Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-24 / 146. szám

Csütörtök, 2009. június 25. Megyei tükör 17 NÉMETORSZÁGBAN BETILTOTTÁK A18 ÉV ALATTIAK SZOLÁRIUM HASZNÁLATÁT Fontosabb a divat, mint az egészség Egyes szegedi középiskolákban a lányok fele jár rendszeresen szoláriumba, de olykor már általános iskolások is élnek vele. Németországban a napokban betiltották a 18 évesnél fiatalabbak mesterséges napozását, mert drámaian emeli a bőrrák kockázatát. TOMBÁCZ RÓBERT - A volt osztálytársaimnak nagyjából a fele járt rendszeresen, 2-3 hetente szolizni. Ismerték a kockázatokat, de szerintem nekik a divat fontosabb, mint az egészségük - mondta tegnap délután a nagyáruház előtt Bodó Renáta, aki idén végzett a középiskolában. Nyolcadikos testvére, Diána azt mondja, már náluk, az általános iskolában is vannak -12 lány osztálytársa közül ketten -, akik hetedikben, nyolcadikban eljártak időnként szoliba. A testvérek viszont - a bőrrák veszélye miatt - inkább a napozástól is tartózkodnak. Annak kapcsán kérdeztük őket, hogy a múlt héten a német parlament alsóháza törvényben tiltotta meg a 18 év alattiaknak a szoláriumozást. Ezt azzal magyarázták, hogy Németországban - ahol 4 millió tini jár rendszeresen szoláriumozni - a bőrgyógyászok adatai szerint 75 százalékkal magasabb a szoláriumozó 35 év alattiak között a melanomások aránya. Szegeden az általunk megkérdezett öt szoláriumszalon mindegyikében azt mondták: a tinik legföljebb forgalmuk 2-3 százalékát adják, többnyire a 30-as, 40-es generáció veszi igénybe a barnítógépeket. Néhányan hozzátették: ha tini vendég érkezik, figyelmeztetik a kockázatokra, és sosem engedik, hogy 3 percnél tovább legyenek a mesterséges napon. Máshol csak azokat a tiniket engedik a szoláriumba, akik szülővel együtt érkeznek. - Néhány éve már kiadott a WHO az Egészségügyi Vüágszervezet - egy ezzel kapcsolatos ajánlást. Örülök, hogy végre valahol komolyan vették az érveinket - kommentálta a hírt Oláh Judit, a szegedi bőrklinika adjunktusa, a Magyar Dermatológiai Társaság Onkodermatológiai Szekciójának vezetője. A szakember elmondta: minél korábban éri káros mennyiségű fény a bőrt, annál nagyobb a bőrrák kialakulásának esélye. A szoláriumozás káros hatását jól szemlélteti, hogy egyre gyakrabban találkoznak a mellen, fenéktájon - azaz a strandon többnyire fürdőruhával fedett részeken - kialakuló daganattal. Ezért pedig nem a természetes napozás, hanem egyértelműen a szolárium tehető felelőssé. Oláh Judit hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a természetes napozás kevésbé egészségkárosító, egészséges barnaság ugyanis a bőrgyógyászok szerint nincs. Aki nyáron barna bőrre vágyik, használjon önbarnító krémeket, ami csak a bőr felső rétegét festi be, és nem okoz bqrkárosodást. Hatszor több bőrrákos Meghatszorozódott a szegedi bőrklinikán diagnosztizált melanomás esetek száma a 80-as évekhez képest - közölt riasztó adatot Oláh Judit a bőrrák járványszerű terjedéséről. Ennél is súlyosabb gond, hogy amíg az elmúlt 20 évben nem fedeztek fel 18 év alatti bőrrákost a szegedi szakkllnikán, most 5 ilyen beteget is kezelnek, egyikük 14 évesnél Is fiatalabb. HÁROM KONTINENS ÍZEIT KÓSTOLHATJÁK A SZEGEDIEK Humusz, papadom és szecsuáni A MAGYAROK SZÁJA ÍZE SZERINT FŰSZEREZIK A KÍNAI ÉTELEKET IS Fotó: Karnok Csaba A szegediek kedvelik más nemzetek ételeit - a változatosság hívei szívesen kalandoznak például az indiai, palesztin, kínai, mexikói, olasz, görög vagy szerb specialitások világában. A megyeszékhelyen akár mindennap más országban ebédelhetünk - útlevél nélkül. KOVÁCS KRISZTA Nem kell órákig utazniuk a szegedieknek, ha más nemzetek specialitásait szeretnék megkóstolni. A csongrádi megyeszékhelyen három kontinens ételeiből válogathatunk, a legtöbb helyen a saját országából hazánkba települt séfek készítik a nemzeti specialitásokat. A belvárosban sétálva amerikai, mexikói, görög és olasz ételeket kínáló éttermeket találunk. Az egyik helyre benyitottunk: a cégtáblán tevék és turbános figurák. Az üzletvezető, a palesztin Salha Samir tavaly augusztusban jött Szegedre, most palesztin, libanoni és szíriai ételeket készít. Azt mondta, ezeken a területen több hasonló specialitás van, mint például a kebab, a siskebab és a humusz (csicseriborsó). - Németek, spanyolok, svédek és japánok a törzsvendégeink, de gyakran térnek be magyarok is, mert az ételeink többnyire csirkehúsból készülnek, és kevés zsírral dolgozunk. Ráadásul minden ételt frissen kell elkészíteni magyarázta, miközben fehér masszát kanalazott egy kisebb tányérba. Humusszal kínált bennünket - az ételhez nem adott evőeszközt, pitát kellett a masszába mártogatni, és kézzel megenni. - Szeretjük a különleges ízeket, és szívesen próbálunk ki új dolgokat. Unalmas mindig ugyanazt enni mosolygott Balogh Ramóna és Nagy Ferenc, akik a mellettünk lévő asztalnál kebabra vártak. Papadom, paneer pakora és más egzotikus hangzású ételek sorakoznak az indiai-pakisztáni étterem étlapján. Megtudtuk, hogy a magyarul vajas csirkének nevezett fogás a legkedveltebb náluk. Amarjit Singh üzletvezető és a vendégek szerint is olyan ízűek az ételek, mint Indiában. A kínai éttermek az elsők között jelentek meg Szegeden is. A 13 éve Magyarországon élő Liu Zhi elárulta, hogy náluk a menüket inkább a magyarok szája íze szerint fűszerezik. - Többségében magyarok járnak hozzánk. A csípős leves és a csípős szecsuáni a sláger - mondta Liu Zhi. A magyar állampolgárságú üzletvezető elárulta, hogy ő a rákot kedveli a legjobban - olykor felkerül az étlapra egy-egy, a tenger gyümölcseiből készült finomság is. A közeli nemzetek ízeit is kedvelik a szegediek. A már említett görög és olasz konyha remekei mellett a szerb specialitásokat is végigkóstolhatjuk, mint például a csevap, a pljeskavica, a raznjici, a baklava. Kopilovic Dezső már 11 éve vezeti a belvárosi szerb-macedón-görög éttermet. Azt mondta, szerinte azért kedvelik a szegediek a déli szomszédaik ételeit, mert azokban a hús a hangsúlyos és olyan a fűszerezés, mint az eredetié. Ugyanakkor minden nemzeti étel elkészítése speciális ismereteket igényel. fii NYELVTÖRŐ ÉTLAPOK. Sokszor az ételek számát mondják a vendégek, és nem a nevét - egyes fogások a magyarok számára kimondhatatlannak tűnnek. A szerb karadjordjeva snicla valójában kajmákkal töltött sertéskaraj, panírozva, burgonyapürével tálalva. A palesztin mohammra pedig olívaolajban sült csirkecombfiié hagymával ízesítve. A paneer pakora házilag készült túrókockát jelent, amit fűszeres, csicseriborsóból készült lisztben sütnek. Per helyett párbeszéd Szaknyelven szólva egy év próbaidőre bocsátották a kísérleti mediációs programot a Szegedi Városi Bíróságon - négy hónap alatt 100 esetben ajánlották az ellenérdekű feleknek ezt a megoldást. A harmadik fél, a mediátor bevonásával elért megegyezés gyorsabb, olcsóbb és kíméletesebb, mint egy sok évig elhúzódó peres eljárás. MÁRTON GERGELY r Két éve adtak be először mediációra vonatkozó kérelmet Szegeden - mit arról Nagy Márta csoportvezető bíró, a program szegedi koordinátora. Ennél jóval több ügy van, de nem mindegyiket lehet ilyen formában megoldani. Alapvető különbség például, hogy amíg egy pert lefolytathatnak az egyik fél távollétében is, addig mediáció esetén mindkét érintettnek jelen kell lennie. A program elsődleges célja az, hogy rámutasson: létezik egy alternatív megoldás a vitás ügyek rendezésére. Hétfőn és csütörtökön délelőtt ezért mediátori ügyeletet hoztak létre, ahol informálják az érintetteket. Peres eljáH A te gyereked az én gyerekem Gyermekeik láthatásáról nem tudott megegyezni Dukál Tibor és volt felesége, Bolgár Éva. A gyámhivatal ajánlotta nekik a medlációt, ahol egymással csak közvetve, a mediátorokon keresztül beszéltek. Az apa a közös foglalkozásokon társasjátékozott gyermekeivel, később moziba mentek együtt. Dukál Tibor szerint a tizenegy éves Gergő és a kilencéves Rebeka feloldódott a találkozásokkor, azóta is horgászni járnak hármasban. Ez, vagyis hogy az apa egyáltalán láthatja gyermekeit, akkor is eredmény, ha az anya, Bolgár Éva most Is másként látja a helyzetet. Szerinte az apa jogait a gyermekek érdekel elé helyezték. • MINTÁZ ELETBEN OLY SOK MINDEN MASBAN, ASZ0LARIUM0ZASBAN IS FŐ A MÉRTÉKLETESSÉG Fotó: Karnok Csaba rás esetén kétféleképpen történhet a kiajánlás: a bírók írásbeli tájékoztatást küldenek a feleknek, vagy az első tárgyaláson szóban hívják fel a figyelmet erre a lehetőségre. Összehasonlítva a mediációt és a hagyományos peres eljárást, szinte minden szempontból az előbbi kerül ki győztesen. Akár egy háromórás megbeszélés is eredményre vezet, a többségnek azonban még legalább két ilyen alkalom szükséges. A harmadik fél - a mediátor - bevonása még így is jóval kevesebb költséggel jár, mint egy sokéves per, ráadásul hamarabb is lezajh*k. Nagy előnye még, hogy a bíró olyan ítéletet hozhat, amibe a mediáció során mindkét fél beleegyezett, ezért várhatóan kevésbé mérgesedik majd el a viszony a szembenállók között. B MIKOR LEHET ALKALMAZNI? Közvetítői tárgyalásra a polgári jog esetein kívül vagyon és személy elleni, valamint közlekedési bűncselekmény esetén is van lehetőség akkor, ha a kiszabott büntetési tétel nem haladja meg az öt évet. akkor lapunk is beszámolt. Azóta az Európai Parlament elfogadott egy irányelvet arról, hogy a tagállamok tegyék hazai jogalkotásuk részévé, és dolgozzák lei az eljárás szabályait. Ezzel párhuzamosan indult márciusban Szegeden - és még két bíróságon az országban - a kísérleti mediációs program. - Az eltelt négy hónap alatt eddig több mint száz esetben ajánlott ki a bíróság mediációt - mondta Gyengéné • • Gergő és a kilencéves ## Rebeka feloldódott a találkozásokkor, azóta is horgászni járunk hármasban. Dukai Tibor