Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-07 / 157. szám

2009. JÚLIUS 7., KEDD AKTUÁLIS | ||| A föld már nemcsak azért drága, mert termelni lehet rajta, hanem mert ivó- vagy termálvíz is lehet alatta, ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA Folyik a harc a maradék Csongrád megyei földért A megyei önkormányzat beszáll a maradék állami földért folyó harcba, pályázik, licitál a jobb területre, ha a helyiek nem akarják, vagy nem tudják megvenni - ne a spekulánsé legyen. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS - Aki ült már árverésen, és látta, hogyan viszik el a gazdálkodó, esetleg a valamikori tulajdonos orra elől a földet strómanok, fővárosi ügyvédek, biztosan elgondolkodott már azon, hogyan lehetne ezt a folyamatot megakadályozni - érvel Csányi László mórahalmi alpolgármester. A megyei közgyűlés gazdálkodó tagja szerint a spekulatív földvásárlók térnyerését igenis ellensúlyozni kell. Ez közérdek, nemcsak azért, mert a termőföld a gazdálkodás alapja, hanem azért is, mert akié a föld, azé a termál- és az ivóvíz is alatta, ami egyre nagyobb kincsnek számít. A megyei önkormányzat most úgy próbál minél több földet helyi tulajdonban tartani, hogy eldöntötte: elnöke, illetve annak megbízottja részt vehet a pályázatokon, árveréseken, és licitálhat. A cél az, hogy ha a meghirdetett föld bérlője, utána pedig a többi jogosult nem akar, vagy nem tud élni elővásárlási jogával, és az dönt, ki ad többet érte, lehetőleg a megyéé legyen a terület. Az önkormányzat aztán eldöntheti, mihez kezd vele, valószínűleg gazdálkodónak adja bérbe. A döntést vita előzte meg a közgyűlésen, de azt, hogy a szándék jó, nem vitatták. Gyakran előfordult az utóbbi időben, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Aki ült már árverésen, biztosan elgondolkodott már azon, hogyan lehetne ezt a folyamatot megakadályozni. Csányi László nagy darabban hirdette meg a még szabad földeket árverésre. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 340 és 460 hektáros tételek is voltak. Ezeken az árveréseken épp azok szorulnak háttérbe, akik művelnék a földet: családi gazdaságok ma még nemigen tudnak 300 millió forintot földvásárlásra költeni - hívja fel a figyelmet Ozgyin Mihály képviselő. Az MNV Zrt. gyakorlata másutt is kiváltott már ilyen reakciókat: a zömmel ellenzéki irányítású megyei önkormányzatok közül jó néhány ugyanígy döntött földvásárlásról. Az itteni 2009-es költségvetésben összesen 10 millió forintot tettek el erre a célra, de ezt a keretet nyilván lehet növelni. Az önkormányzat figyeli az árverési hirdetményeket, és mindig egyeztet az érintett településsel is. Mert ahol a helyhatóság is meg akarja venni a földet, ott a megye nem erőlködik. Protokoll BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu Ami történt, az „diagnosztikai tévedés", de mivel az orvos vizsgálat közben „a protokoll" szerint járt el, nem vonható felelősségre. Lényegében emiatt nem kaphat a nyitott gerinccel élő csongrádi Blázsik Patrik családja kártérítést a Legfelsőbb Bíróság szerint, és ezért nem akarta Sólyom László köztársasági elnök, hogy újrainduljon a műhibaper. A protokoll kifejezést olvasva sokan nyilván a politikusok, diplomaták viselkedésére gondolnak, de ebben az esetben a szó egyfajta szolgálati szabályzatot jelent: pontról pontra leírja, hogy vizsgálat közben mi után minek kell következnie. A protokoll fontos, mert aki betart ja, annak ezek szerint yy Megtanultuk azt joga van a tévedéshez. is, hogy egyebek Ez a helyzet az mellett a kórház teszi allapota miatt is navarossá a várost. gyon érdekes. Mi egyrészt félünk, amikor be kell mennünk a kórházba. Az elmúlt években ugyanis betegként azt tapasztaltuk, hogy a mi ellátásunk színvonala elsősorban nem az orvostudomány fejlődésének állásától, hanem a kórháznak járó állami finanszírozástól függ. Másrészt megtanultuk azt is, hogy egyebek mellett a kórház teszi várossá a várost; ez egy munkahely, orvosoké, ápolóké és a technikai személyzeté, védeni kell, többnyire a szocialista kormánytól, alkalmanként tüntetéssel. Ez a tapasztalat nem csupán Hódmezővásárhelyen, de még a kilencvenes évekből Makón és Szentesen is él a köztudatban. A műhibaperekkel ezen az alapon állva nem nagyon tudunk mit kezdeni, elég baj az, ha valaki tévedés áldozatává válik - de az nem jó, hogy ilyen alapon egyre többen kérnek kártérítést. Az pedig, hogy egyesek ilyen perekből meg tudnak élni, lényegében annak köszönhető, hogy az orvosok egyre kevesebben vannak, többet dolgoznak, így tényleg sűrűbben előfordulhat, hogy elnéznek valamit. A gyógyítókban nagy a feszültség amiatt, hogy a betegek minőségi elvárásainak a romló körülmények miatt egyre kevésbé tudnak megfelelni - ezt Domokos István, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke mondta múlt csütörtökön a szegedi megyeházán. Kórházigazgatók, orvosi érdekképviselők tiltakoztak az új finanszírozás ellen, amely ismét kevesebbet juttat működésre. Elhangzott, hogy az egészségügyben apró műtéttel is lehet nagy kárt okozni, és ilyenkor hosszú időbe telik a gyógyítás. Az jutott eszembe közben, vajon mi történne, ha egy ilyen központi intézkedésről utóbb színről színre bebizonyosodna: műhiba volt. De eddig csak az derült ki, hogy akik az egészségügyet alakítgatták Magyarországon, a protokoll szerint jártak el. Joguk volt tévedni - akkor is, ha esetleg emberek haltak meg emiatt. 200 000 FORINTOT KAP A CSALÁD A SZAKMINISZTERTŐL Sólyom elutasította Blázsik Ildikó kérelmét Várni, csak várni, mindig csak várni... FOTÓ: FRANK YVETTE A miniszter figyelembe vette Patrik állapotát. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Elutasította Blázsik Ildikó kérelmét a köztársasági elnök, így nem vizsgálják fölül a műhibaper eredményét. Az egészségügyi miniszter viszont 200 ezer forintot küld a nyílt gerinccel született csongrádi Blázsik Patriknak és édesanyjának. CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL Sólyom László köztársasági elnök hivatala elutasította Blázsik Ildikó és fia, Patrik kérelmét. A 30 éves anyuka azért indított pert a szentesi kórház ellen, mert szerinte terhessége első szakaszában kezelőorvosának észre kellett volna vennie fia fejlődési rendellenességét. A csongrádi család utolsó mentsvárként fordult a köztársasági elnökhöz: azt szerették volna, hogy a legfőbb közjogi méltóság rendelje el az általuk indított műhibaper eredményének felülvizsgálatát. Mint arról beszámoltunk, áprilisban a Legfelsőbb Bíróság elutasította az anya keresetét, így kártérítést és életjáradékot sem kaphat Ildikó és a nyílt gerinccel született Patrik. Az indoklás szerint diagnosztikai tévedés történt, de mivel nőgyógyásza a protokollt betartva végezte el a vizsgálatokat, nem lehetett felelősségre vonni. Blázsik Ildikó lapunknak elmondta, írtak levelet az egészségügyi miniszternek is, de hiába hivatkoztak arra, hogy Patrik az egyedüli az országban, akit még nem műtötték meg nyílt gerince miatt, és még él, rendszeres támogatásra vonatkozó kérelmét elutasította a szaktárca. A minisztérium azzal érvelt válaszában, hogy Blázsik Ildikó magas összegű családi pótlékot és legmagasabb ápolási díjat kap. Az anyuka szerint szomorú, hogy havi 64 ezer forint magas juttatásnak számít a szaktárca szerint. A levélben arról is tájékoztatták, hogy Székely Tamás miniszter Patrik állapotára tekintettel méltányosságból egyszeri támogatásban részesítette a családot: a 200 ezer forintot napokon belül átutalják Blázsik Ildikó számlájára. 80 perc késés 6 óra alatt SZEGED-CEGLED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL De akkor újra megszólalt azzal a vészjósló hanglejtéssel a hangosbemondó: a Budapest Keletiből indult, menetrend szerint 16 óra 41 perckor érkező Kamilla IC 40 percet késik. Ez azt is jelenti, hogy akik átszálltak volna, azok nem fognak, illetve csak később, mert a Szegedre tartó vonat 40 percet nem vár. Nekik a hang a 17 óra 48 perckor érkező és induló szerelvényt ajánlotta. Remélhetőleg senki sem beszélt meg fontos találkozót negyed hétre Szegeden, mert legkorábban negyed nyolcra érhet csak oda. A vonatról, amely 40 perccel később érkezett, egy nagy család szállt le nagy táskákkal: apuka 4 gyerekkel. A legidősebb fiú éppen az IC-jegyeket váltotta vissza. Több mint ezer forintot fizetett vissza a MÁV, de hiába, a sükösdi család végleg lekéste a csatlakozását, azaz fél tizenegy lesz, mire hazaérnek. - Visszafizették a pótjegy árát, de mire megyek vele? mondja Vaskó György, aki gyerekeivel esett túszul a ceglédi állomáson. - A kicsik a nagyinál voltak nyaralni Hajdúdorogon, Marci fiam felvételizni ment Nyíregyházára, ezért úgy gondoltuk, összekötjük az utazásokat. A szárnyvonalakon még minden rendben volt, valahol Debrecen körül hozták össze ezt a késést. Innen Kiskunfélegyházára megyünk, onnan Halasra, aztán Bajára. Napokkal ezelőtt az interneten terveztük meg az utazást, de hiába - mondja ki a kulcsszót a családfő, és széttárja a karját. A délelőtti 20 perc és a délutáni 40 perc késéssel együtt egy teljes órát késtek délután 5 óráig a vonatok Ceglédnél. Amíg Vaskó úrral beszélgettünk, kiírták, hogy a Szegedről Budapestre tartó vonat és a Budapestről Szegedre tartó szerelvény is késik 10-10 percet. Húzunk tehát még két strigulát: 6 óra alatt 80 percnyi késés.