Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

Csütörtök, 2009. június 18. Aktuális 13 A KÖZÚTKEZELŐ A SZÉLESÍTÉS UTÁN IS FENNTARTANÁ A 90-ES SEBESSÉG HATÁRT 110-zel mennénk a 47-esen nagy a forgalom a 47-esen. a szélesítés után sem lehet majd gyorsabban hajtani Fotó: Tésik Attila Az autósok szerint akár 110-zel is lehetne menni a 47-es főúton Vásárhely és Algyő között, ha Kishomok és Kopáncs közt befejezik az út négysávúsítását. Hogy mégsem emelik majd a sebességhatárt, annak több oka is van. KOROM ANDRÁS Alkalmasnak tűnik a 47-es főút Hódmezővásárhely és Algyő közti szakasza arra, hogy óránként 110 kilométeres sebességgel haladjanak rajta a személyautók, ha elkészül a Kishomok és Kopáncs közti 4,5 kilométeres szakasz szélesítése is. Ekkortól ugyanis Vásárhelytől a Tisza-hídig tartó 11 kilométeren minden eddiginél biztonságosabb lesz a négysávos út. Kishomoknál például megszűnik a keresztező gyalogos* és kerékpáros-forgalom, köszönhetően a most készülő aluljárónak. Vásárhelyen már sokan készpénznek veszik, hogy az építkezés befejezését követően 110-es sebességkorlátozó táblák kerülnek ki a teljes szakaszra, azaz az autóutakon érvényes sebességgel lehet majd közlekedni, és alig 10 perc alatt lehet majd megtenni a Vásárhely határától Szegedig tartó, mintegy 20 kilométeres utat. A sebességhatár felemelésének konkrét tervéről nem tud viszont Mucsi László, a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodavezetője, alti hozzátette: a város ebbe nem szólhat bele, hiszen a 47-es a Közút kezelésében áll. tói elválasztva tudnának közlekedni - válaszolta érdeklődésünkre Légrádi Veronika. A cég szóvivője hozzátette: Vásárhely és a Tisza-híd között olyan autóbusz-megállók is találhatók, amelyeknél a gyalogosok átkelnek a főúton. - Az elmúlt 5 évben a már átépített szakaszon sem volt balesetmentes a forgalom. Jelenleg nincs döntés arról, hogy a kivitelezés befejezése után új sebességhatárokat állapítsanak meg. De az év véEnnyire tervezték Eleve 90 kilométeres sebességre tervezték a 47-es Vásárhely és az algyői Tisza-híd közti négysávos szakaszát - tudtuk meg Fazakas Orsolyától, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatójától. Hozzátette: elképzelhető, hogy később emelik a megengedett sebességet. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. szerint azonban több akadálya is van a sebességhatár emelésének. - A négysávossá való átépítés után sem lesz olyan párhuzamos szervizút, amelyen a lassú járművek biztonságosan, a főút forgalmágéig még egyszer szakmai megbeszélés keretében megvizsgálják a kérdést - tette hozzá. Ez utóbbit erősítette meg lapunknak Albert Péter, a közlekedési minisztérium kommunikációs osztályának sajtóreferense is. AZ 1,5 MILLIÓ POLLENALLERGIÁS ORSZÁGA Parlagfuirtás helyett sárdagasztás Két hét múlva már bünteti a hatóság azt a gazdát, akinek a földjén parlagfüvet talál. Megyénkben a legveszélyeztetettebb a Homokhátság, Csongrád és Pusztaszer környéke. Fontos lenne a megelőzés, de nincs rá akarat, így pénz se - a civilek szerint. Jelenleg 2 millióan szenvednek légúti allergiától. DOMBAI TÜNDE Kevesebb a parlagfű Szegeden a Kálvária téren és azon a móravárosi telken, ahonnan tavaly ilyenkor jeleztük: óriási a gaz. A harmadik, a József : POLITIKAI EGYSÉG, MILLIÁRDOS BÜDZSÉ. - Reklám, prospektus, konferencia? Mind sárdagasztás. Semmit nem ér, ha nincs mögötte egységes politikai akarat, hogy a felelős és következetes parlagfűirtást számon kérje - hallottuk Pós Péter elnöktől, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségénél. - Milliárdos pénzforrás kellene, de most még azt sem látni, ki, hol, mire költi azt a pár milliót, amin osztozni lehet. Az 1 százalékok elosztásából kivették a parlagfűprogramot. Amúgy az önkormányzatoknál és a környezetvédelmi minisztériumban van pénz, de csak tűzoltásra. Óriási a probléma. Már most 2 millióan küzdenek légúti allergiával az országban, közülük másfél millióan pollenallergiások. Ha így haladunk, tíz év múlva minden második embert asztmával kell kezelni. Attila sugárúti önkormányzati gyomtenger viszont idén is egyre gyarapszik. Az egykori Gyevi temető és a volt textilipari szakközépiskola közötti terület - sok másikkal együtt - a szénanáthások pokla lesz egy-két héten belül, ha kivirágzik rajta a parlagfű, és ontani kezdi allergén virágporát. Hatékony lenne még most lekaszálni vagy tövestől kihúzni, hogy ne terjedjen tovább. Egyetlen szál parlagfű 8 milliárd újabb növényre elegendő pollent termel egyetlen esztendőben. Júliustól a vásárhelyi növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrei járőröznek a külterületeken, a településeken pedig az önkormányzat veszi listára a parlagfüves területeket. A gazdákat kötelezik a földhivatali nyilvántartás alapján a gyomirtásra. A renitenseknél közérdekű védekezést, vagyis kényszerkaszálást rendelnek el. A bírság idén 15 ezertől akár 15 millió forintig terjedhet. A növényvédelmi igazgatóság vezetője, Hódi László úgy becsülte, hogy egyelőre kevesebb a parlagfű, mint tavaly ilyenkor, az aszálynak köszönhetően. Mivel az aratás jóval hamarabb indult, korábban keletkeznek hatalmas tarlós területek, ahol a védekezésről késő őszig rendszeresen gondoskodni kell. A kiszórt gyomirtók csapadék híján nehezebben jutnak be a talajba, ezért kevésbé hatásosak. Az igazgató emlékeztetett: a fertőzött területek alig valamit változtak az utóbbi években. A veszélyeztetett területeket jelző hivatalos térképen nem véletlenül szerepel most is a Homokhátság, Csongrád és Pusztaszer térsége. Tavaly 730 eljárást indítottak, összesen 20 millió forint bírságot szabtak ki. Az esetek felében kényszerkaszálást is elrendeltek. Egy gazdálkodónak 2 millió forintos rekordbírságot szabtak ki. ,: -m émmmmétktm hm tavaly a kálvária téren volt az egyik fertőzött góc szegeden Fotó: Segesvári Csaba 1989 második negyedévében Csongrád megyéből érkezett a legtöbb jelentés. ŰJSZÁSZI ILONA Betekintő - az elitről Betekintést kapunk a rendszerváltozás előtti rendszer működésébe - a Betekintőben. Ezt célozta, de másfajta hatást ért el az 1956-os Intézet honlapjárói elérhető ügynöklista, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes forrásközlő folyóirata, a Betekintő hozott nyilvánosságra néhány nappal Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének huszadik évfordulója előtt. A mai jubileum előtti napok nem is az emlékezésről vagy az elmúlt két évtized tanulságait összegző megegyezésről szóltak, hanem az újabb ügynöklista miatti tiltakozásoktól visszhangzottak. 1989 második A névsor ismét nyilvánvalóvá g J negyedévében tette, mennyire rosszul kezelte a rendszerváltozás előtt megfigyeltek és megfigyelők ügyét a rendszerváltozás utáni elit. Merthogy az elitről is szól ez a történet. Nemcsak országosan ismert személyek, hanem helyi közszereplők is mérlegre kerültek - a sok valaha fontos és ma már végképp érdektelen személy között. A110 megnevezett listáján két szegedi, egy makói születésűre bukkantunk, miközben a 71 fedőnév máig oltalmazza a besúgót. Meghökkentő, de 1989 második negyedévében Csongrád megyéből érkezett a legtöbb jelentés. Az itteni 46 dokumentummal szemben még a vörösnek bélyegzett BAZ megyéből is csupán 38, a fővárosban meg csak 26 besúgást regisztráltak, miközben Nógrádból és Tolnából két, Szolnok megyéből egy jelentést küldtek el a BM III/III-as ügyosztályának. Árulkodik a vidéki rendszerváltozás és a helyi vezetőréteg természetéről az is, hogy az 1989-es Csongrád megyei rendőrségi papírokon szereplő megfigyelők és megfigyeltek neve egyaránt fölbukkan a néhány évvel későbbi „új" elitként. A megyei politikai rendőrség századosaként jelentő Bikádié a mai napig a részben önkormányzati cégként működő Cserepes sori piacigazgatóként lett ismert, miközben például az általa „F" (figyelt) dossziés személyként nyilvántartott Csapó máig önkormányzati képviselőként vív ki közfigyelmet Szegeden. Ilyen Csehországban nem történhetne. Ezzel az országnévsornak vége szakad. A rendszerváltó volt keleti blokkban ugyanis valójában csak a csehek korlátozták az előző korszak közszereplőit önmaguk átmentésében. A békés rendszerváltást levezénylő testvéri országok zömében csere helyett cirkulál az elit - a gazdaságtól kezdve a tudományon át a politikáig. A döntéshozói klubba betörni legfeljebb olyan trükkel lehet, mint amivel most a Jobbik ifjai próbálkoznak: rést találva és tágítva, most a radikalizmussal. Nem hiába mondta már Antall is a változásra szomjazóknak, anno: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!". MAGYAR JÓZSEF: NEM TUDOM, HOVÁ KERÜLNE A PÉNZEM A gazdagok nemet mondanak a krízisalapra Reklámfogás a kormány tervei alapján létrehozandó krízisalap - véli Bárányi Sándor, a Szeviép egyik tulajdonosa, míg Magyar József, a szentesi Hungerit vezetője azt mondja: nincs rá garancia, hogy a megfelelő helyre kerül a pénze. Szocialista javaslat, hogy a leggazdagabbak és a politikusokjáruljanak hozzá a válság miatt nehéz helyzetű családokat segítő pénzalaphoz. KISS GÁBOR GERGŐ Járuljanak hozzá a kormány által létrehozott kríziskezelő alaphoz! - kérik a szocialisták a 100 leggazdagabb magyartól, bankoktól, valamint az országos és helyi politikusoktól. Ezzel egy vissza nem térítendő támogatást 20-50 ezer forint - tudnának biztosítani a válság miatt nehéz helyzetbe került családoknak - véli Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója. Az adakozás nem kötelező. A 100 leggazdagabb magyar listája utoljára május elején jelent meg, amelyen a 61. helyet szerezte meg 8 milliárd forintos vagyonával Bárányi Sándor (képünkön), a Szeviép Zrt. egyik tulajdonosa. - Nem hallottam a kezdeményezésről, mentségemre szóljon, hogy Kanadában vagyok. Első hallásra reklámfogásnak érfj zem ezt az egé— ' i I szet. A 100 legIfca^ gazdagabb ember vagyona egyébként elenyésző a magyarországi vállalkozások vagyonához képest, amelyek többsége már úgyis támogatja például a sportot - így a Szeviép is vagy kulturális eseményeket - nyilatkozta lapunknak a tengerentúlról Bárányi Sándor. A vállalkozó azt is elmondta, hogy vagyonából minden évben különböző alapítványokat és jótékonysági aukciókat is támogat. Magyar József, (képünkön) a szentesi Hungerit Zrt. többségi tulajdonosa és vezetője 4,5 milliárdos vagyonával a lista 97. helyén állt. - Évek óta támogatok szentesi nagycsaládokat például vásárlási utalvánnyal, különböző étkezési csomagokkal és játékokkal. A vállalat szakszervezetei és üzemvezetői javaslatára választunk ki minden decemberben 15-20 rászoruló családot. Így mindig tudom, hogy hova megy a pénzem, míg ha beadnám a közösbe, nem tudnám, mi lesz a sorsa. A kríziskezelő alapot ezért biztosan nem támogatom - magyarázta Magyar József. A gazdaglista szereplői után kíváncsiak voltunk két szegedi politikus, Szentgyörgyi Pál szocialista gazdasági alpolgármester és Gyimesi László, a Fidesz városi elnökének véleményére. - Nem idegen tőlem az adományozás, elsősorban gyermek- és egészségügyi alapítványok számlájára fizettem már be pénzt. Ezt az alapot is támogatnám egyhavi képviselői fizetésemmel - nyilatkozta Szentgyörgyi Pál. - Csak azután lehetne tárgyalni a krízisalapról, ha a kormány elkezdi visszaadni mindazt a pénzt, amit az elmúlt években elherdált - közölte Gyimesi László. - Magam rendszeresen szervezek jótékonysági akciókat, illetve alapítványok számára is szoktam pénzt befizetni.