Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-11 / 161. szám
rö KARSAI LÁSZLÓ TÖRTÉNÉSZ: AZ OKTATÁS HASZNOSABB, MINT A GUMIBOT Holokauszttagadás büntetlenül Franciaországtól Szlovákiáig számos európai országban bünteti törvény a holokauszt tagadását. E nézetek a szankcionáló országokban a legnépszerűbbek - mondja Karsai László történész, aki nem ért egyet a szólásszabadság-korlátozással. A politikusok egymásra mutogatnak - közben disznólábak kerülnek a holokauszt-emlékmű cipőibe. AKTUÁLIS r.tóth gábor Június végén az Országgyűlés nem szavazta meg a holokauszt tagadásával kapcsolatos alkotmánymódosítást. A szocialista képviselők által benyújtott, kétharmados többséget igénylő előterjesztésre 189-en szavaztak igennel, 165-en nemmel, 5-en tartózkodtak. „A harmadik birodalom eddig elmulasztotta. Számos európai országban - Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Izraelben, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban, Romániában, Svájcban és Szlovákiában - bűncselekménynek számít a holokauszt tagadása. Kell-e, hogy nálunk is az legyen? - Hogy Voltaire-t idézzem: egyetlen szavaddal sem értek egyet, de mindent megteszek azért, hogy nézeteidet szabadon terjeszt- E nézetek pontosan azokban az országokban a legnépszerűbbek, amelyekben törvény üldözi őket. Nem új szabályozásra vagy alkotmánymódosításra van szükség, hanem a jelenleg hatályos törvények, rendeletek betűjének, szellemének megfelelő ítélkezésre - vallja Karsai László. - Érdemibb módon kellene tanítani a középiskolákban a XX. század történetét, és ugyanezt megkövetelni a pedagógusképző felsőoktatási intézményektől. Hivisszavag , „Le a holokausztdogmával!" - ilyen és hasonló feliratokkal vonultak Fel április 18-án a Disznólábak a cipőkben. Karsai László többször felhívta a figyelmet: a zsidó szó nem szerepel a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű melletti emléktáblán. - 2005 óta többször javasoltuk a szöveg megváltoztatását, de nem tudtuk megértetni a baloldali-liberális városvezetéssel. Ez nem más, mint görcs, szemérmesség, ostobaság - mondja. Can Togay és Pauer Gyula művébe disznólábakat tettek ismeretlenek június közepén. A rendőrség közösség elleni izgatás gyanújával indított nyomozást. A Duna-parti holokauszt-emlékmű Budapesten. ányzik az állami akarat a mélyebb feltárásra: csak a Szegedi Tudományegyetemen tanítjuk a holokausztot, az ELTE-n, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett nincs olyan tanár, aki például egy ilyen jellegű szakdolgozatot el merne vállalni. A történész kiemeli: a washingtoni holokauszt-emlékműzeumnak 1993 óta 28 millió látogatója volt, döntő részük iskolás. A rendőrtisztek, katonák képzésének is része. Hazánkban csak 3 éve működik egy picike múzeum a Páva utcában. Mit lehet tenni rövid távon? A politikai elit szerepe és felelőssége a legfőbb. A mérsékelt jobboldal és a baloldal egyszerre leszögezné: nem tűrnek a körükben antiszemitát, a rendezők a gyűlésekről eltávolítják ezeket. Egyértelműen ki kell állni e gondolatok terjesztői ellen. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének álláspontja szerint Magyarországon a szélsőségek megjelenése nemcsak a gazdasági válság következménye, hanem „egyéb tényezőknek is" köszönhető. Üdvözlik a kormánynak azokat a lépéseit, amelyek „a legalitás határainak világos kitűzését jelentik", hogy az embereknek megmutassák senki nem hághatja át büntetlenül a törvényeket, senki nem üldözhető valamely kisebbséghez való tartozása miatt. Remélik, hogy a holokauszt tagadásának büntethetőségével kapcsolatos előterjesztést a parlament ősszel mégis megszavazza és a köztársasági elnök aláírja. MIÉRT ELEFÁNTCSONTPART? Afrikának ebben a régiójában a francia gyarmatosítás ideje alatt jelentős volt az elefántcsont-kereskedelem. A nyugat-afrikai elefántcsontnak van egy jellegzetes tulajdonsága, hogy soha nem színeződik el, mindig fehér marad. Afrika tüzei égnek a táncos szívében Ha valaki hazatér egy távoli, egzotikus kontinensről, akkor jogosan merül fel a kérdés: nem fertőződött-e meg? Demcsák Ottó, a Győri Balett táncosa Afrikában, Elefántcsontparton járt. Ismét. Egy nagyszabású balettet állít színpadra augusztusi bemutatóval. És megfertőződött. Szerencsére nem betegséggel, hanem magával a kontinenssel. Afrika rabul ejtette szívét, lelkét. ELEFÁNTCSONTPART fábián györgy Demcsák Ottó nemrégiben tért vissza Afrikából. Egy nagyszabású balettmesét állít színpadra Abidjanban, Elefántcsontparton. - Az első héten valószínű, hogy az Árpád-korig visszamenőleg szidták a csatádfámat - meséli nevetve a táncos. Izomláz, kisebb sérülések előfordultak. A táncosok ügy izzadtak, hogy állandóan törölni kellett a padlót. Pedig Afrikában a meleghez igazán hozzászokhattak. Nem hibáztattak, tudták, emlékeztek rá, hogy azt ígértem nekik, amit Churchill a háborús Angliának, vért és verejtéket. - Nem igazán képzett táncosokkal dolgozik. Tanulták a mozgást, de más jellegűt, mint az európai oktatás. - Mindezek ellenére már az első hét után nagyon jó testtudattal rendelkező, motivált táncosokkal dolgoztam együtt. Azzá váltak! Felfogták, arról van szó, kitörési pont lehet számukra ez a proNincs túl nagy költségkeretünk, de mint Münchhausen báró, a saját hajamnál fogva kihúzom magam majd ebből a helyzetből. Demcsák Ottó dukció. Elefántcsontparton nem könynyű az élet. Az egyetlen bizonyítási lehetőség napjainkban a sport és a kultúra lehet. Ha valaki valamit el szeretne érni, itt próbálkozik. - A díszlettervezés is az ön munkája. - Szerény díszlet, hiszen nincs túl nagy költségvetésünk. Az emberek azonban remek munkát végeznek. Egyszerű, de szép és hasznos lesz, olyan, amely alkalmas a mese, Poku királynő történetének illusztrálására. - Mindehhez kapnak valamilyen állami támogatást? - Ez egy magánkezdeményezés. Adeline Tannon francia diplomatanő szívügye, hogy az afrikai és az európai kultúrát valamilyen szinten összehozza. Erre hozott létre egy alapítványt, a Salamandert. Az alapítvány Franciaországban pályázik némi pénzre, talán kapunk is, hiszen ott fontos a francia kultúra terjesztése. Itthon, bevallom, nem is kerestem támogatókat még. Nincs túl nagy költségkeretünk, de mint Münchhausen báró, a saját hajamnál fogva kihúzom magam majd ebből a helyzetből. Úgy érzem, sikerülni fog. - Elefántcsontpart nem a nyugalom szigete, nem fél ott dolgozni? - Abidjanban valóban sok fegyveres járkál az utcákon. És nekünk is azt tanácsolták, egyedül ne menjünk sehova, de mindezek ellenére nem féltünk. A színes embereknek lehetnek szélsőséges reakcióik a fehérekkel szemben, de ez talán érthető is, mindazt ismerve, amit elkövettek Afrikában. Mi egyébként egy tágas villában laktunk Adeline-nel. Reggel mentünk, este jöttünk, sok időnk a járkálásra nem maradt. - Hazajött, a csoport most nem próbál. - Dehogynem. Sidebe úr a segítőm, aszszisztensem, ő tisztázza a jeleneteket, hogy amikor augusztusban ismét megyek, már összeállhasson a balettmese. Nyár végére elkészülhet a balettmese a győri balettos koreográfiájával. budai várban szélsőjobboldali tüntetők. Szónokaik zsidóellenes szavakat skandáltak és kijelentették: a holokauszt nem történt meg. A demonstráció után Hiller István kulturális miniszter kezdeményezte: Magyarországon is hozzanak törvényt a holokauszttagadás szankcionálására. Később ezt Bajnai Gordon miniszterelnök is szorgalmazta. Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont úgyvezető igazgatója hangsúlyozta: hazánk nemzetközi jogot sért azzal, hogy ezt hesd. Az alapkérdés: lehet-e korlátozni a szólásszabadságot? Szabad-e a jog eszközeivel küzdeni a holokauszt tagadása ellen? Ebben egyáltalán nem vagyok biztos - fogalmaz Karsai László történész, aki több mint 30 éve foglalkozik az antiszemitizmus, rasszizmus megnyilvánulási formáival. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) szerint a rendezvényen elhangzott beszédek elítélendők, ugyanakkor önmagában a holokauszttagadás nem büntethető és nem is büntetendő beszéd. A közhatalmat gyakorlók és a közjogi méltóságok feladata, hogy tegyék nyilvánvalóvá, a holokauszt tagadása elfogadhatatlan. KARSAI LÁSZLÓ szerint az oktatás,a propaganda eszközeivel kellene küzdeni e nézetek ellen, nem pedig gumibottal.