Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

18 A DÉL SPORTJA 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ 1975 ÓTA DOLGOZIK A TISZA-PARTI VÁROS KÉZILABDÁJÁÉRT Kővári távolodik a Picktől Könnyes ünnep BÁTYI ZOLTÁN Láttak-e már öregségtől görnyedt, mozdonyfüstből nyugdíjba ké­szülő vasutast sírni? Mert én igen. Már amennyire a saját könnyei­met maszatolva láthattam valamit is a világból, ami azon a napon, anno 1960-as évek, iszonyatosan igazságtalan volt velünk, rókusi kölykökkel. És igazságtalan azzal a sok-sok ezer emberrel, aki az SZVSE-pályára begyömöszölte magát, hogy csodát várva abban reménykedjen: az NB Il-es Vasutas kiveri az MTK-t is az MNK-ból. - Miért ne verné? - hullámzott, énekelt, üvöltözött a tömeg, hi­szen akkorra már a Fradi, a Vasas is szégyenkezve buszozott haza. Kupadöntőbe hajszoltuk az aranylábú szögedi fiúkat, de csak ki­derült, a fák még az SZVSE-pályán sem nőnek az égig. Pedig olyan pályát még nem teremtettek a földre. Nem is pálya volt az, stadi­onnál is több, szíve Rókusnak, ahol fociedzés közben hosszúlábú futók köröztek a vörös salakon, karfiolfülű birkózók gyömöszölték egymást a lelátó alatt. A klubházban, a telek sarkán, ahol akár két­féle bambiból is választhattunk, sakkozók meredtek a táblára, mi­közben a külső salakoson szétnyűtt dorkóban rúgtuk a bőrt. És tudtuk, hogy az SZVSE éppen úgy nem csupán egy klub, mint ahogy a pálya sem csak pálya, hanem közösség, család, fontos ré­sze a városnak. Ha elveszne, múltunkból szakítanának ki hatalmas darabot, jelenünket gyaláznák meg, jövőnk fabatkát sem érne. De az SZVSE nem veszhet el, hittük erősen, és örömmel néztük már családot alapító felnőttként, milyen remek sportcsarnok épült, meg új klubház, szállodás, báros. És hittük: egyszer legyőzzük még az MTK is, lesz Rókusnak kupadöntős csapata. Nem lett. De az SZVSE még létezik, kilencvenedik születésnapját ünne­pelhette, és fogalmam sincs, július 5-én hány ember mosolygott a régen volt dicsőség felemlegetésekor. Az idős vasutas biztos nem volt közöttük. Gyanítom, hacsak nem él százévesen, ő már a felhők mögül néz le ránk, Szegedre, a vasutas pályájára. És amikor meglátja, hogy a stadionból, amit sok évtizedeken át szeretet ölelt körül, mára csak szégyellni való romhalmaz ma­radt, mi mást is tehet, mint elbőgi magát. Biztosra veszem, könnyei még annál is kövérebbek, mint ami­lyenekkel a hatvanas években az elveszített MTK-s meccset siratta. Kővágó bronzérme Amikor még minden szép volt. Kővári Árpád (jobbról) Lele Ambrussal és Vladan Maticcsal ünnepel a Pick-klubban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA DORTMUND. Kővágó Zoltán a harmadik helyen végzett férfi diszkoszvetésben a madridi at­létikai Grand Prix-viadalon. Az athéni olimpián ezüstérmes ma­gyar versenyző 62,70 méteres eredménnyel zárt, négy és fél méterrel maradt el a győztes lit­ván Virgilijus Aleknától. A 800 méteren induló Kazi Tamás a kilencedik helyen végzett. Kővári Árpád neve összeforrt a szegedi kézilabdával. Nélküle nem tartana ott a Tisza-parti vá­ros kézilabdája, ahol jelenleg jegyzik. Nemzetközileg is elis­mert lett a Pick Szeged, és ebben fontos szerepet töltött be Kővári Árpád. A sokak által kedvelt, de szintén sokak által már támadott sportvezető azonban lehet, hogy a továbbiakban nem vállal mun­kát a felnőtt kézilabdacsapat mellett, távozik az elnökségből A szegedi kézilabda „pápájával" az elmúlt hétvégén beszélgettünk. SZEGED SÜLI RÓBERT - Marad, vagy nem marad az elnökségben? - Még nem döntöttem el, de nagy valószínűséggel nem folytatom a munkát. - Miért? - Sok mindennel nem értek egyet, úgy érzem, rengeteg min­den ad hoc jelleggel történik a klubnál, sok minden nincs megtervezve, papírra vetve, a meglátásom szerint így nem le­het dolgozni, számon kérni. - Vladan Matics kinevezé­sével sem értett egyet? - Nem. Amikor évközben felmerült az edzőváltás, én is amellett voltam, hogy hoz­zunk új trénert. Felvetődött Kovács Péter neve, akit még egykor én invitáltam Szeged­re, és kiváló munkát végzett a Pick Szegednél. Az egyesület felvette a kapcsolatot Kovács­csal, azonban a tárgyalások gyorsan megrekedtek, miután a menedzserével kellett a to­vábbiakban tárgyalni. - Volt jelöltje a padra? - Kovácson kívül más nem. - Mi a baja Maticcsal? - Matkét kedvelem, amióta ő az edző, sokat beszélgettem vele. Nehogy , azt gondolják, hogy a háta mögött beszélek, a problémáimat elmondtam neki is, felhívtam a figyelmét a hibáira. Sajnos néhány játé­kost hosszú gyeplőre enge­dett, ez volt a legnagyobb baj. - Kikre gondol? - Elsősorban Puljezevicsre és Krivokapicsra. Puljezevics néha már azt gondolta, hogy ő a klub egyik vezetője, Krivo­kapicsnak pedig a hozzáállá­sával akadtak problémák. Sokkal keményebb szankció­kat kellett volna alkalmaznia mindkettőjükkel szemben. - A városban olyan pletyka is terjeng, hogy szeretne újból vezető szerepet kapni, ez igaz? - Szó sincs erről. Egy biztos, más elképzelésem van a Pick Szegeddel kapcsolatosan, mint néhány vezetőségi tagnak. Ezt el is mondtam Pistrui László­nak és Lele Ambrusnak is. Saj­nos a kritikát sokszor támadás­nak vették, pedig csak jó szán­dékból és a csapat érdekeit szem előtt tartva fogalmaztam meg a mondataimat. - Mikor dől el, hogy marad-e a felnőtt együttes mellett? - Még nem tudom. A kézi­labdát csinálom tovább, hi­szen van egy NB I/B-s csapa­tunk, illetve az utánpótlás is a Tisza Volán SC-hez tartozik, így munka lesz bőven. - Mióta dolgozik a szegedi kézilabdában? - 1975 óta. Néhány évet ki­hagytam, dolgoztam külföldön, 30 évet azonban biztos, hogy lehúztam a csapat mellett. - Várható, hogy a lejárt mandátuma elnökségből má­sok is távoznak? - Mások nevében nem tu­dok nyilatkozni. KÉT SZAKASZ UTÁN A SVÁJCI CANCELLARÁÉ A SÁRGA TRIKÓ Armstrong még mindig a régi A hároméves szünet után visz­szatérő hétszeres győztes amerikai Lance Armstrong mindössze negyven másod­perccel maradt el a svájci Fábi­án Cancellarától az egyéni idő­futam során, ezzel a tizedik lett a 96. Tour de Francé első szakaszán. MONACO MUNKATÁRSUNKTÓL Fabian Cancellara nyerte meg a 96. Tour de Francé első etap­ját, a Monacóban rendezett, 15,5 kilométeres időfutamot szombaton, ám a legnagyobb figyelmet a nagy visszatérő amerikai Lance Armstrong kapta. A hétszeres győztes 2005 után indult újra a fran­cia körversenyen, és meggyő­ző teljesítményt nyújtva csak negyven másodperccel ma­radt el az olimpiai és világbaj­nok svájcitól. - Rendkívül technikás volt I ült -­A prológgyőztes Cancellara a második etap után is vezet. Armstrong három év elteltével újra nekivágott a Tournak. FOTÓK: MTI az időfutam útvonala, nehe­zen találtam a megfelelő rit­must. Jó néhány év eltelt a legutóbbi Tourom óta, de ez még mindig csodálatos ver­seny - mondta az összetett­ben tizedik Armstrong a célba érkezés után. A második sza­kaszt, amely nem változtatott az élmezőny állásán, a brit Mark Cavendish nyerte. Hét­főn a Marseille és La Gran­de-Motte közötti 196,5 kilomé­ter vár a mezőnyre. Eredmények 1. szakasz, Monaco, 15,5 km, egyéni időfutam: 1. Fabian Cancella­ra (svájci. Saxo Bank) 19:32 p, 2. Alberto Contador (spanyol, Asta­na) 18 mp hátrány, 3. Bradley Wiggins (brit, Garmin) 19 mp h, ...10. Lance Armstrong (amerikai, Astana) 40 mp h. 2. szakasz, Mona­co-Brignoles, 187 km: 1. Mark Cavendish (brit, Team Columbia) 4:30:02 ó, 2. Tyler Farrar (amerikai, Garmin-Slipstream) azonos idő­vel, 3. Romáin Feillu (francia, Agritubel) a. i. Az összetettben: 1. Cancellara 4:49:41 ó, 2. Contador 18 mp hátrány, 3. Wiggins, 19 mp h, ...10. Armstrong 40 mp h. Dél-Magyarország legnagyobb piaca - több mint bevásárlóközpont Előre néznek a Cserepes sori piacon Új centrum alakult ki Móravárosban az odaköltöző multikkal, s ennek része a Cserepes sori piac is. Erdős István ügyvezető hangsúlyozza, hogy a szomszédba telepedett két élelmiszermulti olyan potenciális vásár­lókat vonz, akik közül sokan átsétálnak a Cserepes sori piacra is. Újra növekszik a forgalom a piacon, köszönhetően egyebek között az ingyenessé tett parkolónak is. Enyhe üröm az örömben, hogy ismét feltűntek a zsebesek - néhány évig nem látták őket, most a nagyobb vásárló­közönség nyomán újra megjelentek. Probléma viszont nem lesz velük, ezt nagyon határozottan ígéri Erdős István. Mint ahogy az új kormányrendelet betartásával sem, miszerint nyilvántartást kell vezetni a bérlőkről, ami viszont eddig is működött a minőségbiztosítási szempontok miatt. Szóval, Szegeden eddig is rendben volt a papírmunka, inkább a fővárosban akadtak ebből problémák. Aki nyugodtabban szeretne vásárolni, annak a hétköznapokat ajánlja az ügyvezető igazgató, akkor nyugodtab­bak a körülmények, és több figyelmet szentelhet az eladó a vevőjére. Fontos az is, hogy személyesebb a kap­csolat a piacon, mint sok multinál. További érv a Cserepes sor mellett, hogy sokkal olcsóbb ugyanaz a termék, mint a belvárosban, ahol valahogy ki kell termelni a drágább bérleti díjakat. Ráadásul gyakori az is, hogy amit bent árulnak, azt a piacon vásárolják meg, vagyis pontosan ugyanazt a terméket kapják a vásárlók. Pozitívan erősödött a Cserepes sori használt piac jellege is, számos olyan új árusuk van, aki a válság hatá­sára itt értékesíti feleslegessé vált dolgait. A magánszemély kihozza kétbőröndnyi holmiját a piacra, fizet egy négyzetméterért 150, az egész asztalért 300 forintot, s elad néhány ezer forintért árut. Ha pedig nyugdíjas, még villamos- vagy buszjegyre sem kell költenie. Nyugaton ez bevált gyakorlat, de nálunk is egyre inkább kezd meghonosodni. Régebben zárt kör volt a használtcikk-piac - korábban a Szent István téren árultak ma már közel sem annyira. Dél-Magyarország legnagyobb piaca - több mint bevásárlóközpont - hangzik a Cserepes sor jelmondata, s ez a jövőben még inkább erősödhet. Erdős István úgy véli, még nem igazán érzékeljük a válságot - most éljük fel a tartalékokat -, vagyis a piacnak biztos a jövője. Az elmúlt 19 év alatt lefektetett alapok jelentik a bázist a további fejlődéshez, a kereskedői közösség erősítéséhez, a jobb kiszolgáláshoz. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család - mondja az ügyvezető -, időnként vitákkal, de ez minden családban előfordul. Erdős István szerint tehát minden adott a fenntartható fejlődéshez, hosszú távon is biztató a Cserepes sori piac - a nagy család - jövője. Vasárnap autópiac. A porszívó elől kijön, a tyúklevesre viszont hazamegy a szegedi férfi - mondja tréfálkoz­va Ledenszki Róbert. Vasárnap délelőtt átlagosan 150 autót kínálnak az eladók, s ennek 10 százaléka meg is találja új gazdáját. Jellemzően a 300 ezer és egymillió forint érték közötti kocsik forognak, s míg a férj kiné­zi magának az autót, a család többi tagja nyugodtan megeheti lángosát, vásárolhat a Cserepes sori piacon, melynek a vasárnap a második legerősebb napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom