Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

Csütörtök, 2009. június 18. Aktuális 17 BIKÁDI JÁNOS RENDŐR SZÁZADOSKÉNT JELENTETT A lll/lll-AS ÜGYOSZTÁLYNAK 20 éve a rendszert is koporsókba tették Porszem voltam" NAGY IMRE ÉS TÁRSAI MEGKÉSETT RAVATALÁNÁL 250 EZER EMBER RÓTTA LE KEGYELETÉT Titoktartási kötelezettségére és megromlott egészségi állapotára hivatkozva nem kívánt hosszabban nyilatkozni állambiztonsági múltjáról Bikádi iános. A szegedi Cserepes sori piac nemrégiben nyugdíjba vonult, 55 éves igazgatója 1986 és 1990 között a megyei politikai rendőrség századosaként adott jelentéseket a lll/lll-as ügyosztálynak. Többek között Nagy Imre újratemetésének szegedi előkészületeiről, s ismert megyei ellenzékiekről is informált. SZABÓ C. SZILÁRD „Di. Csapó Balázs szegedi „F" dossziés személy országos felhívással kíván az alternatív szervezetekhez fordulni, melyben kezdeményezi, hogy valamennyi településen 1989. június 16-án gyalulatlan, feketére festett deszkákból állítsanak fel ideiglenes emlékművet Nagy Imre kivégzett társai emlékére" tájékoztatta Bikádi János 1989. május 2-án, szigorúan titkos jelentésében a Belügyminisztérium III/III-as, belső reakció elhárító csoportfőnökségét. Csapó Balázst - jelenlegi szegedi önkormányzati képviselőt - akkor már régóta társadalomra veszélyes, ellenséges, „F" (figyelt) dossziés személyként tartotta nyilván a megyei politikai rendőrség, amely lehallgatta a telefonjait, felbontotta a postai küldeményeit és ráállította a „T" (titkos) és „SZT" (szigorúan titkos) állományú tisztjeit. A megyei állambiztonsági szerv célkeresztjében álló Csapóról így tudták meg a fentieket, majd később azt, hogy „személygépkocsikkal szervez felutazást Budapestre 1989. június 16-án. A konvoj egyelőre kb. 20 gépkocsibői áll, mellyel kb. 90 fő kíván utazni." Az 1956-os Intézet dokumentumai alapján - amelyek az intézmény honlapján (www.rev.hu) is fellelhetők 1989 áprilisában, májusában és júniusában a Csongrád megyei állambiztonsági napi operatív információs jelentéseket Bikádi János rendőr százados és Várhelyi Ferenc rendőr alezredes, a főkapitány állambiztonsági heösszefüggésben a szovjet laktanyák előtt demonstrációk tartását tervezi." 1989 második negyedévében a megyei állambiztonságiak figyelme még inkább az ellenzéki pártok és mozgalmak helyi szerveződéseire, akcióira, megmozdulásaira irányult. A legtöbb információt az MDF-ről küldték. Jelentettek az MDF szegedi vezetőiről, aktivistáiról, Raffay Ernőről, Pordány Lászlóról és Szabó Béláról, valamint a vásárhelyi fórumosokról, Grezsa Istvánról és Kószó Péterről. Má)ns 12-én tudták, hogy a szegedi felsőoktatási dolgozók június 2-án nagygyűlést tartanak a Dugonics téren, ahol követelni „A cikk tartalmát operatív úton beszerezzük" A megyei politikai rendőrség 1989. június 8-án már azt is fontos közlendőnek tartotta, hogy „Nagy Imre és társai temetésére történő felutazással összefüggésben újabb érdemi információ nem keletkezett." Intézkedésük szerint azonban „az előkészületeket operatív úton ellenőrzés alatt tartjuk." Június 8-án még azt is írták, hogy „Lazur Barna [...] győri lakos - 1956-ban a szegedi nemzetőrség főparancsnoka volt - Felhívás Szeged népéhez! címmel a Déli Napló című független lapban írást fog megjelentetni. A cikk aktualitása miatt az újságot a szokásosnál kettő nappal korábban, 1989. június 14-én - kívánják utcára vinni. Intézkedés: a cikk tartalmát operatív úton a megjelenés előtt beszerezzük." lyettese írta alá. A „T"-állományú operatív tisztek Várhelyi irányításával végezték állambiztonsági feladataikat. Bikádi és Várhelyi tájékoztatta például a BM III/III-as ügyosztályát arról, hogy a Fidesz „Nagy Imre temetésével fogják Knopp András és Stark Antal eltávolítását a Művelődési Minisztériumból, mivel nevezettek testesítik meg a „pöffeszkedő dilettantizmust". Május végén megírtuk, hogy a budapesti születésű Bikádi János, a Cse- • • GALIBA FERENC ES SZAB0 BELA A MARTIR MINISZTERELNÖK SZOBRÁNÁL Fotó: Karnok Csaba HÚSZ ÉVE A HŐSÖK TERÉN 250 EZER EMBER TISZTELGETT NAGY IMRE ÉS TÁRSAI KOPORSÓJA ELŐTT Fotó: MTI repes sori piac igazgatója betegsége miatt rokkantnyugdíjba vonult. Cikkünkben nyíltan beszélt a betegségéről is, ami elmondása szerint gerincproblémákkal kezdődött. Az 55 éves férfi akkor felidézte pályáját, elmondta: az állampusztai fegyintézetben kezdődött a karrierje, 1986-ban került Szegedre a megyei rendőr-főkapitányságra, ahonnan 1990-ben szerelt le. Utána közel húsz évig a Cserepes sori piacot igazgatta. Tegnap kerestük Bikádit, hogy állambiztonsági múltjáról beszélgessünk vele. Az egykori rendőr százados elhárította érdeklődésünket, nem kívánt nyilatkozni, mondván: megromlott az egészsége, memóriája, zavart a pszichéje, ráadásul leszerelésekor, 1990-ben aláírt egy titoktartási nyilatkozatot, amit még nem oldottak fel. Annyit közölt csupán: porszem volt a gépezetben, s talán a megrendelőket kellene megkeresni. 20 éve ezen a napon, 250 ezer ember előtt rendezték meg a budapesti Hősök terén az 56-os forradalom miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak újratemetését. Szegediek közreműködésével: Galiba Ferenc a díszőrségben, Szabó Béla a rendezők között állt. Attól féltek: a hatalom közéjük lövet. kis nemzetiszín zászlóját, s rendezői szalagját a mai napig őrzi. - Féltem, a szemközti jugoszláv nagykövetség tetejét kémleltem: vannak-e fegyveresek a tetőn - árulja el, Galiba Ferenc pedig összerezzent, amikor „a torzonborz fiú, Orbán Viktor azt mondta, az oroszoknak ki kell vonulniuk". De látta: az első sorokban állók - jó 30 ezer ember - összekapaszkodott. Ügy érezte: bárkitől megvédenék a szónokokat, Vásárhelyi Miklóst, Rácz Sándort, Mécs Imrét, Zimányi Tibort és Király Bélát. A gigantikus ravatallá alakított Műcsarnok homlokzata előtt sorakozott Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Szilágyi József koporsója és az ismeretlen mártírokat jelképező koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek - utóbbi mellett állt díszőrségben Gabba Ferenc. Délelőtt 9 órakor kezdődött a koszorúzás, az emberek egy-egy szál virággal tisztelegtek előttük - Szabó Béla szerint embermagasságú halom gyűlt össze ezekből a virágokból közben színművészek, háromnegyed órán keresztül, sorolták az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsorát. 12 óra 30 perckor egy percre megállt az élet, és országszerte megszólaltak a harangok, a mártírok földi maradványait a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájába szálbtották. Az 56-os Intézet a napokban hozta nyilvánosságra: 181 hálózati személy kapott feladatot az újratemetés eseményeinek állambiztonsági „lefojtására", kommunikálására. - Tudtam, hogy figyelnek, de még a családomnak sem mertem beszélni róla - érzékelteti Galiba Ferenc, nem lepte meg az információ. - Csodálatos volt az összhang a 250 ezer ember között, éreztem, mindannyian egyet akarunk - de mindenki másképpen, és ennek is örültük - fogalmaz. Szabó Béla pedig így értékel: „az újratemetés annak a rendszernek a búcsúztatása volt. Mindenki a változásra gondolt ezután, reménykedtünk, lesz folytatás. Demokráciát akartunk - ma már látjuk: nem lett." Az elmúlt fél évszázadban öt nagyobb újratemetést -'¡HBITBp rendeztek az országban. A koholt vádak alapján hamvait 1988. július 7-én, Mindszenty József bíboros, • hercegprímásét (képünkön) 1991. május 4-én helyezték ismét örök nyugalomra. A Portugáliában elhunyt Horthy Miklós kormányzó, ellentengernagy újratemetését a MagyarTengerészek Egyesülete kezdeményezte: földi maradványait 1993. szeptember 4-én helyezték örök nyugalomra a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen, a Horthy-család sírboltjában. A KÖZELMÚLTBAN BIKÁDI JÁNOS ELBÚCSÚZOTT A CSEREPES SORTÓL Fotó: Frank Yvette R.TÓTH GÁBOR - Elhatároztuk: odamegyünk és nem fogunk félni. Tartottunk attól, hogy közénk lőnek - meséli Galiba Ferenc. Az 1990 és 1994 közötti ciklus szegedi önkormányzati képviselője, nyugdíjas tanár a díszőrségben állt az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak újratemetésén -1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén. Akkor 250 ezer ember rótta le kegyeletét az 1958. június 16-án kivégzett, először a budapesti gyűjtőfogházban elhantolt mártírok földi maradványai előtt, melyeket 1961. február 24-én titokban kiástak, kátránypapírba drótoztak és a közeli Űj köztemetőben jeltelen sírokban földeltek el újra. A 31 évvel későbbi újratemetést a Történelmi Igazságtétel Bizottság szerITl MEGEMLÉKEZÉS. A szegedi önkormányzat és a Nagy Imre Társaság koszorúzással emlékezik ma 14 órakor a Rákóczi téri Nagy Imre szobornál. A bronzszobor 2003 óta áll itt, Lapis András munkája. vezte. Szegediek is tanúi voltak a rendszerváltás egyik legfontosabb pillanatának. - Az MDF egyik legerősebb csoportja volt a szegedi szervezet, a lakásomon vasárnaponként tartott összejöveteleken megfordult Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Lezsák Sándor is. Utóbbi vetette fel: kellenek rendezők az újratemetésre. Egy különbusszal, 50-en mentünk el Szegedről - mondja Szabó Béla, aki rendezőként kapott