Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-07 / 106. szám

® ^^ _ I ^^ ^^ _ AZ EZERSZÍNŰ NŐI VILÁG •A • fl| • Mdj jjjfe jK^ MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ui£dim«ciii üssr™ AZ IGAZI SZEMPILLA ÜJ A MESE TERÁPIA IS LEHET. - A mesék fantasztikus történetek, amelyeket az ember az aktuális Én állapotában különféleképpen tud értelmezni - mondta el Fodor Sándor szakpszichológus. Segítenek kiélni félelmeinket, problémáinkat, olykor a való életre vonatkozóan is adhat „tanácsot". Egy fel nőtt értelmezheti úgy, hogy Hamupipőke a jót és a rosszat válogatja szét. Egy gyerek azonban azt látja benne, hogy a lány elvégezhetetlen feladatot kapott, de megbirkózott vele: erkölcsi győzelmet aratott. A mesékkel el lehet jutni a gyerek legbelső énjéhez, terápiás célra is használják. A mesefigurán keresztül távolítják el a problémakört, amellyel nem akar szembenézni. A módszer felnőtteknél is működhet, ők is gyakran áttérnek a valóságból a fantáziavilágba. Ezt használják ki a filmek is. A VONZÓ ARC TITKA A készülék elválasztja a családtagokat KI A TÉVÉT A HÁLÓBÓL! Nézz az emberek szemébe, mosolyogj rájuk, és máris vonzó vagy erre a következtetésre jutottak két skóciai egyetem kutatói. Egyenes tekintettel és széles mosollyal könynyebb meggyőzni a környezetünket arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk. DAIIY MAIL - Ha belépsz egy bárba, és az ellenkező nemhez tartozó vonzó személy tudomást sem vesz rólad, vagy a bár túlsó végén lévő Brad Pittre mosolyog, nem hívod meg egy pohár italra. De ha rád néz, és felderül az arca, valószínűleg megteszed - magyarázta Ben Jones, a tanulmány egyik szerzője. A vonzerő a közhiedelemmel ellentétben nem csupán testi szépség kérdése, az emberek azokat az arcokat kedvelik, amelyek „viszontkedvelik" őket. A kutatás szerint, amelybe 460 személyt - egyenlő számú férfit és nőt vontak be, a résztvevők nagyobb vonzalmat éreztek azok iránt, akik egyenes tekintettel néztek rájuk, és vonzóbbnak találták a vidám arcokat a fintorgóknál. A mosoly hatása volt a legnagyobb a két nem között. Am ha valakinek túl sokáig mosolyognak a szemébe, az már taszító érzés lehet. A szülőknek száműzniük kellene a televíziót a gyerekek hálószobájából, mert azok megzavarják a családi életet: mindenki a maga készüléke előtt ül. A sokat tévéző gyerekek ráadásul az osztályban is rosszalkodnak brit tanárok szerint. DAILY MAII Dr. MaryBousted, a brit tanárok szervezetének titkára szerint egyre több olyan gyerek van, aki képtelen beszélgetni tanáraival, mert nem tudja, hogyan kell: a szülei sem beszélgetnek vele. A tévé szétforgácsolja a családokat: mindenki a saját készüléke előtt ül a lakás más-más pontján. Egy házban vannak, de elszigetelten egymástól - még a vacsorát is a készülék előtt eszik meg. Egy 800 fő bevonásával készült kutatásból kiderül: azok a gyerekek, akik sokat tévéznek, gyakran beszélnek vissza tanáraiknak, agresszívek, és szexualitásukat is hangsúlyozzák. És ha a gyerek tévéje a hálószobában van, a szülők nem kísérhetik figyelemmel, hogy milyen műsorokat néz: ezért sem ajánlott a külön készülék. DARVASI LÁSZLÓ Csöndes nők az irodában Az irodában csöndes nők ülnek, kedvesek, érdeklődők, előttük megannyi hivatalos papír és dokumentum hever, azokkal vannak elfoglalva. Munkájuk, szokásosan, tengernyi. Munkájuk, feladatuk nem fogy, nem apad. S a kicsiny irodában mélázva jár-kel a májusi szél, északról lilára hízott felhők hűvösét lehelgeti be az ablakon, és ök, ezek a csöndes, halk szavú, máskor váratlaíiul mogorva vagy váratlanul melegszívű nők, akik kicsik, erősek, érdeklődők, messze vannak a tavasztól, az utazások tétova izgalmától, de még a lenti utcai világtól is oly távol vannak. Ök csak a papírlapokat rendezgetik, az utazók névsorát, a jegyeket nézik át, a költségeket számolgatják. Buszjegyek, repülőjegyek, szállodai számlák, jegyek, kiutalások, jegyek, beutalások, jegyek. A nők az irodában nem utaznak. Tavasz van, és ők csak aláírnak, és utalnak, kiutalnak és elszámolnak, szörnyű dossziékat és vaskos paksamétákat helyezgetnek egyik polcról a másikra, alulról fölfelé és föntről lefelé, igen, ők csak várják a vendégeket, és néha megkérdik, milyen ott, abban a világban, ahová az általuk vezényelt és igazított urak és hölgyek szíveskednek elfáradni. A nőktől, akik többnyire az irodában ebédelnek, akik ott hallgatnak olcsó, de halálos zenéket, akik ott nyitnak és zárnak ablakot, a nőktől, akik ezren, százezren, nagyvárosnyian vannak egy adott délelőtti magyar pillanatban ezekben a végtelen számú irodákban, senki sem kérdezi, hová utaznának, merre mennének, mit csomagolnának be, kit vinnének magukkal hegyek, vizek és másfajta házak vagy idegen nyelvű népek közé. Nem, ők nem utaznak. Néha kimennek a körudvar tavaszába cigarettázni. Hunyorognak az éles fényben, a hajukat igazgatják. A szoknyájuk alatt langyos szelek járnak. A nők, akiket várnak az irodák, cigarettáznak, kifújják tüdejük bolyhai közül az utolsó slukk fakó kékjét, és csak nézik, nézik, hogy az a kis könnyű, semmi füst is milyen messzire száll tőlük. Fejlődésről, tanulásról, felnőtté válásról és szexualitásról beszélnek a női sorsok a mesevilágban ÁLMÁBAN ÉRIK CSIPKERÓZSIKA HÁTKÖZÉPIG ÉRŐ KALAP • A szalmakalap változatlanul a tavasz és a nyár slágere. A húszas-harmincas évekre emlékeztető, masnival díszített, méretes darabot egy budapesti divatbemutatón csodálhatta meg a közönség a nyári ruhás modellen. Fotó: MTI Csipkerózsika küzd a testiséget jelképező farkasokkal a Szegedi Kortárs Balett előadásában FOTÓ: FRANK YVETTF Saját példánkból is tudjuk, mi mindent kell megtanulnia egy kislánynak, hogy nővé érhessen. Hogyan tegyen különbséget jó és rossz között, találja meg a lehetőségeit? Hogyan leljen egyensúlyt érzelem és testiség között? Akár tanulhatunk is a több évszázados mesék nőalakjainak sorsából - a mai ember személyisége ugyanúgy fejlődik, mint a régieké. Juronics Tamás a mai lányok problémáit is beleszőtte Csipkerózslkájába. FARKAS 1UDIT Amikor Hamupipőke naphosszat válogatja a búzát, a lencsét a hamuból, ocsútól, a jót és a rosszat tanulja különválasztani. A madárkák képében a belső, ösztönös megérzések segítik, hogy belebújhasson az előrelépést jelképező cipőbe. Ne csak a racionális tudás vezéreljen, hallgassunk az ösztöneinkre is! - sugallja a mese, amelyben a királyfi is tanul: elválasztani az igaz szerelmet a hamistól. Hamupipőke lábára pontosan illik a cipő, míg mostohanővérei megcsonkítják magukat: sarkukból, lábujjukból nyisszantanak le egy-egy darabot. Két Andersen-mese pedig ugyanannak a történetnek két lehetséges kimenetelét mondja el, tudtuk meg Marton Gabriellától: a sorselemző a napokban tartott előadást Szegeden a női mesealakokról. A kis gyufaárus lány olcsón adja a gyufaszálakat, a kreativitást jelentő lángocskák ellobbannak: meghal. A rút kiskacsa pedig, bár anyja elűzi, és mindenki kigúnyolja, útnak indul - és addig keres, amíg meg nem találja az övéit. A nővé válásról mesél a Grimm fivérek által elhíresült, de sokkal régebbre visszanyúló Csipkerózsika. A száz év, amelyet a királylány mély álomban tölt, az érési folyamatot jelenti, írta le Marie-Louise von Franz Női mesealakok című könyvében. Az érést sem siettetni, sem elodázni nem lehet. Hiába pusztítja el az apa az összes orsót, megtörténik, aminek a természet szerint meg kell történnie „fejtette meg" Gabriella a történetet. Ezt jelképezi a bölcs, öreg anyóka, akinek orsója megszúrja a lány ujját. Az első vér kiserken, eljön az első menstruáció. Amikor itt az ideje, a tüskés csipkebozót magától szétnyílik a királyfi előtt - a nő nemcsak testileg, lelkileg is megérett, felkészült a szerelemre. Nemcsak egyes pszichológusok és szimbólumkutatók vélik úgy: a régi mesék mondanivalója a mai embereket is érinti. Amikor Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője és koreográfusa színpadra állította a Csipkerózsikát, a darabba álom, szexualitás, érés és ébredés mellett az is belekerült, mi a különbség a Grimm testvérek ideje és a XXI. század között. - Csipkerózsika száz évre alszik el, ennyi idő alatt rengeteget változott a nők önértékelése, társadalomban betöltött szerepe. Elgondolkodtatott, vajon milyen lehet a romantika után a mai korban felébredni - idézte fel a koreográfus, hogyan alakult ki a saját Csipkerózsika-képe, amelybe beleszőtte a mai tinédzserek problémáit is. - Ma már sokkal fiatalabb korban találkoznak a szexualitással. A nemiségükkel még nem tudatosan élő, de azt már élvező fiatal lányok később döbbennek rá kihasználtságukra magyarázta. - A darab fontos mondanivalója, hogy már nem akkor teszünk meg dolgokat, amikor azoknak itt az idejük, hanem amikor ránk kényszerítik - fejtette ki a Csipkerózsikát táncoló Szarvas Krisztina. A Szegedi Kortárs Balett Csipkerózsikáját megerőszakolják, de előtte rácsodálkozik a világra, a saját vágyaira. - Kell, hogy én fedezzem fel a dolgokat, és azok alapján tudjak dönteni, Csipkerózsika azonban rosszul dönt - mondta a 23 éves balett-táncosnő. A nővé ért mesehős a herceg, az érzelem helyett a testiséget választja az egyik farkas személyében, talán az erőszak hatására is. A táncosnő elárulta: a magánéletben az érzelmek mellett teszi le a voksot, a királyfit választaná. A románok betiltották a magyar népmesét végül nyaki g felhúzz a a szoknyáját, így felfedve születési jegyeit. Ahogy a képen is látható, Jankovics Marcell alkotásában csillag takarja az „illetlen tartalmat". Ennek ellenére a Minimax román nyelvű változata csak 22 óra után sugározhatja a kifogásolt részt, a gyerekek állítólagos védelmében.