Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-06 / 131. szám

Szombat, 2009. június 6. Aktuális 15 -f Folytatás az 1. oldalról Egy sarokkal arrébb, a Kígyó utca és a Kiss Menyhért utca találkozásánál keresve sem találtunk olyan jelzést, ami a kerékpárosok számára lehető­vé tenné a menetiránnyal szembeni közlekedést. Ennek ellenére mind­össze tizenöt perc alatt öten is a Ti­sza Lajos körút felé indultak el a Kí­gyó utcán, az út kellős közepén bi­ciklizve. Vajon miért szegik meg ­úgy tetszik, egyre többen - a szabá­lyokat? Megpróbáltunk szóra bírni néhány renitens kerekezőt, ám válaszra sem méltattak bennünket. Egyikük fog­hegyről azért odavetette, hogy neki nincs jogosítványa, éppen ezért nem is ismeri a KRESZ-t. Egy másik sza­bálytalanul kerekező viszont elmond­ta: úgy tudja, és ezzel szerinte nincs egyedül, hogy megváltozott a szabály, igenis mehet a biciklis a menetirány­nyal szembe is. Rosszul tudja. Az olyan utca a kevés kivétel, mint a Fekete Sas, ahol a fel­festett bicikliút mindkét irányú hasz­nálatát a tábla is megerősíti. A többi utcán a fent leírt módon haladhatnak a kerékpárosok. - A szabálysértés miatt a rendőr a helyszínen figyelmeztethet, illetve pénzbírságot szabhat ki - tudtuk meg Radics Róberttől. Feljelentés is lehet az ügyből, az ilyenkor kirótt büntetés pedig akár egy új kerékpár árára is rúghat. ES BÍRSÁGOK TÉTELESEN. Szabálysér­tés esetén a szóbeli figyelmeztetést díjmentesen megússza a kerékpá­ros, rosszabb esetben háromtól húszezer forintig terjedő pénzbír­ságot kap. Ha feljelenti a rendőr, akkor harmincezer forintra is meg­büntetheti. Csengele nem vette be a cumit, önálló maradt Folytatás az 1. oldalról A 2007-ben alakult Szegedi Kistérség Többcélú Társulásában például a kis­térség 8 települése vesz részt, Szeged 3 iskolája mellett benne van Tiszaszi­get, Újszentiván, Szatymaz, Sándorfal­va, Kübekháza, Dóc és Deszk. Mint­egy 3200 gyermek tanul a mamutis­kolában. A kimaradt Domaszék és Röszke közösen hozott létre társulást, csakúgy, mint a mórahalmi kistérség­ben Ásotthalom és Öttömös vagy Pusztamérges és Rúzsa. - A társulás a fenntartó számára je­lentős többletnormatívát jelent, a belé­pő település így saját költségvetéséből - méretétől függően - akár 10-30 milbó hogy a több száz fős tantestület tagjai gyakran nem is ismerik egymást. - Tavaly szeptember óta kistérsége­ken átnyúló együttműködésünk van Mártéllyal. Pénzügyi okokból jött létre a társulás: 20 milbó forint többletfor­ráshoz jutunk így. Nem bántuk meg a lépést - értékel Gémes László, Szegvár polgármestere, hozzátéve: a gyerekek­nek nem kell utazniuk az iskolák kö­zött. - Nem vettük be a cumit - indokolja a kimaradást Sánta Ferenc, Csengele polgármestere -, motivációnk az volt, hogy megőrizzük önállóságunkat. Mi jelen esetben a „cumi"? - 2007-ben valóban csőidként 10 millió forinttal az Tolna: 5 önálló iskola Egyre rosszabb helyzetben vannak a kisiskolák, van, ahol a közüzemi díjakat sem tudják kifizetni - hangzott el a Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány közelmúltban rendezett konferenciáján. Tolnában csupán 5 olyan kistelepülés van, amely még önállóan működtet nyolcosztályos általános iskolát. Az 1018 fős Gyulaj Intézményének állami támogatása például két év alatt 18 millió forinttal csökkent. forintot is megspórol. Ezt a tapasztala­tok szerint ritkán forgatják vissza az oktatásba - hallottuk Porkoláb Mihály­tól, a Magyarországi IskolASZÖvetsé­gek Szövetségének (MLASZÖSZ) titká­rától. Szerinte 300 tanuló alatt nehe­zen őrizhető meg az önállóság. A tár­sulás mellett és ellen is szólnak szak­mai érvek: minél kisebb egy település, annál gyengébben teljesítenek a tanu­lási felméréseken a diáitok - míg a ma­mutintézményekben gondot okozhat, állami normatíva, mert kimaradtunk, de azóta nem kapunk kevesebbet, mintha csatlakoztunk volna. így meg­maradt az önkormányzat tulajdoná­ban a két éve épített óvoda is. Az ok­tatást szent dolognak tartjuk - fogal­mazott Sánta Ferenc. A 110 millió fo­rintból működő iskola büdzséjéhez 40 milliót ad az önkormányzat. Nem is tervezik a belépést: közel 150 fős az is­kola, az óvodában több mint 70 gyer­mek van, biztosított az „utánpótlás". m ÚGY LÁTSZIK, SOKAN SZERETIK AZ ELETVESZELYT Fotó: Frank Yvette Forgalommal szemben MEGINT NINCS SAPKÁJA A SZEGEDI VfZMŰNEK Kifütyülik a nádvágókat az újszegedi Holt-Marosnál LÁNCATADÓ ÜNNEPSÉG A LIONS KLUBBAN. Heizler Tamás (jobbról) leköszönő elnök ünnepélyesen átadta a tisztet jelképező lán­cot utódjának, Kővári Árpádnak - a Szegedi Első Lions Klub láncátadó ünnepsége tegnap este volt a Gellért szabadidőközpont­ban. Az elnöki tisztség egy évre szól - mindig az alelnökökből lesz a jószolgálati szervezet vezetője. Kővári Árpád eddigi alelnöki tisztét ezután Lázár György sebészprofesszor tölti be. A leköszönő elnöknek, Heizler Tamásnak a nemzetközi szervezet kormány­zója által adományozott elismerő oklevelet adott át a magyarországi szervezet alkormányzója, a szegedi Németh István. Az idén Az év klubja címet a szegedi Lions kapta, a velejáró serleget Is tegnap mutatták be a tagoknak. Fotó: Karnokcsába VÁSÁRHELYEN ÁLLÍTOTTAK KI 110 éves Endre Béla-portré Eddig ismeretlen Endre Béla-portré került a közelmúltban Vásárhelyre, amit a fiatal művészettörténész, Tóth Károly azonosított. A kép jelen­leg a Nagybánya-tárlaton, azt köve­tően pedig az Alföldi Galéria állandó kiállításán lesz látható. IMRE PÉTER A Szegeden született, de Vásárhelyen nevelkedett festőről, Endre Béláról (1870-1928) került elő a közelmúltban egy eddig ismeretlen portré, amelyet kortársa, a szintén vásárhelyi kötődé­sű Hegedűs László festett róla. Az 1899-ben Párizsban készített képet egy aukción Jurecskó László, a budapesti MissionArt Galéria vezetője és a fiatal vásárhelyi művészettörténész, Tóth Károly közösen vásárolta meg. Utóbbi kutatásai derítették ki, hogy a Férfi portré című festmény minden valószí­nűség szerint Endre Bélát ábrázolja. - Tóth Károly munkáját segítette, hogy galériánk állandó kiálbtásának anyagában található egy kisméretű He­gedüs-kép, amely egy párizsi mulató­ban az asztal mellett búslakodó, előre­hajló Endre Bélát ábrázolja - mondta el Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója. - A most megtalált, az előbbivel egy idő­szakra datálható alkotáson lévő férfi arcvonásai nagyon hasonlítanak az em­k'tett kép szereplőjére. Ez a festmény művészettörténeti szempontból nagyon fontos: túl azon, hogy újabb Endre Bé­la-portré bukkant fel, dokumentálja a vásárhelyi művészek párizsi jelenlétét. A festményt a legendás nagybányai művésztelepről szóló kiállítás megnyi­tóján Jurecskó és Tóth hosszú távra le­tétbe helyezte a Tornyai-múzeumban, amit az érdeklődők pillanatnyilag a Nagybánya-tárlaton, annak zárását, július 12-ét követően pedig az Alföldi Galéria állandó kiállításán tekinthet­nek meg. A Szegedi Vízmű vágatja a nádat a Holt-Marosnál. Miért nem télen; mi­ért most, amikor a vízimadarak fész­kelnek? - kérdezi a vízparti ember és az ornitológus. Kiderült: legalább ekkora hibát követne el a vízmű, ha nem vágatná le a nádat. BAKOSANDRÁS Teljesen letarolja a nádat a Holt-Ma­rosnál a Szegedi Vízmű, ezzel a hírrel hívta szerkesztőségünket Nagy Béla szegedi horgász. A vízparti ember fel­rótta a cégnek, hogy pont akkor végzi ezt a munkát, amikor fészkelnek a ná­di rigók, verebek. - Tényleg nem sze­rencsés, hogy vegetációs időszakban vágják a nádat, hiszen ez a vízparti élőlények búvóhelye. Bár a törvény ezt nem tiltja, ha valaki észreveszi, hogy fészek is áldozatul esik, bünte­tésre számíthat a cég - mondja Molnár Gyula ornitológus, önkormányzati képviselő. A Szegedi Vízmű feladata többek között az is, hogy rendben tartsa a csapadékot elvezető árkokat, záportá­rozókat - ilyen szerepet a Holt-Maros is betölt. A vágással a cél az, hogy az esővíz a lehető leggyorsabban lefoly­jon, az áramlást pedig a fű, nád lassít­ja. A munkát ütemterv szerint végez­teti a cég, pontosan meghatározott sávban - tájékoztatott Maróti Tibor víz- és csatornahálózati üzemvezető. Most valóban a Holt-Maros volt soron, ilyenkor mindig jönnek észrevételek, Tananyag lett a válság .A Centrum Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kiemelkedően Köz­hasznú Kft. ingyenes tananyagot állí­tott össze, amelynek segítségével az összes magyar középiskola diákja megismerkedhet a gazdasági válság okaival. A tananyag a www.centrum­tiszk.hu internetes oldalról letölthető. most is számítottak erre. Nem az ösz­szes nádat vágják le, mert a parton is, a vízen is marad valamennyi. Vízima­darakkal pedig nem találkoztak. Felvetésünkre - miért nem télen vágják - az üzemvezető azt mondja: vágják akkor is. - A Vértó a példa rá, télen levágtuk, mostanra megint meg­nőtt - mondta. Hozzátette: - A nád egészen addig szép az árokban, amíg nem jön egy nagyobb eső. Mert akkor épp emiatt nem folyik le elég gyorsan a víz. • • A Vértó a példa rá, W # télen levágtuk, mostanra megint megnőtt. Maróti Tibor A helyzetre megoldást jelenthet, amit Molnár Gyula mondott, hogy helyi védelem alá fog tartozni ez a terület, akkor nyilvánvalóvá válik: a Holt-Maros azért létezik, hogy szép legyen. A víz most sem gazdátlan, a közelben élők is figyelnek rá - ami jó, de nem mindig. A Hermán Ottó Horgászegyesület például nem mer keszeget telepíteni a vízbe. Ez a fajta hal megsínyli a szállítást, egy-kettő mindig akad, amelyik szabadon en­gedés után fölfordul. Ilyenkor azon­nal megy a telefon a Délmagyaror­szág szerkesztőségébe, hogy dögle­nek a halak... Ősbemutató Szent Gellért püspök életéről mutatnak be előadást a Szegedi Fegyház és Bör­tön ebtéltjei hétfő délután fél 3-tól a Csillag börtönben. A színdarabot az egyik fogvatartott írta, és Juhász Tibor ezüstmisés áldozópap rendezte. A Csil­lag börtön katolikus körének tagjai két éve mutatnak be elítélt társaiknak, ezt a előadást az intézettel kapcsolatot tar­tó egyházak és civilek is megnézhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom