Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

Csütörtök, 2009. június 18. Aktuális 15 „EZ KÜLFÖLDI PÉNZ, EZZEL NEM LEHET FIZETNI!" Eurónak nézték az új forintot a piacon Először bizalmatlanul visszautasították, méregették, majd ámuldoztak a kereskedők, milyen szép az új fém kétszáz forintos. A gépeket viszont nem lehetett meggyőzni: mereven elutasították az új érmét, hiába lehetne vele fizetni. Tegnap Szegeden teszteltük, milyen az új 200 forintos érme fogadtatása. TOMBÁCZ RÓBERT -t Egyfolytában ezt keresik - felelte a szegedi főposta pénztárosa, amikor tegnap délelőtt arról érdeklődtem, vittek-e már az új fém kétszázasokból. A dizájnjában az euróhoz hasonlító, „kétszínű" érmével tegnap óta lehet fizetni. A papír kétszázasok november közepéig maradnak forgalomban. Öt új fém kétszázassal a zsebemben az első nyilvános telefonnál szerencsét próbáltam. A szegedi Széchenyi téri fülkékben hiába tuszkoltam, a bedobónyüásba bele sem fért az új érme. Telefonálni tehát nem lehetett vele. - Ez nem jó! Ez külföldi pénz, ezzel nem lehet fizetni! - utasította el a fém kétszázast a Mars téri bén csarnok vécésnénije, amikor fizetni akartam a szolgáltatásért. A mellette álló idősebb hölgy szólt közbe: „Dehogynem jó! Ez az új pénz." - Ja, tényleg! De szép, olyan mint az euró, azért zavart meg. A románok és a szerbek is próbálnak itt euróval fizetni, de azt nem fogadhatom el - magyarázkodott Papp Zsoltné, aki egyelőre a régi 1-2 forintosok rekeszében talált helyet az érmének. Mária, az egyik Mars téri kofa is bizalmatlanul utasította el a fém kétszázast, amikor málnát vettem tőle. - Jaj de szép! Nagyon tetszik! - váltott hangnemet, amikor kiderült, hogy nem euró, hanem magyar forint került a kezébe. - Csak az a baj, hogy nem ér annyit, mint az euró - tette hozzá. A környéken áruló kofák is csodájára A LEGNAGYOBB ÖTVÖZET. A legnagyobb és legnehezebb magyar érme a forgalomban lévők közt az új fém kétszázas: átmérője 28,3 milliméter, súlya 9 gramm. Külső, sárga gyűrűje réz, cink és nikkel, belső, ezüstszínű magja réz és nikkel ötvözete. Hátlapján a Lánchíd látható - ezt a Magyar Nemzeti Bank internetes szavazása alapján a lakosság választotta ki. A nyers bimetál érmét Dél-Koreában gyártották, a soroksári pénzverdében év végéig összesen 70 millió darab készül belőle. A papírpénzt 2-3 évente cserélni kell, mert elhasználódik, míg az érme évtizedekig bírja. Fém kétszázast már korábban is használtunk: 1992-98 között volt forgalomban az ezüsttartalmú változat. sem sikerült. Ezekbe ugyan be lehetett dobni, de rögtön ki is hullott belőlük. Az Aradi vértanúk terén a bérletautomatánál szerettem volna jegyet venni, de a fém kétszázast ez sem fogadta el. A Szeged Nagyáruház előtti passzázssoron italautomatákkal próbálkoztam. Jéghideg kólát ígért a bal oldab gép, de nem kellett neki az új pénzem. A másik sem adott italt - viszont az egyik kétszázasomat elnyelte. A tikkasztó hőségben végül a Zrínyi utcai nonstopban jutottam ásványvíza dizájnjában az euróhoz hasonlító, „kétszínű" érmével tegnap óta lehet fizetni Fotó: Segesvári Csaba jártak az első piaci fém kétszázasnak. Erzsike néni szerint például „jó kimunkálású", míg egy másik árus arról beszélt, hogy végre oda kerül a kétszázas, ahová értéke szerint való: az aprópénzhez. Űjra megpróbáltam telefonálni a kétszázassal: a Mars téri fülkékből hez. - Üúú, de jól néz ki! Tényleg ezzel akarsz fizetni? Biztos, hogy megtarthatom? - kérdezte kétkedve a pénztároslány. Miután rábólintottam, hálálkodott. Csak azt nem tudta, melyik rekeszbe tegye. Végül a „papírtesók" mellett kötött ki a 200 forintos pénzérme. • a lovas szobrot bánvölgyi lászló szobrász házának udvarába szállították Fotó: Frank Yvette Jogi vita a Lófara körül A városképvédők szerint törvénytelen volt a huszárszobor restauráló műhelybe szállítása, följelentették a „tetteseket". MUNKATÁRSUNKTÓL Föllángolt a hónapok óta tartó vita a szegedi Lófaráról azután, hogy az elmúlt szombaton restauráló műhelybe szállították el a huszárszobrot. Rengetegen írják meg a véleményüket internetes oldalunkon, új fórumot is nyitottak, sokan telefonálnak szerkesztőségünkbe. Mint tegnap, a szobor elszállításról szóló írásunkban ez szerepelt: a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület megfellebbezte a makói jegyző határozatát, amelyben az mint első fokú építési hatóság - „tudomásul veszi a Huszárezred Emlékmű áthelyezési és restaurálási munkára vonatkozó bejelentést". A fellebbezés a rendes ügymenetnek megfelelően a másodfokú hatóságnál, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál landolt. (Sokan már azt sem értik, miért Makón kellett elbírálni a szegedi önkormányzat építési engedély kérelmét. A válasz: a szegedi építési hatóság nem dönthet a szegedi kérvényről.) Megkerestük Siket Juditot, a regionális államigazgatási hivatal vezető• • A hátralévő éveimben 7 w olyan városban szeretnék élni, ahol a jogállami törvények szerint járnak el. Szilágyi Árpád városvédő polgár, egyesületi elnök jét, de nem válaszolhatott kérdéseinkre, mivel folyamatban lévő ügyről van szó. Úgy tudjuk, egyeztető tárgyalásra hívják majd az ügyben az ellenérdekű feleket, így a szegedi önkormányzat és a városképvédők képviselőjét is. Ennek az egyesületnek alapító-vezetője, Szilágyi Árpád tegnap elmondta lapunknak: följelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen. Álláspontja szerint ugyanis törvényt sértettek, amikor a huszárszobrot leszerelték a talapzatáról és elszállították a restaurátor műhelyébe. Az egyesület jogértelmezése szerint a bronz műalkotás és talapzata egységes, megbonthatatlan egész, és mint ilyent, kizárólag bontási és építési engedély alapján lehet megbontani és áthelyezni. A városvédő azt mondta: „A törvénysértő szoboreltávolítást előre megszervezetten hajtották végre, rendőri biztosítás mellett. Hiába kértem rendőri intézkedést a helyszínen, ez nem történt meg. A hátralévő éveimben olyan városban szeretnék élni, ahol a jogállami törvények szerint járnak el." Szilágyi Árpád tegnap még nem értesült az egyeztetési tervekről, de örülne, ha megegyezhetnének: a város burkolja be a Reök-palota előtti, jelenlegi autóparkoló területét és hagyja meg a kegyeleti helyet az emlékművel. A szegedi hallgatók szeretik egyetemüket MUNKATÁRSUNKTÓL Az European Student Barometer 2009 elnevezésű közvélemény-kutatásban 22 ország 775 felsőoktatási intézményének több mint 195 ezer diákját kérdezték meg arról, mi alapján választották ki egyetemüket, főiskolájukat. Közel ezer SZTE-hallgató is válaszolt - számukra a felsőoktatási intézmény kiválasztásakor az oktatás minősége, a tudományos hírnév és a munkáltatók egyetemről alkotott véleménye a legfontosabb. Az átlagnál fontosabbnak ítélték az SZTE oktatási színvonalát, tudományos és munkaerő-piaci hírnevét, valamint a városban zajló egyetemi életet. A szegedi hallgatók a magyar és az európai diákoknál is jobban szeretik az alma materüket. Jobbnak ítélték meg saját intézményük tudományos hírnevét, pezsgő egyetemi életét és oktatási színvonalát, és soklcal kedvezőbbnek látják a Szegeden szerzett diploma munkaerő-piaci értékét és a város nyújtotta szálláslehetőségeket is. Kevésbé elégedettek ugyanakkor az egyetemi ügyintézéssel, adminisztrációval. RESZVENYTARSASAGOT HOZNA LETRE A 3 DÉL-ALFÖLDI TÉSZ Egyesítenek az erőket a zöldség- és gyümölcspiacon Nem cáfolják, de nem is erősítik meg azon értesülésünket a bajba került tészek vezetői, hogy részvénytársaságot hoznának létre. A Kistér, a Kiskunsági, valamint a Mórakert Tész egy kalapba pakolná a problémákat, abban bízva, hogy az erők egyesítésével nagyobbak a sanszok a zöldség- és gyümölcspiacon. FEKETE KIÁRA . Három tész-elnöktől háromféle választ kaptunk arra, jól tudjuk-e, hogy a beszállítóknak tartozó termelési és értékesítési szövetkezetek közös részvénytársaság alapításán munkálkodnak. Még a folyamat elején tartunk, minden lehetőséget át kell gondolni" - válaszolta Kreiniker Sándor, a kisteleki Kistér Tész elnök-igazgatója. Képlékenynek tartja a részvénytársaság-alapításra vonatkozó terveket Hegyi László, a félegyházi Kiskunsági Tész elnöke, miközben elárulta: a napokban ez ügyben már tárgyalásra is hívták. „A dolog kezdeti stádiumban van, de nem elképzelhetetlen" - ezt Hódi Pál, a Mórakert elnöke közölte kérdésünkre válaszolva. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere hozzátette: megerősítheti, van olyan tervük, hogy részvénytársaságként működjenek, de amíg a részleteket nem tisztázzák, gazdasági érdekeiket sértené, ha erről idő előtt nyilatkoznának. A két Csongrád megyei tész a harmadik, Bács-Kiskun megyei szövetkezettel azért szeretne összefogni, hogy nyugat-európai mintára nagyobb erőt hozzanak létre a zöldség- és gyümölcsfronton. Ügy tudjuk, így hitelképesebbé válnának, az árversenyben jobb pozíciókat szerezhetnének, és kapacitásaikat is jobban kihasználhatnák. A gond csak az, hogy válságos időszakban merült fel az egyesülés gondolata. A 3 tész ugyanis egyenként Átütemezték az adósságot Harmath Sándor kisteleki teherfuvarozónak 40 millió forinttal tartozik a Kistér Tész. A vállalkozó annyit mondott el kérdéseinkre válaszolva, hogy a szövetkezet az adósság átütemezését kérte tőle, július végi fizetési határidővel. Erről megállapodást írtak alá. Várja a pénzét, és reménykedik benne, hogy meg Is kapja. Elhatározta, a jövőben újabb feladatra már nem szerződik a tésszel. több 100 millió forinttal tartozik tagjainak és a külső beszállítóknak. Mi lesz az adósság sorsa? Több termelőtől úgy értesültünk, hogy ők a tartozások fejében részvényesekké válhatnának, amennyiben bekövetkezne a fúzió. Azzal kapcsolatban, hogy megy most a bolt, a kisteleki elnök elmondta: nem igaz, hogy áll a termelés, elfogadott stratégiai terv mentén dolgoznak, egy műszakban. A kiskunfélegyházi vezető szerint vannak ugyan kötelezettségeik, de nincsenek bajban. Mórahalmon pedig újraindultak, a helyzetet Hódi Pál elnök úgy érzékeltette: „kicsi a forgalom, de dolgozunk".