes belklinikán - és láttam, mennyire szenvednek a hőségtől a félmeztelenül fekvő, frissen műtött szívbetegek. A gyöngyöző homlokú nővérek hiába igyekeztek segíteni - itatni, lemosdatni őket -, a rekkenő kánikula ellen nem sokat tehettek. A kettes belen idén sem sokat segítenek a múlt századi, vastag falak: klíma kellene számos kórterembe, csakhogy nincs rá keret. Persze ha lenne, akkor se valószínű, hogy bekapcsolnák - mivel a működtetésükre nincs pénz. Az egyetlen jó hír, hogy pályázati forrásból az elmúlt egy évben 99 Elkeserítő, hogy a hazai egészségügyben mennyire mást jelenthet a szerencse, mint a hétköznapokban. legalább egy új katéter- és egy elektofiziológiai labort sikerült felépíteni, amit - nem mellékesen - klimatizáltak is. így a műtősruhát és tízkilós ólomköpenyt viselő, több tízmilliós, rendkívül hőérzékeny gépekkel dolgozó orvosok sem ájuldoznak és izzadnak a kánikulában. Talán nem kell hosszasan ragoznom, miért jó ez az oda kerülő betegeknek is, akiken milliméter pontosságú beavatkozásokat hajtanak végre. Ilyen szempontból egyébként akár szerencsésnek is mondhatja magát az a beteg, akin nyáron szívkatéterezést végeznek - legalábbis addig, amíg a labor műtőjében fekszik. És hasonlóan szerencsések azok a páciensek is, akik a tikkasztó hőségben az intenzív osztályokra kerülnek, valamelyik klinikán éppen műtik, esetleg a traumatológia sürgősségi részlegén próbálják összecsavarozni őket. Szerencsések még a balesetet szenvedett vagy krónikus betegségekben szenvedő gyerekek is, hiszen a gyerekklinikát épp egy hónapja klimatizálták egy 40 milliós adományból. Merthogy az intézménynek erre semmiféle forrása nem volt. A kis betegek így eddig nemcsak a kezelésektől és az ágyhoz kötöttségtől, de a hőségtől is szenvedtek. Elkeserítő, hogy a hazai egészségügyben mennyire mást jelenthet a szerencse, mint a hétköznapokban. De azért mégiscsak örüljünk: egy nyár sem tart örökké. Szerencsére. Egymilliárdos áfacsalás dél-alföldi szálakkal Szinte az egész országra kiterjedő áfacsalást lepleztek le az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának revizorai. A gabonaértékesítéssel palástolt nagy összegű, szervezett bűncselekménnyel okozott kár értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH Dél-Alföldi Igazgatósága a rendőrségtől kapott információk alapján kezdett vizsgálódni a hatalmas, több mint 1 milliárd forintos áfacsalási ügyben - tudtuk meg az adóhatóságtól. A rendőrség közúü ellenőrzés során észlelt gyanús körülményeket, amelyeket továbbított az APEH-nek. A revizorok több hónapos vizsgálatsorozattal tárták fel az érintett társaságok kapcsolati térképét, és számszerűsítették a kiállított fiktív bizonylatok tartalmát. Az érintett 7 társaság 2006-2007-ben 53 ezer tonna gabona- és takarmánykukorica értékesítéséről állított ki számlákat. A láncolatban az egyes cégek úgynevezett adóminimalizáló, továbbszámlázó szerepkört töltöttek be, míg a többi társaság hiányzó kereskedők, más néven számlagyárak voltak, amelyek áfabevallást nem nyújtottak be. Kiderült, noha gabonakereskedéssel foglalkoztak, ehhez tárgyi feltéteBúzatábla. Trükköztek a learatott gabonával. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA lekkel, például raktárakkal nem is rendelkeztek. Mindezek alapján egy több társaságot érintő országos fiktív láncolatértékesítés képe bontakozott ki a dél-alföldi adóhatóság előtt. Az APEH Dél-Alföldi Igazgatóságának sajtószóvivője, Németh Gabriella nem árulhatta el a cégek nevét, székhelyüket, mivel az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményezett, és folyik a nyomozás. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy a „kiinduló cég" Békés megyei. Az eddigi vizsgálatok az érintett társaságok terhére 1 milliárd 94 millió forint adóhiányt (be nem fizetett, illetőleg jogosulatlanul levont áfát) állapítottak meg.